A koleszterin egy minden emberi sejtben megtalálható vegyület, mely nagyrészt a májban termelődik, kisebb részben pedig táplálék útján kerül a szervezetünkbe. A koleszterin a testzsírok egy típusa, és egy bizonyos szintig szükséges, ugyanis ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Koleszterin a kiindulópontja az ún. szteroid hormonoknak is. A koleszterin tehát inkább hasznos, mint káros! Ez a megállapítás érvényes már a magzati élet során is, hiszen az anyaméhben csodálatos tempóval növekvő magzat sejtjei a koleszterin nélkül nem építhetnék fel a sejthártyájukat. A koleszterin igen fontos anyag a magzat idegrendszerének (és valamennyi sejthártyájának) felépítésében. Az anyatej zsírtartalmának harmadát is a koleszterin teszi ki.
Gyakran hallhatunk a rossz koleszterin káros, betegségek kialakulásához vezető hatásairól. A leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán emlegetik, de számos más egészségügyi probléma forrása lehet. Ha túl magas a vérben a koleszterinszint, különösen a „rossz", azaz az LDL-koleszterin szintje, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben és számos szív-érrendszeri betegséghez vezethet.
Lipidszintek emelkedése Magyarországon majdnem minden második embernél kimutatható. Pedig az emelkedett szintnek igen komoly szövődményei, következményei lehetnek: érszűkület, szívinfarktus, magasvérnyomás, lábelhalás, agyi infarktus.
Koleszterinszint a terhesség alatt
Ehhez a fokozott koleszterinigényhez alkalmazkodik a várandós nő szervezete is! Fontos tudni, hogy a terhesség második harmadától az anya vérének koleszterinszintje enyhén emelkedni kezd, hogy elegendő koleszterint biztosítson a magzati sejtek számára. Ez az emelkedés a szülés előtti napokban akár az 50%-ot is elérheti. Ez azt jelenti, hogy ha a kismamának terhessége kezdetén 4 mmol/liter volt a koleszterinszintje, ez a szülés idejére akár a 6-os értéket is elérheti. Ez az emelkedett koleszterinszint kb. a gyermekágy végéig (tehát a szülés után kb. 6 hétig) tart. Leszögezhető tehát, hogy normális terhesség során a korábban egészséges kismama vérében enyhe „hiperkoleszterinémia” alakulhat ki, amely a szülést követően magától megszűnik. Érdemes azonban a szülés után 6-8 héttel ellenőriztetni a vér koleszterinszintjét, ami jelzi az átmenetileg emelkedett érték visszatérését a normális szintre.
A várandósság kilenc hónapja alatt a testünk hihetetlen átalakuláson megy keresztül. A hormonális viharok és a magzat igényei miatt a szervezet anyagcseréje jelentősen megváltozik. Gyakran előfordul, hogy a rutinvizsgálatok során a koleszterinszint enyhe vagy akár jelentősebb emelkedését tapasztaljuk, ami sok kismamában azonnali aggodalmat kelt. Fontos azonban tudni, hogy ez a jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és legtöbbször a testünk okos, természetes reakciójáról van szó.
Mielőtt pánikba esnénk a laboreredmény láttán, értsük meg, mi áll a háttérben. A várandósság alatt a magasabb koleszterinszint nem feltétlenül az egészségtelen táplálkozás vagy a mozgáshiány közvetlen következménye. Valójában ez egy fiziológiás adaptáció, amit a szervezet a baba fejlődésének támogatására hoz létre. Ennek az emelkedésnek két fő oka van.
- Először is, a magzatnak szüksége van koleszterinre. A koleszterin kulcsfontosságú építőelem a sejtmembránok kialakulásához, és elengedhetetlen a baba idegrendszerének és agyának megfelelő fejlődéséhez.
- Másodszor, a koleszterin az alapanyaga azoknak a szteroid hormonoknak (mint például a progeszteron és az ösztrogén), amelyeket a méhlepény termel a terhesség fenntartásához.
