Magzati elektromos készülékek és ellenjavallatok: Átfogó útmutató

Az elektromos orvosi eszközök, mint például a TENS készülékek, vagy a magzati szívhang ellenőrzésére szolgáló kardiotokográfok (CTG) egyre szélesebb körben elterjedtek. Ezek a technológiák jelentős segítséget nyújthatnak a fájdalomcsillapításban, illetve a magzati egészség monitorozásában. Azonban fontos tudni, hogy bizonyos esetekben alkalmazásuk ellenjavallt lehet, és körültekintést igényel.

TENS kezelés: Fájdalomcsillapítás elektromos stimulációval

A TENS (Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation) kezelés egy modern fizikoterápiás módszer, amely bőrön keresztül történő elektromos stimuláció segítségével csökkenti a fájdalmat. Ez a technika az elektroterápiás kezelések egyik legelterjedtebb és leggyakrabban alkalmazott formája, amely hatékonyan támogatja a fájdalomcsillapítást különféle akut és krónikus fájdalmak esetén. A kezelés során alkalmazott elektromos impulzusok stimulálják az idegeket és izmokat, elősegítve ezzel a természetes fájdalomcsillapító mechanizmusok aktiválását, valamint a kezelés hatása az izmok stimulációján keresztül is érvényesül. A TENS kezelés alapját az idegek elektromos stimulációja képezi, amelynek hatására az idegvégződések aktiválódnak, és gátolják a fájdalomimpulzusok továbbítását az agy felé. Ez a mechanizmus nemcsak csökkenti a fájdalomérzetet, hanem elősegíti az endorfinok felszabadulását is, amelyek természetes fájdalomcsillapítóként működnek a szervezetben.

A TENS kezelés többféle típusa létezik, melyek közül a leggyakoribbak a konvencionális, az akupunktúrás és az intermittáló TENS. Mindegyik típus különböző frekvenciájú és intenzitású elektromos áramot használ, így speciális alkalmazási területekkel és hatásmechanizmusokkal rendelkezik. A készülékek különböző programozási lehetőségekkel rendelkeznek, így a kezeléseket a beteg igényeihez lehet igazítani. A történő elektromos stimulációt a kezelt terület és a kezelendő állapot határozza meg. A kezelések általában 20-30 percig tartanak. Ezek a kezelések különösen hatásosak mozgásszervi fájdalmak, ízületi gyulladások, izomfeszültségek és egyéb fájdalmas állapotok esetén, ahol a gyógyszeres terápiát kiegészítő vagy alternatív kezelési lehetőséget jelentenek.

TENS kezelés ellenjavallatai

Annak ellenére, hogy a TENS kezelés általánosságban biztonságos és jól tolerálható, bizonyos esetekben ellenjavallt lehet. Fontos, hogy a kezelést megelőzően szakember végezze el a beteg állapotának alapos felmérését, és mérlegelje a lehetséges kockázatokat. A kezelés során a beteg állapotának folyamatos monitorozása szükséges a biztonságos és hatékony terápia érdekében. Bizonyos esetekben a kezelőorvos vagy fizioterapeuta javasolhatja a kezelés módosítását vagy elhalasztását. Az általános ellenjavallatokon túl vannak speciális helyzetek is, amikor a TENS kezelés alkalmazása különösen körültekintést igényel.

• Pacemaker vagy beültetett defibrillátor (ICD) jelenléte esetén az elektromos áram interferenciát okozhat, ami a készülék hibás működéséhez vezethet.
• Terhesség, különösen a has és medence területén történő alkalmazás.
• Szív- és érrendszeri betegségek.
• Aktív daganatos megbetegedések.
• Epilepszia.
• Akut fertőzések.
• Trombózis.
• Vérzési rendellenességek.
• Gyulladt vagy sérült bőrfelület a kezelendő területen.
• Kognitív károsodás (pl. beültetett fém eszközök).
• WB-EMS (Whole Body Electromyostimulation - teljes test izomstimuláció) nem javasolt előrehaladott érelmeszesedés esetén, mert instabil plakkok komplikációkat okozhatnak.
• Gyermekek esetében az elektroterápiás kezelések alkalmazása különösen körültekintést igényel, mivel az idegrendszerük még fejlődésben van.

