A laboreredményen megjelenő magas anti-TPO érték sokakat megijeszt, pedig nem mindig jelent betegséget. Az anti-TPO, vagyis az anti-thyroid-peroxidáz antitestek kulcsfontosságú tényezői lehetnek a pajzsmirigy egészségének. Ez az ellenanyag a pajzsmirigy működéséhez kapcsolódik, és ha a szintje emelkedett, az az immunrendszer egyfajta figyelmeztetése lehet: valamiért a szervezet a saját pajzsmirigyét támadja. Az anti-TPO antitest akkor jelenik meg a vérben, ha az immunrendszer tévesen a TPO ellen fordul, vagyis saját pajzsmirigyét támadja meg.
Fontos tudni, hogy önmagában az emelkedett anti-TPO nem diagnózis, csak jelzés. A pajzsmirigy az anyagcsere egyik központi szerve, hormonjai (T3 és T4) szinte minden testi folyamatban részt vesznek. A jellemző tünetek közé tartozhat a fáradékonyság, hízás, hidegérzékenység, száraz bőr, hajhullás, hangulatingadozás vagy lelassult anyagcsere. Vannak azonban olyan esetek, amikor az anti-TPO magas, de a pajzsmirigy működése még teljesen normális. A laboreredmények értelmezésénél mindig nézzük meg a referenciaértékeket is, mert laboronként eltérhetnek.
Az anti-TPO szerepe az autoimmun folyamatokban
A Hashimoto-thyreoiditis az autoimmun pajzsmirigybetegségek egyik formája, amelyben az immunrendszer fokozottan támadja a pajzsmirigyet. A magas anti-TPO szint azt jelenti, hogy a szervezet ellenanyagokat termel a pajzsmirigy fontos enzimje, a TPO ellen. Az anti-TPO szintjének emelkedése önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki pajzsmirigybetegségben szenved. Az eredményeket mindig más klinikai és laboratóriumi adatokkal együtt kell értékelni.
Miért támadja meg a tested önmagát? Az autoimmun betegségek valódi oka
Laboratóriumi vizsgálatok és referenciaértékek
Az Anti-TPO teszt egy vérvizsgálat, amelyet a pajzsmirigy-peroxidáz elleni antitestek kimutatására használnak. Ez a teszt segít diagnosztizálni az autoimmun pajzsmirigy-rendellenességeket, például a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladást és a Graves-kórt, és felmérni a pajzsmirigy működését. Az alábbi táblázat összefoglalja a vizsgált paraméterek szerepét:
| Paraméter | Szerepe a diagnosztikában |
|---|---|
| TSH | A pajzsmirigy működését szabályozó hormon |
| fT3 / fT4 | A pajzsmirigy által termelt tényleges hormonok |
| Anti-TPO | Autoimmun gyulladásra utaló antitest |
Magas anti-TPO és a vetélés kapcsolata
A vetélés hátterében számtalan ok húzódhat, ugyanakkor sajnos igen gyakori, amikor a vetélés hátterében pajzsmirigy alulműködés áll. Kétségtelen, hogy az autoimmun rendellenességek releváns szerepet játszanak az ismétlődő vetélésben (RPL), és ez a vetélés számos elfogadott okának egyike. A Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása a világon leggyakoribb autoimmun rendellenesség, amely részt vett a visszatérő vetélések kialakulásában.
A vizsgálatok megmutatták, hogy a több szervet is érintő (úgynevezett poli-autoimmun) rendellenességben szenvedő betegek esetében lényegesen gyakoribb volt a visszatérő vetélés, mint az izolált Hashimoto-kórral érintett betegekben. Az ismert, hogy az autoimmun betegségek ritkán jelentkeznek egy szerven, a leggyakoribb, hogy több szervet is érintenek. Ezeket összefoglaló névvel pajzsmirigybetegséghez társult szindrómának nevezzük. Sokan úgy gondolják, hogy ha az anti-TPO szintje emelkedett, akkor bizony a TSH is rendellenes, de ez nem minden esetben van így.
Teendők és kezelési lehetőségek
A magas anti-TPO önmagában nem igényel kezelést, amennyiben a pajzsmirigy hormontermelése normális. Ha azonban a magas anti-TPO szint pajzsmirigy-autoimmun betegség eredményeként alul- vagy túlműködő pajzsmirigybetegséget okoz, akkor pajzsmirigygyógyszereket alkalmaznak. Rendszeres ellenőrzéssel, egészségtudatos életmóddal és orvosi irányítással a legtöbb esetben jól kézben tartható a pajzsmirigy működése. Amennyiben valakinél vetélés után kiderül, hogy valamilyen pajzsmirigy problémával küzd, az orvos az esetek többségében gyógyszeres terápiát ír elő, mellyel normalizálódnak az értékek.