Újszülött gondozása és ellátása: minden, amit tudni érdemes

Az újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Fontos, hogy a szülők felkészülten várják a babát, és biztosítsák számára a megfelelő környezetet és ellátást. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az újszülöttkori ellátás tárgyi feltételeit, a gondozás alapvető lépéseit, a hozzátáplálás legfontosabb tudnivalóit, valamint a koraszülöttek és beteg újszülöttek speciális igényeit.

Az újszülött első órái és napjai

Az első szakorvosi vizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül megtörténik. Az érett, egészséges újszülött a 37. - 42. hét között születik. Amennyiben az újszülött jó állapotú, késői köldökellátást alkalmazunk (kb. Őszintén csodálkozunk a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium munkájaként frissen létrejött, jelen protokollnak ezen pontján. Gyakorlatunkban a késői köldökellátás módszerét kedveltük, és nem találkoztunk ennek semmiféle hátrányával. Már a múlt század nyolcvanas éveiben Dr. Boda Domokos, nemzetközi elismerésnek örvendő gyermekorvos professzor - aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának 1991-ig volt igazgatója, az egyetem rektora, a Gyermekgyógyászat című egyetemi tankönyv írója - a késői köldökellátást javasolta, annak előnyeit igazolta. Állítását azóta nemhogy megcáfolták volna, de számos külföldi kutatási eredmény is található a késői köldökellátás előnyeiről.

A késői köldökellátás nem néhány másodpercet, hanem többet jelent. Lehetőség szerint tehát ilyen esetben is a késői köldökellátást választjuk. A köldökzsinór az anya felől fokozatosan kezdi abbahagyni a pulzálást. Rendszerint a baba bőrköldökétől kb. 6-8 cm-nyire még órák múlva is pulzálás észlelhető, ezért a köldökzsinór elvágásának helyéül azon a - tapintható és szemmel egyértelműen látható - határvonalon kívül eső részt választottuk, ahol a köldökzsinór elválik az élő, pulzáló, baba felőli, 6-8 cm hosszú résztől azzal, hogy összeesik, kihűl - hiszen benne a vér áramlása megszűnik. Abban a részben történik ugyanis a köldökzsinór elkötése, ahol már nincs vérkeringés, ami fölvihetné a kórokozókat a kisbaba szervezetébe az élő köldökcsonkon keresztül.

Az újszülöttkori vérzékenység megelőzése céljából megszületést követően érett újszülötteknek 2 mg K-vitamin per os, koraszülötteknek és antiepileptikum kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinek 1 mg im. Szűrővizsgálati eredmény hiánya esetén az újszülött hepatitis B elleni aktív immunizálását meg kell kezdeni, az anya szűrését azonnal el kell végezni.

Az érett, egészséges újszülöttet az édesanyával közös szobában helyezzük el („rooming-in”) a nap 24 órájában. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.

Vitaminok és szűrővizsgálatok

D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.

K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.

A PKU szűrés célját, mibenlétét és jelentőségét ismertetni kell a szülőkkel. A szülők aláírják, hogy tudnak róla, és arról is, hogy a szűrővizsgálat elvégeztetése az ő feladatuk és felelősségük (amiben a bábák segítséget tudnak nyújtani).

Babakelengye: alapvető felszerelések az újszülöttnek

Egy újszülött életének első időszakára az jellemző, hogy sokat alszik és eszik, illetve az ezekkel járó élettani funkcióit végzi. Mindezt úgy tudjuk a legjobban megtenni, ha már a születése előtt biztosítjuk számára az ezekhez szükséges alapvető felszerelést, hiszen egy baba mellett sokkal nehezebb bármit is vásárolni, intézkedni.

Alvás és pihenés

• Kiságy: standard mérete 60x120 vagy 70x140 centiméter.
• Matrac: habszivacs matractól kezdve a kókuszmatracig óriási a választék.
• Babafészek: egyes kutatások szerint még nyugodtabbá teszi a kisbabák álmát.
• Ágyneműszett: babatakaró, rácsvédő, legalább két darab gumis lepedő, matracvédő. Légáteresztő és matracvédő babaágyneműk is kaphatók.
• Bébiőr és légzésfigyelő: A bébiőr segít a babánk meghallásában, a légzésfigyelő pedig elkerülhetővé teszi a bölcsőhalál lehetőségét.

Pelenkázás és ruházat

• Pelenkázó komód vagy kombiágy: helytakarékos megoldás a kiságyra szerelhető pelenkázó lap.
• Pelenkázó kellékek: pelenkázókuka, szennyestartó (külön a baba ruháinak), eldobható pelenkázóalátét (kórházakban is kérik).
• Pelenka: eldobható vagy mosható.
• Popsitörlőkendő és popsikenőcs.
• Újszülött ruhácskák (56-62-es méret): körülbelül 12 body, 12 rugdalózó, kis sapka, kis kesztyű, néhány zokni, kis nadrág.
• Szekrény: a ruhácskák tárolásához.

Utazás és séta

• Babakocsi: három részből áll - mózes rész, hordozó (kórházból hazavitelhez és autóban való biztonságos utazáshoz), sport rész.