A gyakorlatban minden elektroterápiás kezelést egyéni kockázatértékelés előz meg, amely során a kezelőorvos figyelembe veszi a beteg általános állapotát, a fennálló betegségeket és a kezelés célját. A TENS kezelés transcutaneous, azaz bőrön keresztül történő alkalmazása teljesen nem invazív és biztonságos módszer, amely lehetővé teszi az elektromos impulzusok célzott juttatását a kezelendő területre. Ez a megközelítés széles körben alkalmazható különböző fájdalmak, például ízületi, izom- és mozgásszervi eredetű fájdalmak kezelésére. Összefoglalva, a TENS kezelés egy sokoldalú és hatékony elektroterápiás módszer, amely megfelelő alkalmazás esetén jelentős segítséget nyújthat a fájdalom csillapításában. Ugyanakkor a kezelés ellenjavallatainak ismerete és betartása elengedhetetlen a biztonságos terápiás eredmények eléréséhez.

Magzati veszélyállapotok felismerése: CTG és Fetaphon

A CTG (kardiotokográf) vagy NST (Non-stress test) vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a szülés, hanem a terhesség alatt is. A CTG egy, a magzati szívműködést és a méhösszehúzódásokat monitorozó kötelező szűrővizsgálat, amelyet többnyire a terhesség harmadik trimeszterében végeznek el a magzat állapotának ellenőrzése céljából. A vizsgálat teljesen fájdalommentes. A terhesgondozás során, a várandósság 36. hetétől kezdve hetente egyszer szükséges, a terminus (szülés várható napja) után már naponta, 2 naponta javasolt a vizsgálat elvégzése. A szülőszobán, a vajúdás és a szülés alatt általában többször készítenek CTG regisztrátumot, ami a magzat pillanatnyi állapotáról fontos információt nyújt a szülésznő és a szülészorvos számára.

A magzat oxigénhiányos állapotában a méh összehúzódásakor többnyire a magzati szívfrekvencia átmeneti- vagy súlyosabb esetben tartós lassulása figyelhető meg. A grafikusan, görbe formájában megjelenített vizsgálati adatok, az ún. regisztrátum alapján az orvos következtet a magzat méhen belüli állapotára és oxigén ellátottságára, a magzati szívfrekvencia méhtevékenységgel összefüggő, pillanatról-pillanatra történő és periodikus változásait (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós magzati szívfrekvencia eltéréseit vizsgálva.

A CTG vizsgálat menete és típusai

A CTG előtt megmérik a várandós vérnyomását, majd két érzékelőt helyeznek a méhre, amelyeket puha övvel rögzítenek. Az egyik a magzat szívverését, a másik a méhösszehúzódásokat méri, és az információkat egy papírszalagra rögzíti egy-egy görbe formájában. A vizsgálat ülő- vagy oldalfekvő helyzetben történik, időtartama általában 20 perc. Lényeges, hogy a magzat aktív legyen a vizsgálat alatt, ezért célszerű a CTG-vizsgálat előtt bőséges folyadék- és magas szénhidráttartalmú étel fogyasztása (csoki, szőlőcukor). A vizsgálat akkor adja a legtöbb információt, amikor a magzat ébren van és mozgolódik. Főszabály, hogy a vizsgálatra általában a nappali időszakot javasoljuk. A legtöbb információt az a mérés hordozza, amikor a magzat ébren van, és élénk. A magzatnak is van „napirendje”, gyakran van ébren ugyanabban a napszakban. Gyakori, hogy a kismama étkezéséhez igazodik az ébrenlét. Ennek az a lehetséges magyarázata, hogy az étkezést követő magasabb anyai vércukorszint a magzatot is élénkíti. Érdemes ilyen időszakban végezni a mérést.

A CTG görbe értékelése:

• Suspect („gyanús”) görbe: Nincs egyértelmű jele kóros élettani folyamatoknak, de finom eltérések mutatkoznak a görbén. Ilyenkor előfordulhat, hogy a magzat alszik, nem aktív.
• Nem reaktív görbe: A magzat szívfrekvenciája nem emelkedik a magzatmozgások hatására, a görbe kóros értékeket mutat (beszűkült görbe, mozgásokra csökkenő szívfrekvencia). A görbe kóros jeleket mutat (120/perc alatti tartós szívfrekvencia, beszűkült görbe, süllyedések -decelerációk stb.).

Terheléses CTG vizsgálatok:

A terhelés, az anyai szervezet fizikális terhelését jelenti (pl:lépcsőzés, guggolás, szobakerékpár,- FTT- fizikális terheléses teszt), vagy méhösszehúzó oxitocin infúzió adását (OTT- oxytocin terheléses teszt), vagy az emlőbimbó stimulációjára kialakuló méhösszehúzódást (EST- emlő stimulációs teszt). A terhelés alatt a méh és a méhlepény vérkeringése kissé csökken.

