A magyar szülésznői szakma fejlődése és jövője

A 36. alkalommal rendezett Védőnő-Szülésznő-Gyermekápoló Konferencián és Továbbképzésen elhangzott, hogy 2026 februárjában elindulhat a Semmelweis Egyetemen a szülésznő mesterképzés, amely mérföldkő a magyar szülésznői szakmai életben.

Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület Szülésznői Szekciójának elnöke nyitotta meg az eseményt, kiemelve, hogy 36 évvel ezelőtt fordultak a Semmelweis Egyetem akkori vezetéséhez azzal a kéréssel, hogy segítsenek egy továbbképzés megszervezésében, hogy a szülésznők, védőnők és gyermekápolók azonos szakmai elvek szerint végezhessék a munkájukat és adhassanak tanácsokat a kismamáknak és a családoknak.

Dr. Valent Sándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy ezzel az eseménnyel egy olyan hagyomány indult útjára három és fél évtizeddel ezelőtt, aminek nyomán számos, az újszülöttek, a születendő gyermekek világra jövetelének körülményeit jobbító intézkedés sora történhetett.

"A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ma is országos csúcsintézménye a legsúlyosabb koraszülések, szülészeti komplikációk ellátásának. Azon szakemberek, akik az ország minden tájáról konferenciánkra érkeztek, egyszerre képviselik a családbarát és a humánus elveket is."

A Semmelweis Egyetem épülete

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, míg egy éve még csak reménykedni lehetett a szülésznői mesterképzés közelgő bevezetésében, addig mostanra ez valósággá vált: 16-an jelentkeztek a Semmelweis Egyetem 2026 februárjában induló mesterszakára.

Ezt követően Tóth Anna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője köszöntötte a konferencia és továbbképzés résztvevőit, visszaemlékezve a kezdetekre.

Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke kiemelte, ő maga már lassan két évtizede benne lehet ebben a szakmai körben, és bátran állíthatja, hogy ez a közös szakmacsoport talán az egyik legnagyobb olyan az országban, ahol ilyen szép számmal vesznek részt a rendezvényeken.

A 36 év eredményei közé tartozik, hogy a szülésznők ma már MSc-végzettséget szerezhetnek, amelyben a Magyar Ápolási Egyesület szülésznői szekciója sok-sok támogatóval együtt elérte, hogy ez a képzés végre elindulhasson.

Szülésznő és újszülött

A konferencia keretében köszöntötték dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettest, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóját, akinek a Magyar Ápolási Egyesület Tiszteletbeli szülésznő díjat adott át.

A díj olyan vezetők és szakemberek kitüntetése, akik sokat tettek a bábaság, a szülésznői és ápolói hivatás fejlődéséért.

Méltatásában elhangzott: „Vezetői munkája integrálja a szakmai kiválóságot, a dolgozói motivációt, a családbarát szemléletet és a közösségépítést."

Dr. Szabó Attila elmondta, az évek során számos állami vagy egyetemi kitüntetést, elismerést vehetett át, de ez a mostani kiemelt helyre fog kerülni a klinikai irodájában.

A témához kapcsolódva „50 éves a hazai újszülött anyagcsere-betegségek szűrése” címmel tartott előadást dr. Szabó Attila, hangsúlyozva, hogy az orvos- és egészségtudományok elmúlt 100-150 évében az egyik legnagyobb vívmány a védőoltások kifejlesztése prevenciós szempontból.

Kiemelte, manapság körülbelül 1450 veleszületett anyagcsere-betegséget ismerünk, valószínűleg ez a szám napról napra gyarapszik, és ennek a 10 százalékában, tehát mintegy 150 betegség esetében van valamilyen formában kezelés.

A korai diagnózis fontosságát hangsúlyozva dr. Szabó Attila elmondta: "Kulcsfontosságú a korai, minél korábbi diagnózis, ezt pedig csak közösen és együtt tudjuk megtenni."

A konferencia rávilágított a magyar szülésznői szakma múltbeli eredményeire, jelenlegi helyzetére és jövőbeli lehetőségeire, különös tekintettel az induló mesterképzésre, amely tovább emeli a szakma színvonalát és elismertségét.

Infografika a szülésznői képzés fejlődéséről

tags: #magyar #szulesznok #egyesulete