A terhesség - helyesebb áldott állapotnak nevezni - NEM BETEGSÉG. Ugyanakkor rendkívül fontos a megfelelő terhesgondozás, melynek feladata a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése és a megfelelő praeventio (megelőzés) alkalmazása. A terhes nők többsége szövődménymentesen viseli ki terhességét, azonban a baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának az anyánál.
A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt. Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.
A terhesgondozás és a megelőzés fontossága
A terhesgondozás szakrendelésen a Magyarországon jelenleg érvényben lévő szülészet-nőgyógyászati protokoll szerint történik. A protokoll előírásainak megfelelően ellenőrző vizsgálatot a 28. terhességi hétig 4 hetente 1 alkalommal, 34. hétig 3 hetente 1 alkalommal, 35. héttől hetente 1 alkalommal indokolt végezni. A vizitek alkalmával vérnyomás és pulzusellenőrzés, labor-, és vizeletvizsgálatok elrendelése, illetve fizikális vizsgálat történik, melynek során a méh contractilitása (laza, puha vagy „bekeményedett”) és a méhszáj záróképessége ellenőrizhető. Ez utóbbi nem feltétlenül indokolt minden vizit során, de nagy segítség az olykor panasz és tünetek nélkül kialakuló méhszáj-elégtelenség, és így a fenyegető koraszülés felismeréséhez.
A 35. héttől a vizsgálatot a szakmai irányelvek szerint CTG (vagy NST) egészíti ki (az új minisztériumi rendelet csak 38. héttől teszi kötelezővé), mely a magzati szívfrekvencia monitorizálására szolgál, és 15-20 percet vesz igénybe. Hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata a hüvely tisztasági fokának ellenőrzésére, az orvos megítélése szerint esetleg hüvelyváladék tenyésztéssel (nem kötelező, de ajánlatosnak érzem, főleg a Streptococcus agalactiae nevű baktérium szűrése céljából).
Ezen vizsgálatok szükségességét tudományos viták övezik, sokan feleslegesnek tartják. A hüvelyváladék egyébként soha nem „steril”, vegyes baktériumflórát tartalmaz, normál esetben a Lactobacillus dominanciájával és savas pH értékkel. Amennyiben a hüvelyi pH savas tartományban van, komoly bacterialis vaginosis (bakteriális fertőzés) valószínűleg nem áll fenn, tenyésztés és kezelés nem indokolt (főleg egy terhesnél, akinél - ha nem feltétlenül indokolt - nem használunk gyógyszereket).
Szülészeti beteg vizsgálata.
Laboratóriumi vizsgálatok
Laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából a terhesség első trimeszterében (12. hétig), a 24-27. és a 35-37. héten történnek. A toxoplasma szűrés rutinszerűen csak állatokkal (pl. macskával) érintkezőknek ajánlott. A 37. év feletti anyai életkor esetén a protokoll javasolja a genetikai konzíliumot valamely prenatális diagnosztikai központban, chorionboholy (lepény) vagy magzatvíz mintavétellel, mely a triszómiákat (pl. Down-szindróma) szűri.
A 37. év alatt a rutin ultrahangos vizsgálatnál nagyobb találati biztonságú vizsgálatok is elérhetők. Ilyen például a „kombinált teszt”, mely biokémiai markereket mér az anya véréből (BHCG és PAPP-A) a 12. héten, melyeket az UH-os nyaki redő mérés és orrcsontvizsgálat egészít ki, így a lepény vagy magzatvíz vizsgálattal ellentétben úgynevezett non-invazív (azaz az anya és magzata integritásába be nem avatkozó) módszerrel érhető el közel 92-95%-os találati biztonság. A csak vérből történő NIPT vizsgálatok ugyanezen triszómiák szűrését már 99 % feletti találati biztonsággal ígérik.
A terhesség 24-28. hete között az anyai sejtek inzulinrezisztenciája exponenciálisan növekszik, így emelkedhet a vércukorszint, ezzel károsítva a magzatot. Ennek szűrésére az éhgyomri vércukorérték nem elegendő. Ezért a nemzetközi diabetológiai társaságok ajánlása a 24. terhességi hét után 75 gramm glükózzal történő terheléses szűrő vizsgálat. Ennek során éhgyomri vérvétel, majd a gyógyszertárban kiváltott 75 gr glükóz 2-3 dl vízzel való elfogyasztása után 1, és 2 órával ismételt vérvétel történik. A 7.8 mmol/l vagy a feletti érték a kóros, ez esetben diéta, szükség esetén az inzulin terhesség alatti adagolása is szóba jöhet.