Különböző magzati szívösszehúzódás mérési lehetőségek

Két vizsgálófejet alkalmaznak a CTG mérés során. Az egyik a magzati szívösszehúzódások számát (magzati pulzusszámot) érzékeli. A másik vizsgálófej a méhösszehúzódásokat érzékelő ún. toco fej. (A tocos- görögül fájást jelent, itt, ebben az esetben fájásérzékelőt jelent). Ez egy mechanikus nyomásmérő érzékelő fej valamennyi CTG berendezésen ugyanazon az elven működik. Alkalmas arra, hogy a hasfalon keresztül érzékelje a méhfal izomzatának feszülését.

• Ultrahangos készülék: Legelterjedtebb az ultrahangot kibocsátó, és a magzati szívről visszaverődő ultrahangot érzékelő készülék. Az ultrahang használata egyes kutatási eredmények szerint nem semleges az élő szervezet számára. A bejuttatott ultrahangsugárzásból, mintegy 10 százaléka kerül vissza a vizsgálófejre, többi a környezetben elnyelődik, ill. valószínűleg hővé alakul. A korszerű készülékek már kisenergiájú sugárzást alkalmaznak, hogy a károsító hatás esélye minél kisebb legyen. Biztonsági okokból az ultrahangos vizsgálatok számát korlátozzák a terhesség során, és az FDA nem is engedélyezi otthoni felhasználását.
• Magzati EKG: Kevéssé elterjedt a magzati EKG-val történő pulzusszám meghatározás.
• Fetaphon (akusztikus elven működő CTG): Világújdonságként megjelent, az akusztikus vagy passzív elven működő magzati szívhangot vizsgáló fejjel rendelkező CTG készülék, a Fetaphon. Itt a magzati szívhangot egy nagyérzékenységű mikrofon veszi, és a magzati szív által keltett hanghullámot alakítja át a vizsgálófej elektromos jellé. A Fetaphon készülék ill. a vizsgálófejek nem bocsátanak ki semmilyen sugárzást a vizsgálat során. A mért adatok elküldése a készülékről GSM rendszeren történik, amikor a készülék a töltőegységgel az elektromos hálózatra csatlakozik. Az ilyenkor fellépő rádiósugárzás megfelel egy mobiltelefon használatakor fellépő sugárzásnak.

Otthoni magzati szívhang ellenőrzés a Fetaphonnal

Nincs több sorbanállás, felesleges izgalom a magzattal! A Fetaphon-nal folytatott CTG vagy NST (Non-Stressz Teszt, nyugalmi állapotban végzett CTG vizsgálat) vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a szülés, hanem a terhesség alatt is. Azon klienseinknek, akiknek a kórházba való gyakori utazás gondot jelenthet, azért javasoljuk a Fetaphon készülék használatát otthonukban, mert az anyai magasvérnyomás vagy magzati UH eltérés esetén akár egy hónapra is folyamatos biztonságot nyújthat. A Fetaphon többszintű, magasan szervezett adatérzékelő, közvetítő és kiértékelő rendszer, amely magyar szabadalom, 2 éves, több ezer kismama közreműködésével végzett teszt során technikailag teljesen megbízható rendszernek bizonyult. A magzat szívhangjának vizsgálatával számos veszélyes állapot - például méhen belüli fertőzés, oxigénhiány - a mindennapi mérések segítségével észrevehető, és beavatkozással időben elhárítható.