Etetés

A baba etetéséhez szükséges kezdő felszerelés (anyatejes vagy tápszeres táplálás esetén is):

• Cumisüveg szett: cumisüveg mosó kefe, anyatej tároló szett, sterilizáló, néhány frottír előke (tépőzáras, patentos vagy mágneses).
• Mérleg: különösen első babás anyukáknál hasznos, megvásárolható vagy bérelhető.
• Szoptatós párna és mellszívó: az édesanyának jól jöhet a szoptatáshoz.

Babaápolás

• Kiskád és babatartó: a fürdetéshez.
• Törülközők: két darab, csak a baba használja, kapucnis fürdőlepedő praktikus.
• Vízhőmérő: kezdő anyukáknak ajánlott.
• Kisoló, hajkefe.
• Orrszívó: porszívó is kell hozzá.
• Digitális baba lázmérő.
• Biztonsági fültisztító: köldökápoláshoz az első tíz napban.
• Textil pelenkák: akár húsz darab, gyorsan elhasználódik.
• Kifogó: négy-öt darab.

Az újszülött ápolása és tisztán tartása

A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi ekcémás bőrelváltozások is megelőzhetők.

Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor a napi rendszeres, néhány perces lemosás javasolt. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől.

A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is.

A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.

A kisfiúk fitymáját nem szabad hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.

Öltöztetés és levegőztetés

Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.

Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.

2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben.

Hozzátáplálás: mikor és hogyan?

A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónap betöltésekor érdemes elkezdeni. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.

Hozzátáplálási módszerek

1. Hagyományos pürés hozzátáplálás: A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti.
2. BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy falatkás hozzátáplálás: Kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzuk az ételt).

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.

Alapanyagok és kerülendő ételek

Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás.

A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.

Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., azonnal konzultálj gyermekorvosoddal.

Folyadékfogyasztás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Koraszülöttek és beteg újszülöttek ellátása

A PIC (Perinatális Intenzív Centrum) speciálisan a koraszülöttek és a beteg újszülöttek ellátására felkészült osztály. Ennek a felkészültségnek személyi és tárgyi feltételei vannak. A tárgyi feltételek, melyeknek állandóan készenlétben, működőképes állapotban kell lenni, a következők: oxigén, leszívó eszközök, ballon és maszk, intubációs eszközök, lélegeztető gép, életmentő- és egyéb gyógyszerek, infúziók, újraélesztő asztal, inkubátorok, a beteg monitorizálására (pl. pulzus, vérnyomás, oxigénellátottság mérő, vércukor mérő) alkalmas eszközök, bőr- és felületfertőtlenítő szerek, stb.

A PIC-ek működésének alapfeltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő számú, jól képzett intenzív szakápolónővel, akik megbízhatóak, pontosak, jó megfigyelők, fegyelmezettek, kitartóak és képesek együttműködni egymással és az orvossal.

Az újszülött, a koraszülött nagyon sok veszélynek van kitéve a saját éretlensége, az immunrendszerének nem megfelelő működése miatt. Már a születés során vagy akár később is kerülhet olyan helyzetbe, hogy a légzése nem kielégítő illetve egyáltalán nincs. Emiatt újraélesztést kell kezdeni, illetve gépi lélegeztetést kell alkalmazni. Ilyenkor a szakorvos egy csövet- tubust vezet a baba légcsövébe és a kis beteg állapotának megfelelően beállítja a lélegeztetőgépet.

Mivel ezeknek a piciknek legtöbbször bizonyos gyógyszerekre szükségük van, s általában a táplálásuk sem kielégítő szájon illetve tápszondán keresztül, szükség van már az osztályos felvételükkor a jól szabályozható infúziós terápia megkezdésére.

Az újszülöttek, s főleg a koraszülöttek hőszabályozása még nem teljesen megfelelő, könnyen átveszik a környezetük hőmérsékletét. Nagyon fontos, hogy biztosítva legyen számukra egy állandó, megfelelő hőmérséklet és páratartalom, hogy ne fenyegesse őket a kihűlés vagy a túlmelegedés veszélye. Ezt az állandó hőmérsékletet és páratartalmat az inkubátor biztosítja, s naponta többszöri hőmérőzéssel ellenőrizzük mellette a gyermek testhőmérsékletét. Ha még az állapota nem engedi meg, hogy kikerüljön az inkubátorból, minden orvosi-ápolói beavatkozás a számára biztonságot jelentő falak között történik.

A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Az újszülöttek 10%-ának - azaz évente mintegy 9 ezer gyereknek az esetében annyira nyilvánvaló a sérülés, hogy azonnal bekerülnek az orvosi ellátásba. Ám ennél jóval több, a gyerekek további 30%-ának - Nógrád megyében 50%-nak - lenne szüksége speciális figyelemre és terápiára, mert ha ezt nem kapják meg csecsemőkorukban, akkor mire iskolába kerülnek, részképesség zavaraik komoly tanulási nehézségeket okoznak.

Az alapvető probléma, hogy évente mintegy 30 ezer csecsemő kimarad a diagnosztikai és terápiás rendszerből a tárgyi feltételek hiánya miatt. Ehhez mindenekelőtt a védőnők és gyermekorvosok továbbképzésére a helyi szűrőrendszer hatékony kialakítására van szükség.

tags: #targyi #feltetelek #ujszulott