A gyermekvállalás és az anyaság kérdése mindig is kiemelt figyelmet kapott a társadalomban, különösen Magyarországon, ahol a népesedési kihívások miatt számos családpolitikai intézkedés és támogatás érhető el. Azonban a szülés módja, a szülést követő felépülés, és az egyszülős családok támogatása továbbra is aktuális és vitatott témák, melyek jelentős hatással vannak az anyák testi és lelki egészségére, valamint a családok életminőségére.
A "Kicsit unalmas már ez a császáros téma! A csapból is ez folyik, mást nem látni, csak a császárosok írkálnak, hogy nekik milyen nehéz." / "Kit érdekel, ki hogyan szül, a lényeg, hogy minden rendben legyen." / "Rohadt unalmas, hogy a császáros anyák sírnak. Ettől lesz annyi trauma, hogy telesírjátok a netet!" - csak néhány azok közül a kommentek közül, amelyek különféle cikkekre érkeztek a közösségi média felületein, és valamilyen hasi szüléssel összefüggő témát dolgoztak fel az elmúlt egy évben. Ezek a hozzászólások rávilágítanak arra a társadalmi érzékenységre, amely a császármetszés témáját övezi, és gyakran elbagatellizálja az érintett anyák nehézségeit.
Pedig nincs hova várni és tovább tabusítani a császármetszések valóságát: a 40 százalékos császárarány mellett beszélnünk kell a hasi szülésről. Nő az érintettek száma, miközben az ellátórendszerben továbbra is elégtelen az információátadás, a műtétek előtt és után.
A Császárvonal kezdeményezés és eredményei
Az érintett anyák kérdéseire, testi-lelki nehézségeire igyekszik felhívni a figyelmet az idén ötéves Császárvonal. A felépüléssel kapcsolatos tudnivalók tudatosítása általában megakad a korai sebkezelésnél, míg a hosszú távú, egészséget érintő kérdéseikkel nem ritkán magukra maradnak az anyák. Ez derül ki az immár harmadszor útjára bocsátott, Császárvonalas, nem reprezentatív kérdőívből is.
Információhiány és hiányos felépülési támogatás
A Császárvonal kérdőívek (2018, 2020, 2023) adatai döbbenetes képet festenek az anyák tájékoztatásának hiányosságairól. A sebkímélő mozgásokat (hogyan kell felállni, ágyban fordulni stb. egy hasi sebbel) a 2018-as megkérdezettek 66,1%-ának nem mutatta meg senki, 2020-ban ez szám már 72,4%-ra emelkedett. A legfrissebb eredmények szerint ez az arány mostanra 77,4%. A hazabocsátás utáni helyes seb-, illetve hegkezelésről, a császár utáni tornákról, regenerációs teendőkről az anyák mindössze 37,3%-a kapott teljes körű tájékoztatást a legkorábbi adatfelvétel során, a 2018-2020-as időszakban pedig csak 19,7%-uk. Az idei kérdőívben az anyák 7,9%-a mondta azt, hogy minderről részletesen, kimerítően felvilágosították (a válaszadók több, mint felét semmiről nem tájékoztatták).
Részletes adatok a tájékoztatás hiányáról:
| Téma | 2018 | 2020 | 2023 |
|---|---|---|---|
| Sebkímélő mozgásokról nem kapott tájékoztatást | 66,1% | 72,4% | 77,4% |
| Teljes körű tájékoztatás a seb-, hegkezelésről, regenerációs teendőkről | 37,3% | 19,7% | 7,9% |
| Nem kapott mankókat a gyermekágy tudnivalóiról (2020-23) | - | - | 56,7% |
| Nem kapott tájékoztatást a 3. hónap utáni időszakról (2020-23) | - | - | 84,8% |
A 2020-23-as időszakot felölelő kérdőívbe bekerült két új kérdés, lebontva a szülés utáni regenerációs időszakokat: az első hat hét (gyermekágy) tudnivalóiról még csak 56,7% nyilatkozta, hogy nem igazán kapott mankókat, míg a nagy hasi műtétet követő 3. hónap utáni időszakkal kapcsolatos tudnivalókról 84,8% mondta, hogy sehonnan nem kapott tájékoztatást.
Egyetlen pozitív eredmény ezen a téren, hogy csökkent azoknak az anyáknak az aránya, akik nem találkoznak gyógytornásszal császármetszés után: míg korábban 12,8% (2018), majd 12,6% (2018-2020), mára 19,7% (2023) nyilatkozta, hogy találkozott a szakemberrel hasi szülése után a kórházban. Az arány viszont továbbra is rettenetesen alacsony.