„A statisztikák szerint ma Magyarországon évente 100 000 gyermekből kb. 750-et vesztünk el a terhesség alatt. A már életképes magzatoknak és újszülötteknek 75-ször nagyobb a kockázata arra, hogy a szülés körüli időszakban elhalnak, mint hogy valaki egy éven belül autóbalesetben meghal!” - mondta el Prof. Dr. Török Miklós. - „Minél többször vizsgáljuk a magzati szívműködést, annál nagyobb valószínűséggel ismerjük fel a magzat életét veszélyeztető állapotokat. A kórházakban, a betöltött 36. héttől kezdve hetente mérik a magzat szívműködését az ún. CTG (karditokográfia) vizsgálattal. Bizonyos esetekben - például fenyegető koraszülésnél - a rutinvizsgálatokon kívül sokkal több vizsgálatra is szükség lenne, azonban a hagyományos CTG készülékekben lévő ultrahangos fej használata korlátozva van. A mostanában napvilágra került vizsgálati eredmények szerint az ultrahang-kibocsátás befolyásolja a magzati idegrendszer fejlődését: megváltoztatja az agyfejlődés során az idegsejtek vándorlását és egymás közötti kapcsolataik kialakítását. Magyar feltalálók sok éves kutatás eredményeképpen kifejlesztettek egy, a világon egyedülálló távdiagnosztikai CTG készüléket. A készüléknél a magzati szívhangot a világújdonságnak számító, akusztikus elven működő vizsgáló fej méri, szemben a hagyományos CTG - készülék ultrahang-fejével. A magzati szívhangot egy nagyérzékenységű mikrofon veszi, és a magzati szív által keltett hanghullámot alakítja át a vizsgálófej elektromos jellé. A CTG vizsgálat eredményét a kezelőorvos az interneten keresztül nézi, majd értékeli és az eredményről üzenetet küld vissza a készülékre. „Az új fejlesztésű magzati szívhang monitornak köszönhetően Magyarországon, a világon elsőként valósult meg a működő magzati távfelügyeleti rendszer!” - mondta Prof. Dr. Pál Attila."

Kedvezőtlen CTG regisztrátum esetén Color Doppler UH vizsgálattal ellenőrizzük a magzati vérkeringést illetve sürgős esetben kórházi ellátás igénybevételére kerülhet sor.

Légzésfigyelők és mozgásérzékelő készülékek

A kisgyermekes háztartásokban használatos légzésfigyelő készülékek a kilencvenes években jelentek meg, de használatuk csupán az ezredfordulót követő évtizedben vált széles körben elterjedtté. Az elmúlt mintegy két évtizedben a légzésfigyelő készülékek számos típusa került forgalomba különféle elnevezésekkel (a légzésfigyelő mellett különösen babafigyelő, babaőrző, illetve babamonitor).

A légzésfigyelő és mozgásérzékelő készülékek két csoportja:

1. Szenzorpados érzékelési elven működő (azaz mozgásérzékelő lapkával, párnával ellátott) készülékek: Érzékelő lapkáit, párnáit a kiságy matraca alá kell helyeznünk, de előfordulhatnak olyan készülékek is, melyeknél a gyermeket közvetlenül az érzékelő párnára fektetjük rá.
2. Hasi mozgást érzékelő készülékek: Egy miniatűr méretű eszközt rögzítünk a gyermek hasánál, általában a pelenkára, ahol a készülék közvetlenül vagy vékony textílián keresztül érintkezik a csecsemő testével a hasi szakaszon.

Mindkét típusú készülék érzékeli a gyermek legapróbb mozgását, így a légző mozgást is, ami alváskor a legnehezebben megfigyelhető. Mindkét érzékelési elvű készülékcsoportra igaz, hogy amennyiben a készülék nem érzékel mozgást, úgy 20 másodperc után, riasztó jelzést ad a szülőnek. Létezik olyan típusú készülék is, amelynél a riasztási idő hossza változtatható. Egyes készülékek rendelkezhetnek légzésszámláló funkcióval, melyek már akkor is riasztanak, ha a légzésfrekvencia veszélyes mértékben lecsökken, ezeket a készülékeket nevezzük inkább légzésfigyelőknek.

Orvostechnikai eszköz minősítés

Orvostechnikai eszköz minősítéssel rendelkező légzésfigyelők: kötelezően fel kell rajtuk tüntetni a CE („Conformité Européenne”, „európai megfelelőség”) jelölést. A CE jelölés terméken történő feltüntetése kizárólag azt jelenti, hogy a termék forgalomba hozatalával a gyártó vállalja a felelősséget azért, hogy a termék a vonatkozó feltételeknek - különösen a termékbiztonsági követelményeknek megfeleljen. Az Orvostechnikai eszköz elnevezést kiérdemlő termékeket minden évben szigorúan felülvizsgálják. Európai Bizottság megfelelőség értékelő szervezet hitelesen igazolja. Ha a termék megfelelt a tanúsító szervezet tanúsítványt (ún. „EK tanúsítványt”) ad ki a gyártó számára, gyártó köteles a termék címkézésén és csomagolásán a tanúsító szervezet 4 jegyű azonosító számát is feltüntetni a CE jelölés mellett. Ez segíthet nekünk megkülönböztetni, hogy orvostechnikai eszköz vagy nem a termék.