A vérzsírok emelkedése során különösen az LDL (rossz koleszterin) és a HDL (jó koleszterin) szintje egyaránt növekedhet, de a trigliceridszint emelkedése a legjelentősebb. A terhesség végére a trigliceridszint akár kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet a várandósság előtti értékhez képest. A koleszterin nem ellenség, hanem építőanyag.
Mikor kell aggódni?
Bár az emelkedés természetes, nem mindegy, milyen mértékű. A legtöbb orvos nem szab szigorú határokat a terhesség alatt a koleszterinszintre vonatkozóan, mivel a normál tartomány eltér a nem terhes nőkétől. A túlzottan magas vérzsírszint (súlyos hiperlipidémia) növelheti bizonyos terhességi szövődmények kockázatát, bár a kutatások még folyamatosan zajlanak ezen a területen. Néhány tanulmány összefüggést mutatott a kórosan magas trigliceridszint és a preeclampsia (terhességi toxémia), illetve a gesztációs diabétesz kialakulása között.
Változik a koleszterinszint a terhesség alatt?
A pennsylvaniai University of Pittsburgh orvosa, Dr. Janet M. Catov szerint a magas koleszterin- vagy triglicerid-szint és a gyulladás együttes jelenlétekor gyakoribb a koraszülés. Catov és munkatársai 109 idő előtt és 228 idejében szülő nő koleszterin, triglicerid és CRP értékeit határozták meg. Azt figyelték meg, hogy azok az asszonyok, akiknél a terhességük első felében magas koleszterin- vagy triglicerid-értéket (diszlipidémiát) találtak, kétszer olyan gyakran szültek a 34. és 37. hét között, mint a normál koleszterin- vagy triglicerid-szinttel rendelkező társaik.
Amennyiben a terhesség első felében magas CRP értéket mértek, úgy a fenti időszakban bekövetkező szülés kockázata a háromszorosára nőtt. Ha a diszlipidémia és a magas CRP-szint együttesen fordult elő, úgy a nagyon korai, 34. hét előtt bekövetkező koraszülés gyakorisága hatszorosa volt a normál értékekkel rendelkező asszonyokhoz képest.
A kutatók még nem tudnak megfelelő magyarázatot adni a megfigyeléseikre. Feltételezik, hogy a diszlipidémia és a gyulladásos folyamatok a méhlepény ereinek elváltozását idézik elő. Bár szerintük még korai a lehetséges terápián gondolkozni, úgy vélik, a koleszterin és triglicerid-szint csökkentése mérsékelheti a koraszülés kockázatát.
A 2007-es kutatások is alátámasztják, hogy a koleszterin-szint és a gyulladásra utaló C-reaktív protein-szint együttes emelkedése a terhesség során fokozza a koraszülés kockázatát. Régebb óta ismert, hogy a tényleges tünetekkel nem járó, úgynevezett szubklinikai gyulladás a szervezetben megnöveli a korai méhösszehúzódások kialakulásának kockázatát. Azt is megfigyelték, hogy azok az asszonyok, akik idő előtt adnak életet gyermeküknek, a későbbiekben gyakrabban szenvednek valamilyen szív- és érrendszeri betegségben. A koraszülő nők vérében gyakran magas a C-reaktív protein (CRP) -szint, amelyet a gyulladásos folyamatok általános jelzőjeként tartanak számon.
Mivel a szív-érrendszeri megbetegedések hátterében többnyire kimutatható érfalkárosodás is részben gyulladásos folyamat, manapság az emelkedett CRP-szintet az érfalkárosodást jelző paraméterként tartják számon, mely jól jelzi egyes szív-érrendszeri megbetegedések (koszorúér szűkület, szívinfarktus, agyvérzés) előfordulásának kockázatát.
Magas koleszterinszint és meddőség
A koleszterin termékenységre gyakorolt hatása kapcsán végeztek egy kutatást, amelyben 501 olyan pár vett részt, akik addig sikertelenül próbálkoztak gyermeknemzéssel, de meddőségi kezelésben még nem vettek részt. A 18 és 44 év közötti párokat egy évig vizsgálták, illetve addig, amíg a nő teherbe nem esett. A rossz koleszterin káros, betegségek kialakulásához vezető hatásairól igen gyakran hallhatunk. A leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán emlegetik, de számos más egészségügyi probléma forrása lehet. Nemcsak a civilizációs betegségek, de állítólag a nőgyógyászati problémák kockázatát is megnöveli: káros hatással lehet a termékenységre és késleltetheti a fogamzást.