A császármetszés lelki és fizikai hozadékai
„A kérdőívet kitöltők több, mint felének van valamilyen császármetszéssel összefüggő panasza: a kötényhas mellett a leggyakrabban a sokféle, heggel kapcsolatos problémát említik az anyák, a behúzó, érzéketlen, túlérzékeny hegvonaltól kezdve a hasűri összenövéseken és a hegsérven át az esztétikai problémákig. Csaknem 20 százalék válaszolt úgy, hogy lelki, pszichés hozománya is van az életében a hasi szülésnek. Az érintettek egyébként elsősorban nem a műtét miatt traumatizálódnak, hanem a kiszolgáltatottság, az információhiányból fakadó bizonytalanság, a kórházi bánásmód, a nem megfelelő kommunikáció és a babák szeparációja miatt” - magyarázza a Császárvonal alapítója, Rákosi Dóra, gyógytornász.
A császármetszés - akár tervezett, akár sürgősségi -, a szervezetnek nagy kihívás, és egy császáros édesanyának vitathatatlanul több segítségre van szüksége, más ütemű a regenerációja is egy hüvelyi szüléshez képest. „Megdöbbentő volt látnunk az idei kérdőívünkből, hogy a megkérdezettek 56,7 százaléka azt nyilatkozta: nem igazán kapott tájékoztatást már a gyermekággyal kapcsolatban sem, a későbbi, kb. a 3. hónapot követő időszakról pedig 84,8 százalék vallotta úgy, hogy érdemi információ nélkül maradt. Pedig ezek az anyák, kicsit kilátva a kezdeti nehézségekből, ekkor jutnak el fontos, az életminőségüket érintő kérdésekhez. Mit sportolhatnak? Normális-e, hogy a hasuk nem húzódott vissza? Miért fáj a hegük torna közben? Lehet-e valamit tenni, ha nem szépen gyógyult a hegük? Miért fáj a szex császár után?” - sorjázza a leggyakoribb kérdéseket a szakember. Üzenetük egyszerű: van segítség, senki nem marad egyedül és magára kérdéseivel.
császármetszés utáni tanácsok
Társadalmi felelősségvállalás és kampányok
Az infóhónap kapcsán a Császárvonal az összes hazai szülészetnek és a Magyar Védőnők Egyesületének is elküldi azt a bárki számára elérhető, ingyenesen letölthető, és változatlan formában terjeszthető, nyomtatható PDF-et, ami a császármetszés utáni regenerációról, felépülésről szól. Ez kifüggeszthető a posztoperatív őrzőkben, PIC-eken, odaadható az anyáknak hazabocsájtáskor, a gyermekágyi időszak alatt. Ha az anyák tudnak ezekről, könnyebben veszik egy akár váratlan műtét akadályait, kevesebb a trauma is, kisebb a kiszolgáltatottság.
A csapat a követőivel készített egy táncos flashmobot is Marge (szintén érintett, császáros énekesnő) egyik dalára. A flashmobhoz kapcsolódóan várják a #szívetahasra hashtaggel a személyes érintettségű fotókat, videókat, beszámolókat a közösségi média felületein: a hasra helyezett két tenyérrel szívet formázva a fókuszt így a hegek, az érintettek is megkapják.
„Császárral szülni többé nem tabu. A rengeteg kérdés igenis feltehető, a gyors és informatív válaszon túlmutató segítség pedig elérhető a várandósság előtt, alatt és után is. Mert van egy közösség, ahol mindenki érti a másik gondolatait, panaszait, amiből erőt kovácsolunk. Nem egyedül, hanem a Császárvonal segítségével. Együtt!” - mondja Marge a kezdeményezés 5. születésnapja és az áprilisi infóhónap kapcsán.
Egyszülős családok támogatása és helyzete Magyarországon
Az egyszülős családok Magyarországon egyre jelentősebb társadalmi és gazdasági csoportot alkotnak, több mint 341 ezer család él ebben a formában, ahol több mint félmillió gyermek nevelkedik. Az egyszülős családok többségében az édesanya vállalja a családfenntartó szerepet, miközben jelentős anyagi nehézségekkel néz szembe. E családok tagjai gyakran kettős szerepben - szülőként és aktív munkavállalóként - próbálják egyensúlyban tartani életüket, kihasználva a munkahelyi rugalmasság és a különféle állami támogatási formák nyújtotta lehetőségeket.
Statisztikai adatok és kihívások
Magyarországon - a 2022-es népszámlálási adatok alapján - több mint 341 ezer egyszülős család van, amelyekben több mint félmillió gyermek él. Az egyszülős családok nagyjából 80-81%-ában az édesanya (kb. 273 ezer fő) és 19-20%-ában az édesapa (kb. 64 ezer fő) neveli a gyermeket egyedül. Az Egyszülős Központ közleménye szerint az egyszülős családok különböző élethelyzetekből jönnek létre: vannak, akik válás után maradnak egyedül a gyermekükkel, sokan maradnak özvegyen, miután elvesztették társukat és minden tizedik kisbaba már úgy születik, hogy nincs mellette az édesapja. Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője pedig kiemelte, hogy a gyermeket egyedül nevelő szülőknél jóval magasabb a szegénységi arány, így minden olyan intézkedés, amely a családok élethelyzetét könnyebbé teszi.