Ultrahang vizsgálatok
A terhesgondozás része az UH vizsgálat. Magyarországon a protokoll több vizsgálatot is előír - szemben pl. az USA-val, vagy Angliával, ahol rutinszerűen csak 12. hetes UH-ot végeznek - az első (terhességet megállapító), úgynevezett 0. UH vizsgálat után még négy vizsgálat történik: a 11-12., a 18-20., a 31-32., és többnyire még a 37-38. terhességi héten. Gyakori kérdés az UH magzatra gyakorolt esetleges káros hatása, mely (mivel nem sugárzást, hanem ártalmatlannak tűnő hanghullámokat használ) tudományosan ugyanúgy vitatott, mint például a mobiltelefonoké.
Azt is tudnunk kell, hogy a magzati rendellenességek kiszűrését célzó vizsgálatok hatékonysága a különböző típusú fejlődési rendellenességek esetén eltérő. A nemzetközi orvosi szakirodalom szerint, még a képalkotó vizsgálatokra specializálódott nagy hagyományokkal rendelkező nyugati UH központokban sem éri el a 100%-ot. Azaz a vizsgálat messzemenően nem tévedhetetlen, és nem szűri ki 100%-os hatásfokkal az esetleges magzati betegségeket. A fenti szűrésekkel és a havonkénti terhesgondozási vizitekkel a legjobb tudásunk szerint igyekszünk idejében felismerni az anyai, illetve a magzati veszélyhelyzeteket.
A magzatra veszélyes fertőzések (TORCH és egyéb kórokozók)
A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések. A TORCH (mozaikszó, a Toxoplasma, Rubeola, Cytomegalovirus és a Herpes simplex fertőzések kezdőbetűiből) betűszó azon mikroorganizmusok nevének kezdőbetűjéből áll össze, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a magzatra.
A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.
Toxoplazmózis
A toxoplasma (Toxoplasma gondii) egy olyan parazita, mely főleg a macska ürülékén keresztül kerül kapcsolatba az emberrel. A kórokozó nyers vagy nem rendesen átsütött hús, illetve nem hőkezelt (pasztörizálatlan) tej fogyasztásával kerülhet a legnagyobb eséllyel az emberi szervezetbe. A fertőzés ugyan normál esetben nem terjed emberről emberre, a méhlepényen keresztül azonban átjuthat a magzathoz.
A betegségre általában influenzaszerű tünetek hívják fel a figyelmet, ám gyakran semmilyen panasz nem jelenik meg az érintetteknél. Azonban még egy „csendben” zajló anyai fertőzés is komoly problémát okozhat a gyenge immunrendszerrel rendelkező babánál. A terhesség első trimeszterében (első 12 hét) a fertőzés igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, mely legtöbbször végzetes, azaz vetélés következik be. Így terhesség ezen szakaszában felfedezett friss toxoplasma fertőzés terhességmegszakítást tesz szükségessé. A később bekövetkezett fertőzés esetén nem egyértelmű a magzati károsodás mértéke, sokszor csak kisebb elváltozások észlelhetők, mint jelentős magzatvíz szaporulat (polihydramnion), de a magzat sértetlen marad.
Toxoplazmózis megelőzése:
- Ne egyen nyers húst.
- Ne fogyasszon mosatlan zöldséget és gyümölcsöt.
- Miután alaposan megmosta a zöldségeket, szappannal mosson kezet.
- A macskaalmot lehetőleg kerülje el, amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez.
- A macska váladékával sem szabad érintkezni, tehát ne hagyja, hogy az állat nyaldossa önt.
Rubeola (rózsahimlő)
A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget.
A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is. Nyolc-12 hét között még mindig elég magas a kockázat ahhoz, hogy terhességmegszakítást indokoljon.
Cytomegalovírus (CMV)
A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően.
A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A magzatok 5%-a meghal, többnyire vetélés következik be. A magzati CMV fertőzések 10 %-a súlyos elváltozásokkal jár, melyek többnyire az agyat és az idegrendszert érintik. A súlyosság a fertőzés időpontjától függ. A CMV fertőzés kezelésére nincs lehetőség.
CMV megelőzése:
- Evőeszközt, poharat ne osszon meg gyermekkel!
- Kerülje a csecsemők és kisgyermekek nyálával és vizeletével való érintkezést.
Herpes simplex vírus (HSV)
A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon (herpes labialis) és a szem szaruhártyáján (herpes simplex ceratitis), míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken (herpes genitalis) okoz elváltozást. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át.
A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. Nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében. Aktív stádiumban lévő fertőzés esetében a császármetszés indokolt.