A kutatásban résztvevők mindegyikének megmérték a koleszterinszintjét, nem választva külön a jó és rossz koleszterint, csak a szabad értéket nézték. A magas koleszterinszint és a meddőség összefüggéseiről a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Kft. dietetikusa, Rabb Edina a következőket nyilatkozta: „Véleményem szerint a magas koleszterinszint nemcsak a krónikus betegségek kialakulását befolyásolhatja, hanem a szervezetünk mindenkori válaszát, reakcióját is. Így ennek megfelelve úgy gondolom, hogy igen, lehet kapcsolat a meddőség kialakulása és magas koleszterinszint között.”
Az a kérdés, hogy a nők, vagy a férfiak, esetleg mindkét fél termékenységére hat károsan a magas koleszterinszint, még nem tisztázott. A dietetikus szerint egyik része sem állítható biztosan. Az általa ismert kutatások alapján a koleszterinszint befolyása a spermaképződésre és annak minőségére még tisztázatlan. Mindemellett, a dietetikus úgy véli, ami nincs bizonyítva, még nem biztos, hogy nem is létezik, hiszen tanulmányok születtek már ebben a kérdéskörben, csupán végleges válasz nincs.
A szakember szerint bizonyos esetekben van esély arra, hogy a pár életmódváltásával a kívánt gyermekáldás bekövetkezzen. Ehhez azonban mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni, hiszen sajnos sok esetben rossz forrásokra hagyatkoznak a páciensek. Ennek következtében előfordulhat, hogy étrend szempontjából olyan korlátozásokat alakítanak ki, amelyek szükségtelenek, sőt a gyermekáldás szempontjából akár károsak is lehetnek.
A magas koleszterinszint okai terhesség előtt és alatt
Tudni kell, hogy a koleszterinszint emelkedése nem csak a mozgásszegény életmód, a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az elhízás miatt következhet be, de egyes betegségek (pl. diabétesz, vese- és májbetegség) és bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket.
Ezen kívül „örökölni” is lehet a magas koleszterinszintet. Az úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémia öröklődhet az egyik szülőtől és nagyon ritkán mindkettőtől is. Becslések szerint világszerte mintegy 10 millió személynek van familiáris hiperkoleszterinémia betegsége, és a betegek 80%-ánál nem ismerik fel ezt. Az érintett magyar betegek száma 20-50 ezer lehet, és jelenleg alig 1 százalékuk tud a problémájáról. Ezért is fontos a rendszeres laborvizsgálat - panasz és tünetek nélkül is!
A terhesség alatt 25-50%-kal nő a koleszterinszint, még egészséges nőknél is. Azoknál a kismamáknál pedig, akiknek eleve magas volt a kiindulási koleszterinszintjük, az emelkedés még magasabb lehet. A várandósság kilenc hónapja alatt a testünk egy hihetetlen átalakuláson megy keresztül. A hormonális viharok és a magzat igényei miatt a szervezet anyagcseréje jelentősen megváltozik. Gyakran előfordul, hogy a rutinvizsgálatok során a koleszterinszint enyhe vagy akár jelentősebb emelkedését tapasztaljuk, ami sok kismamában azonnali aggodalmat kelt.
Terhesség alatt változik a hormonháztartás, az anyagcsere. Ennek következtében a második trimeszterben emelkedik a triglicerid- és a koleszterinszint is. Kulcsfontosságú ebben az is, hogy a terhesség alatt fokozódik az inzulinrezisztencia. A triglicerid szintje a harmadik hónapra akár a terhesség előtti érték 2-3-szorosa is lehet. A koleszterinszint a maximumát a harmadik trimeszterben éri el, majd a szülés előtti hetekben csökken. Mindezekhez hozzájárul a magzat anyagcseréje is, aki a növekedéshez, fejlődéshez maga is számos hormont, növekedési faktort termel.