Munkaerőpiaci részvétel és rugalmasság
A családfenntartó anyák (és apák) aktív részt vállalnak a munkaerőpiacon, sokan pedig a gyerekek gondozási ideje alatt is munkát végeznek, akár részmunkaidőben vagy otthoni munkavégzéssel. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14%-os növekedést jelent. Ezt követően (a gyermek 2-3 éves kora után) már kiemelt fontosságú az édesanyák visszatérése a munkába, mind a család, mind a nemzetgazdaság számára. Az OECD-országok átlagában az anyák 71,4%-a volt foglalkoztatott 2021-ben, míg hazánkban az anyák 77%-a dolgozott (akik 0-14 éves gyermeket nevelnek). Ez jelentős emelkedést mutat a 2006-os 54%-hoz képest. Továbbá a KSH legfrissebb adatai szerint a 25-49 éves nők foglalkoztatási rátája 85% volt 2024-ben, egy gyermek nevelése esetén 85,6%-os, kettő mellett pedig 84,8%. Az anyák munkába való visszatérése nagymértékben függ a munkahelyi rugalmasságtól, a gyermekellátás lehetőségeitől, és egyéni körülményeiktől, így jól látható, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése és a kisgyermekes anyák támogatása kulcsfontosságú a nők munkaerőpiaci részvételének növelésében, és egyben a gazdaság versenyképességének növelésében is.
császármetszés utáni tanácsok
Állami támogatások és kedvezmények
Számos állami támogatás és kedvezmény segíti az anyákat, különösen az egyszülős családokat.
- Családi adókedvezmény: Az egyedülálló anyák is jogosultak a családi kedvezményre, mely a gyermekek után jár. Ez az adóalapot csökkenti, így kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni.
- Családi járulékkedvezmény: Ez a kedvezmény az szja-kedvezményen túl a befizetett 18,5%-os munkavállalói tb-járulék vagy 10%-os nyugdíjjárulék összegét csökkentheti.
- 30 év alatti anyák SZJA-mentessége: Azoknak az anyáknak, akik még nem töltötték be 30. életévüket, és gyermeket vállalnak, nem kell személyi jövedelemadót fizetniük 30 éves korukig.
- Nők kedvezményes nyugdíja (Nők 40): Bizonyos feltételekkel a nők a kedvezményes öregségi nyugdíjra is jogosultak lehetnek, ami a saját jogú nyugdíj életkorától függetlenül vehető igénybe.
- Áfa-visszatérítési támogatás: mind a 27%-os, mind az 5%-os adó-visszatérítés támogatás azokon a településeken érhető el 2024-ben, ahol a falusi csok is.
- Lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentése: A többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésének, köznapi nevén a jelzáloghitel-elengedésnek az a célja, hogy azok a szülők, akiknek van lakáscélú jelzáloghitel tartozásuk, a második gyermekük születésekor kérhetik 1 millió forintnyi összeg elengedését a fennálló tartozásukból.
- Diákhitel kedvezmények:
- A Diákhitellel rendelkező kismama/anya a várandóssága 12. hetétől 3 évig kérheti a törlesztés felfüggesztését.
- A Diákhitellel rendelkező anya tartozása felét elengedik a második gyermek megszületése (vagy örökbefogadása) után.
- A Diákhitellel rendelkező anya teljes diákhitel-tartozása elengedésre kerül, amennyiben még nem töltötte be a 30. életévét.
- Rendkívüli települési támogatás: Egyedülálló szülőknek akkor igényelhető, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, és a vagyonuk értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
- Ingyen tankönyv: A nappali rendszerű nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveket az iskolában ingyenesen biztosítják.
- Gyermekápolási táppénz: A gyermekápolási táppénz azoknak a dolgozó szülőknek jár, akik 12 éven aluli gyermeküket annak betegsége alatt ápolják, emiatt orvos által igazoltan keresőképtelenné válnak.
- Gyermek után járó pótszabadság: A pótszabadság mértéke szülőnként 1 gyermek után 2 munkanap; 2 gyermek után 4 munkanap; 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő.
- Erzsébet Táborok program: Magyarország legnagyobb gyermek-táboroztatási programja, amely minden gyermek számára elérhető, túljelentkezés esetén a rászoruló gyermekeket részesítik előnyben.
- Születési támogatás: A gyermek születését követő 6 hónapon belül 15 ezer forint összegű születési támogatást is ad az Önkormányzat, mely azoknak a családoknak jár, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme maximum 185 ezer forint.