Viszont ha a fent leírtakat nem találjuk meg a termék csomagolásán, akkor, nem fogalmazhat meg a termékkel kapcsolatban olyan állítást a gyártó cég, miszerint az valamely betegség megelőzésére, élettani folyamat vizsgálatára, életfunkció figyelésére vagy más egészségügyi célra alkalmas. Ezeket a termékeket nem is nevezhetnék Légzésfigyelőnek, csak Mozgást érzékelőnek. Ezért adódik a légzésfigyelő készülékek elnevezése körüli bizonytalanság, ugyanis a légzésfigyelés már önmagában egyértelműen olyan egészségügyi cél, amelyet csak az orvostechnikai eszköznek minősülő készülékkel végezhetnénk. Fontos, hogy a készülék használata a gyártó által a használati útmutatóban meghatározott feltételek és körülmények figyelembe vételével történjen. A szülők, vagy felnőtt személyek feladata a készülék beüzemelése, működésének figyelése, riasztó jelzés esetén a csecsemő állapotának haladéktalan ellenőrzése, téves riasztás esetén a készülék ellenőrzése. Ehhez kapcsolódóan elengedhetetlenül fontos a szülők, illetve a készüléket használó személyek megfelelő felkészültsége, különösen az újraélesztési ismeretek kellő elsajátítása, amelyek jellemzően egészségügyi intézmények, illetve civil szervezetek által szervezett előadások keretében valósul meg. Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy egyetlen légzésfigyelő készülék sem képes életet menteni vagy a megindult folyamatokba egyéb módon beavatkozni, azokat befolyásolni, de jelzésük alapján az életmentés megkezdhető.

Magzati fertőzések és a TORCH szűrés

A TORCH betűszó azokra a kórokozókra utal, amelyek a várandósság alatt károsíthatják a magzatot: Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok. A kialakulóban lévő szervek, szövetek, illetve az éretlen immunrendszer miatt a terhesség alatt, illetve a születés körüli időszakban bekövetkező fertőzések gyakran súlyosabb következményeket okoznak, mint egyéb esetekben. Amennyiben a magzat a születés előtt fertőződik, kongenitális vagy intrauterin infekcióról beszélük. Az újszülött vagy a magzat fertőzését természetesen megelőzi az anyai infekció. Az anyai fertőzés sok esetben tünetmentesen vagy aspecifikus tünetekkel zajlik, ebben az esetben csak a szűrővizsgálatok deríthetnek rá fényt. Az anya fertőzése nem minden esetben okozza a magzat vagy újszülött fertőzését. A kongenitális vagy perinatális fertőzések megelőzése és felderítése érdekében bizonyos szűrővizsgálatokat már a terhesség előtt vagy a várandósság korai szakaszában célszerű elvégeztetni.