Magas koleszterinszint kezelése terhesség előtt és alatt
A gyógyszeres kezelés (sztatinok) terhesség alatt szigorúan ellenjavallt, mivel károsíthatják a magzat fejlődését. Ebből következik, hogy a megoldás kizárólag a tudatos táplálkozás és életmódváltás lehet, ha az értékek indokolják a beavatkozást.
Szerencsére sok nő már a terhesség előtt is tisztában van az egészségi állapotával, ezért már korábban is sztatin kezeléssel és esetleg más lipidcsökkentő gyógyszerekkel tartja normál szinten a koleszterinszintjét. Ezek a gyógyszerek azonban a várandósságban nem szedhetők, ideális esetben már a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal érdemes elhagyni őket, de legkésőbb a terhesség bebizonyosodásával le kell állítani a szedésüket, mert kockáztatják a magzat egészséges fejlődését és növelik a koraszülés rizikóját. Egészen a szoptatás befejezéséig nem is szabad újrakezdeni a szedést.
A koleszterincsökkentő gyógyszerek közül egyetlenegy az, amely esetleg ajánlható a terhesség alatt: az epesavkötő gyanta, mivel ez nem szívódik fel a tápcsatornából és nem jelenik meg a keringésben. Sajnos a legtöbb esetben ez hasi puffadáshoz, hasmenéshez vezet, ezért a betegek nem tudják szedni a gyógyszert és a koleszterincsökkentő hatása sem jelentős.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a terhesség során emelkedik meg a koleszterinszint olyan szintre (vagy legalábbis akkor szembesül ezzel a kismama), amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Terhesség alatt ezért különösen oda kell figyelni a megfelelő életmódra és táplálkozásra. Alacsony zsírtartalmú és koleszterintartalmú ételek fogyasztása javasolt. A familiáris hiperkoleszterinémiával élő kismamáknak éppen ezért különösen javasolt a dietetikussal való konzultációt a megfelelő étrend kialakítására. Szülés-szoptatás után pedig, különösen az öröklött hiperkoleszterinémia esetén a helyes életmód mellett szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, még akkor is, ha nincsenek zavaró tünetek.
Életmódbeli javaslatok a magas koleszterinszint kezelésére terhesség alatt
Amikor magas koleszterinszinttel szembesülünk várandósként, az első ösztönös reakció gyakran az, hogy azonnal drasztikusan csökkenteni akarjuk a zsírbevitelt. Ez azonban hiba lenne. A zsírok létfontosságúak a magzat számára. A koleszterinszint legközvetlenebb étrendi befolyásolója a bevitt zsír típusa. A koleszterin önmagában csak állati eredetű termékekben található meg, de a szervezetünk a telített zsírokból is képes előállítani.
Kerülendő zsírok
- Telített zsírok: Ezek elsősorban az állati eredetű termékekben találhatók meg, mint például a zsíros húsok, a teljes tejtermékek, a vaj és a disznózsír. Bár a várandósság alatt nem kell teljesen kiiktatni ezeket, a mennyiségükre és a minőségükre igenis figyelni kell. Részesítsük előnyben a sovány húsokat, távolítsuk el a látható zsírt a szárnyasokról és a vörös húsokról.
- Transzzsírok: Ezek a részlegesen hidrogénezett növényi olajokból származnak, és gyakran megtalálhatók a készételekben, a bolti péksüteményekben, kekszekben és margarinokban. A transzzsírok nemcsak növelik az LDL-koleszterinszintet, hanem csökkentik a jótékony HDL-koleszterin szintjét is, ami különösen káros a szív- és érrendszeri egészségre.
Javasolt zsírok és rostok
A telítetlen zsírsavak azok, amelyek aktívan hozzájárulnak az LDL-koleszterinszint csökkentéséhez és a HDL-szint fenntartásához.
- Egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA): Ezek a zsírok a mediterrán étrend alapját képezik. Fő forrásuk az olívaolaj (különösen az extra szűz), az avokádó és a legtöbb dióféle, például a mandula és a makadámdió. Az olívaolajban található olajsav segít csökkenteni a gyulladást és javítja a koleszterinszintek arányát.
- Többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA), beleértve az Omega-3-at: Ide tartoznak az esszenciális zsírsavak, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, ezért feltétlenül szükséges a táplálékkal bevinni. A modern étrend gyakran túl sok omega-6 zsírsavat tartalmaz (napraforgóolaj, kukoricaolaj), ami gyulladáskeltő lehet, ha az omega-3 arány túl alacsony. A zsírbevitel csökkentése helyett a zsírok intelligens cseréje a cél. Az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA (dokozahexaénsav) és az EPA (eikozapentaénsav), létfontosságúak a magzat idegrendszerének, látásának és agyának fejlődéséhez.
A DHA és EPA elsődleges forrásai a tengeri halak. Kismamaként azonban felmerül a higanytartalom kockázata. Ideális esetben heti két adag ilyen hal fogyasztása biztosítja a szükséges mennyiséget. Ha valaki nem fogyaszt halat, vagy az értékek túl magasak, a dietetikus vagy orvos javasolhat magas tisztaságú halolaj alapú kiegészítést. Fontos, hogy a kiegészítők tisztítottak és higanytól mentesek legyenek.
A növényi omega-3 források (ALA - alfa-linolénsav), mint a lenmag, chiamag és dió, szintén fontosak, de a szervezetünk csak kis hatékonysággal alakítja át őket DHA-vá és EPA-vá.
A zsírok átalakítása mellett a rostbevitel növelése a leghatékonyabb étrendi eszköz a magas koleszterinszint kezelésére. Az oldható rostok a bélrendszerben gélszerű anyaggá alakulnak. Ez a gél megköti az epesavakat, amelyek a koleszterinből képződnek a májban, és elengedhetetlenek a zsírok emésztéséhez. Mivel az epesavak megkötődnek, a szervezet kénytelen új epesavakat szintetizálni a keringő koleszterin felhasználásával, ezáltal csökkentve annak szintjét. Napi egy adag zabkása vagy zabkorpa hozzáadása joghurthoz. Különösen a zabfélékben található béta-glükán az, ami kiemelkedően hatékony. Az oldhatatlan rostok (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek héja) főként a bélmozgás serkentéséért és a székrekedés megelőzéséért felelnek, ami a várandósság alatt gyakori probléma.
Növényi szterinek és sztanolok
A növényi szterinek és sztanolok olyan vegyületek, amelyek szerkezetükben nagyon hasonlítanak az állati koleszterinhez. Amikor étkezéskor bejutnak a szervezetbe, versengenek a koleszterinnel a felszívódásért a bélben. Ezek a vegyületek természetesen megtalálhatók a növényi olajokban, magvakban és teljes kiőrlésű gabonákban. Azonban a koleszterinszint aktív csökkentéséhez szükséges napi 2 gramm körüli mennyiséget nehéz pusztán természetes úton bevinni. Ezért sok élelmiszergyártó dúsítja termékeit (pl. margarin, joghurt, tej) szterinekkel.
Változik a koleszterinszint a terhesség alatt?
Fehérjék, tejtermékek és szénhidrátok
A magas koleszterinszintet gyakran súlyosbítja a túlzott vörös hús fogyasztás. Növényi fehérjék: A hüvelyesek (lencse, bab) és a szója (tofu, tempeh) nem tartalmaznak koleszterint, rostban gazdagok, és telítetlen zsírsavakat biztosítanak. Tojás: Bár a tojás sárgája koleszterint tartalmaz, kutatások szerint a táplálékból bevitt koleszterin nem gyakorol olyan jelentős hatást a vér koleszterinszintjére, mint a telített zsírok.
A tejtermékek fontos forrásai a kalciumnak és D-vitaminnak, amelyek elengedhetetlenek a magzat csontozatának fejlődéséhez. Ha a koleszterinszint magas, érdemes áttérni a zsírszegény vagy félzsíros változatokra. A tej, a joghurt és a túró 1,5%-os vagy 2,8%-os zsírtartalma ideális kompromisszumot jelent, biztosítva a kalciumot, de minimalizálva a telített zsírbevitelt.