Parvovírus B19 (lepkehimlő)
A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés. A terhességi parvovírus fertőzés magzati hydrops fetalis kialakulásához vezethet a súlyos vérszegénység következtében, előfordulhat ennek következtében vetélés és magzati halálozás. A magzati veszteség kb. 10%, amennyiben a fertőzés a 20. hét előtt (különösen a 14-20 hét között) alakul ki, de csekély ha a 20 hét után. Nincs direkt bizonyíték arra, hogy a Parvovirus magzati fejlődési rendellenességet okozna.
Varicella-zooster vírus (VZV, bárányhimlő)
A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés (már a lappangási idő alatt) és pörkök útján terjed. A betegség lefolyását követően a vírusok idegdúcokban, elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújhatnak meg.
VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára. A terhesség 20. hetétől nem jelent veszélyt a fertőzés a magzatra nézve, még akkor sem, ha a terhes ténylegesen bárányhimlős beteg. A terhesség utolsó heteiben lezajló fertőzés is súlyosan veszélyezteti a magzatot, ill. újszülöttet.
Hepatitis B vírus
A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik. A vírus előfordulási gyakorisága a világ különböző részein 0,2 és 20 százalék között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható.
A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetétől javasolt a védőoltás beadása az anyának.
Szülészeti beteg vizsgálata.
Influenza
Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. A láz néha enyhíthető egy hűvös zuhannyal is, azonban ha ez nem segít, akkor a megfelelő gyógyszerrel kell csökkenteni a testhőmérsékletet. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát.
A láz- és fájdalomcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.
További veszélyes fertőzések
Szifilisz
Közülük a szifilis okozója a treponema pallida legveszélyesebb a fejlődő magzatra. Fejlődési rendellenességet, késői vetélést és koraszülést okozhat. A betegség kezelhető és gyógyítható.
Liszteria fertőzés
Liszteria monocytogenes felelős a lisztéria fertőzésért. Főleg a talajban él, de ételekkel is bekerülhet a szervezetbe. Ezért várandósság alatt kerülendők a lágy és penészes kecske- és juhsajtok. Kerülendő továbbá a pasztörizálatlan kecske-,és tehéntej.
HIV-fertőzés
AIDS megbetegedést okozó vírus a méhlepényen átjut és a magzati szervezetbe kerül a vérárammal. Vetélést és veleszületett AIDS betegséget okoz.
Zika vírus
A Zika-vírus fertőzött szúnyogok csípése révén jut az ember szervezetébe, és a várandós édesanya magzatának is átadhatja. A terhesség alatti Zika-vírusfertőzés mikrokefáliát (kisfejűséget) és más súlyos agyi rendellenességeket okozhat. Mivel a betegség megelőzésére nem áll rendelkezésre védőoltás, nincs célzott terápia, ezért a várandósoknak nem ajánlott Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazni.
B csoportos Streptococcus (GBS)
A streptococcus egy baktérium, melyet a terhesek kb. 15-20% -a hordoz (főleg a hüvelyben) de egyáltalán nem okoz problémát és nem is kell kezelni. Azonban a GBS újszülöttnél akár súlyos tünetekkel járó betegséget (ízületi gyulladást, szívbetegséget vagy vérmérgezést is okozhat). A 36. héten történő GBS- szűréssel kiszűrhetőek azok az édesanyák, aki hordozzák a baktériumot, így az időben megkezdett antibiotikumos kezelésükkel meggátolhatjuk az újszülött fertőzését.
Általános megelőzési tanácsok
- Kerülje a pasztörizálatlan, nyers tejet, tejterméket!
- Kerülje a macskaürüléket!
- Kerülje az egereket és rágcsálókat!
- Vegyen részt STD szűrővizsgálatokon!
- Kérjen védőoltási tanácsadást!
- Kerülje a fertőzésben szenvedő embereket!
- Teszteltesse magát GBS-re (B csoportú Streptococcusra)!
- Ne dohányozzon!
Genetikai szűrések
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztet is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem „csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják.
Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja. iGen NIPT TRISOMY TESZTEK » Kiváló európai kromoszómális NIPT tesztek minden igényre 11-19. Trisomy Teszt SUPERTrisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrés együttesen, 11-13. iGen NIPT NIFTY TESZTEK » Több mint 11 millió elvégzett vizsgálat világszerte 10-19. iGen NIFTY-pro Iker teszt Az ár mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére. iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések » Örökíthető betegségek szűrése Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, 13. betöltött terhességi hétig végezhetők, eredmény 12-15 munkanap. iGen GENESAFE de Novo » Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére 44 monogénes betegség prenatális szűrése, 10-18.