A TORCH kórokozók és hatásaik

• Toxoplasma gondii: A parazita macskaszéklettel szennyezett porral, esetleg nem megfelelően kezelt disznó- vagy birkahússal juthat a szervezetbe. Egészséges immunrendszerű felnőttek fertőzése általában tünetmentes, vagy mononucleosis-szerű tünetekkel jár. Anyáról gyermekre a fertőzés transplacentalis úton terjedhet, amennyiben az anya közvetlenül a terhesség előtt vagy a terhesség alatt fertőződik. A kórokozó méhlepényen való átjutásának valószínűsége a terhességi korral nő. Ha az infekció az első trimeszterben történik, abban az esetben spontán vetélés, méhen belüli elhalás, központi idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki.
• VZV (varicella-zoster vírus): A primer fertőzés (bárányhimlő, varicella) más klinikai képpel jár, mint a reaktiváció (övsömör, zoster). A várandósság alatti VZV fertőzés következményei korai terhesség esetén vetélésben, vagy a súlyos fejlődési rendellenességekkel járó congenitalis varicella szindrómában nyilvánulhatnak meg. Amennyiben az anyai fertőzés a szülést megelőző 5 napban vagy az azt követő 2 napban történik, abban az esetben nagy valószínűséggel az újszülött is megfertőződik, és progresszív neonatalis varicella alakulhat ki bőrkiütésekkel, tüdőgyulladással vagy hepatitis-szel. A terhesség alatt jelentkező övsömör nem jár együtt magzati fertőzéssel.
• Parvovírus B19: A parvovírus B19 leggyakrabban cseppfertőzéssel terjed, és az erythema infectiosum nevű (gyermek)betegséget hozza létre. Az általános bevezető tünetek után általában megjelenik a jellegzetes lepke formájú arcpír, illetve a kiütések. A fertőzést kísérheti polyarthralgia és tranziens aplasticus krízis, pure red cell aplasia is. A parvovírus B19 a terhesség bármely szakaszában átjuthat a magzatba. Az első és második trimeszterben a magzati fertőzés következménye vetélés, illetve halvaszületés lehet. A második trimeszterben kialakulhat hydrops foetalis is, amely magzati anaemiával és pleuralis, pericardialis folyadékgyülemmel, szöveti ödémával jár együtt.
• Rubeolavírus: A védőoltás bevezetése előtt a rózsahimlő tipikus, maculopapuláris kiütésekkel járó, enyhe gyerekbetegség volt. A rubeolafertőzés jelentősége a terhesség alatt a legszámottevőbb. Amennyiben a fertőzés a 16. terhességi hetet megelőzően történik, és a magzat is megfertőződik, kialakulhat a kongenitális rubeola szindróma (CNS). Ez a tünetegyüttes súlyos fejlődési rendellenességekkel, értelmi fogyatékossággal jár együtt, mivel az így bekövetkező infekció érinti a magzati keringési- és idegrendszer fejlődését. A terhesség későbbi szakaszában bekövetkező magzati fertőzés már nem jár ennyire súlyos tünetekkel.
• Cytomegalovírus (CMV): A primer fertőzés egészséges immunrendszer esetén gyakran tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (láz, gyengeség, izomfájdalom) képében jelentkezik. Kialakulhat mononucleosis infectiosa is bőrkiütésekkel. A magzat fertőzése bármely trimeszterben előfordulhat. Az első két trimeszter alatt létrejövő primer anyai fertőzés következtében cytomegaliás zárványbetegség alakulhat ki, az így született csecsemőkben hepatitis, kiütések és a központi idegrendszert érintő fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek. A terhesség későbbi szakaszában bekövetkező fertőzés esetén az újszülött többnyire tünetmentes, később jelentkezik a vírusfertőzés hatása (pl. hallás-és látáskárosodás). CMV fertőzés bekövetkezhet a szülőutakon történő áthaladáskor is, amely a koraszülött babákat súlyosabban érinti.
• Herpes simplex vírusok (HSV-1, -2): Az a korábban elterjedt megállapítás, miszerint az ajakherpeszt a HSV-1, míg a genitális herpeszt a HSV-2 vírus okozza, már idejétmúlt. Ma már egyértelmű, hogy a szexuális szokásoktól függően mindkét betegség kialakulásában szerepe lehet mind a HSV-1, mind a HSV-2 vírusnak. Terhesség alatt bekövetkező primer fertőzés esetén ritkán a magzat is érintett lehet (transzplacentáris vagy aszcendáló úton). Ez a 20. terhességi hét előtt vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Az újszülött a szülőcsatornán történő áthaladáskor is megfertőződhet, ebben az esetben pl. bőrtünetek, keratokonjunctivitis, idegrendszeri érintettség, májmegnagyobbodás, pneumonitis jöhet létre.

Az IgM és IgG eredmények értelmezése

• IgM és IgG negatív: Szeronegativitást jelez, azaz a páciens fogékony az adott fertőzésre. Elképzelhető az is, hogy a potenciális fertőzés után korán, az ablakperiódusban történt a mintavétel, így a specifikus tünetek vagy ismert expozíció esetén ismételt mintavételre lehet szükség. Tünetek vagy ismert expozíció hiányában szeronegativitás esetén 2 opció lehet: a védőoltással megelőzhető fertőzések (pl. rubeola, VZV) esetében a tervezett terhesség előtt minimum 4 héttel vakcináció; más kórokozók (pl. Toxoplasma, CMV) esetében pedig kerülni kell az ismert fertőzésforrásokat.
• IgM negatív, IgG pozitív: Múltban lezajlott fertőzésről vagy védőoltás által kiváltott immunválaszról van szó. Tünetek hiányában ebben az esetben friss fertőzés nem valószínű.
• Pozitív IgM és/vagy IgG: Pozitív eredményű IgM ellenanyagvizsgálat esetén (IgG negativitással vagy IgG pozitivitással együtt) további vizsgálatok lehetnek szükségesek az aktuálisan zajló fertőzés megerősítésére vagy kizárására, mivel az álpozitív eredmény vagy a perzisztáló IgM lehetősége miatt ez az eredmény önmagában még nem bizonyító értékű.

tags: #magzat #elektromos #keszulekek #ellenerzese