Bár a koleszterin a zsírokhoz kapcsolódik, a vérzsírszint másik fontos összetevője, a triglicerid gyakran a túlzott szénhidrátfogyasztás következménye. Különösen a finomított szénhidrátok (fehér liszt, cukros üdítők, édességek) azok, amelyeket a szervezet gyorsan glükózzá alakít. Magas trigliceridszint esetén kulcsfontosságú a finomított cukrok és a gyorsan felszívódó szénhidrátok minimalizálása. A mértékletesség a gyümölcsök esetében is fontos, mivel a fruktóz (gyümölcscukor) nagy mennyiségben szintén elősegíti a triglicerid képződést.
Főzési módszerek és életmód
Hiába választunk egészséges alapanyagokat, ha a főzési módszerrel rontjuk el azokat. Kerüljük a bő olajban sütést. A rántott ételek és a mélyhűtött késztermékek gyakran telítődnek hidrogénezett vagy telített zsírokkal. A salátaöntetek esetében is érdemes figyelni. A bolti, krémes öntetek sok rejtett telített zsírt tartalmazhatnak.
A diéta mellett az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a koleszterinszint szabályozásában. A fizikai aktivitás, mint például a terhességi jóga, a séta vagy az úszás, segíti a HDL-koleszterin (a „jó” koleszterin) szintjének emelését. A HDL visszaszállítja a felesleges koleszterint a májba, ahol az feldolgozásra kerül. A stresszkezelés szintén lényeges. A krónikus stressz emelheti a kortizolszintet, ami negatívan befolyásolhatja az anyagcserét, beleértve a vérzsírok szintjét is.
Példa étrendre és kiegészítőkre
Az elmélet átültetése a gyakorlatba a legnehezebb feladat. Íme egy példa a koleszterinszint csökkentésére alkalmas étrendre:
- Reggeli: Egy tál zabkása vízzel vagy félzsíros tejjel főzve, hozzáadva egy evőkanál lenmagot és egy marék bogyós gyümölcsöt (rost és omega-3).
- Ebéd: Lencsefőzelék vagy csicseriborsó krémleves (hüvelyesek, oldható rostok), mellé teljes kiőrlésű kenyér.
- Vacsora: Sütőben sült lazac (omega-3) barna rizzsel és párolt brokkolival, kevés olívaolajjal meglocsolva.
Kiegészítők
- Omega-3 Kiegészítők: Ahogy már említettük, ha a halfogyasztás nem megoldott, a DHA/EPA kiegészítés elengedhetetlen lehet.
- Niacin (B3-vitamin): A niacin nagy dózisban hatékonyan csökkenti az LDL-t és emeli a HDL-t. AZONBAN! Terhesség alatt a nagy dózisú niacin szedése kockázatos lehet, ezért önkezelésként teljesen tiltott.
- Fokhagyma és kurkuma: Ezek a természetes gyulladáscsökkentők és vérzsírcsökkentő hatásúak, és érdemes őket beépíteni a mindennapi főzésbe.
- Kolin és Inozitol: Ezek a B-vitamin komplexhez kapcsolódó vegyületek segítenek a májnak a zsíranyagcserében, és támogatják a koleszterin szállítását.
Ne feledjük, hogy a várandósvitaminok már tartalmaznak egy sor alapvető tápanyagot. Ha a koleszterinszint emelkedése jelentős, vagy ha a kismama már a terhesség előtt is küzdött vérzsírproblémákkal, elengedhetetlen a szakorvosi és dietetikusi konzultáció. A dietetikus segít a reális célok kitűzésében. Nem az a cél, hogy drasztikusan csökkentsük az értékeket, hanem hogy biztosítsuk a megfelelő tápanyagellátást, minimalizáljuk a szív- és érrendszeri kockázatokat, és optimalizáljuk az LDL/HDL arányt a várandósság alatt biztonságos módszerekkel.