A menopauza, vagy közismertebb nevén a klimax, minden nő életének természetes szakasza, amely általában a 40-es éveink végén vagy az 50-es éveink elején következik be. Azonban előfordul, hogy ennél jóval korábban, akár még a családalapítás előtt beköszönt a korai menopauza. Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés: vajon teherbe tud-e esni egy nő ebben az állapotban, és milyen lehetőségei vannak a gyermekvállalásra?
Mi a menopauza és milyen szakaszai vannak?
A menopauza nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem hosszú évek alatt. A klimaxnak ráadásul 3 részét is megkülönböztetjük, attól függően, milyen hormonális változások zajlanak éppen:
- Premenopauza: Ez az első fázis, amikor a szervezet már elkezdi előkészíteni a változásokat, de ennek kívülről még ritkán tapasztalható jelei vannak. Ebben az időszakban még teherbe lehet esni, bár kisebb eséllyel.
- Perimenopauza: Ez a menopauzát megelőző időszak, amely gyakran a 40-es éveink közepén kezdődik, és néhány hónaptól több évig terjedhet. Ebben a szakaszban a menstruációs ciklus rendszertelenné válhat, és gyakori menopauzális tünetek, többek között hőhullámok jelentkezhetnek. Ebben a fázisban a természetes terhesség technikailag még mindig lehetséges, de a hormonális ingadozások és a nem garantált peteérés miatt nagy kihívást jelenthet.
- Posztmenopauza: Ez a menopauza utáni időszak, amikor már 12 egymást követő hónap elteltével nem menstruálunk. Ebben a fázisban már nincs peteérés, így a természetes úton történő fogantatás lehetetlenné válik.
A menopauzába való átmenet során hormonális változások bontakoznak ki, amelyeket elsősorban a petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelésének csökkenése jellemez.
Korai menopauza
A korai menopauza, más néven korai klimax, azt jelenti, hogy a petefészek működése még 40 éves kor előtt leáll. Mivel elfogynak a tüszők és a hormonok aránya is megváltozik, a menstruáció nagy valószínűséggel elmarad. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az érintett nő még saját gyermeken gondolkodik, hiszen a női hormonok megfelelő aránya, a tüszők hiánya, valamint a menstruáció elmaradása gátolja a sikeres fogantatást.
A korai klimax tünetei nagyon hasonlóak a terhesség tüneteihez, mint például a kimaradt menstruáció, ingerlékenység, hangulatingadozás. Fontos, hogy figyeljen testére és változásaira. Ha nem biztos benne, mi okozza a panaszokat, végezzen terhességi tesztet.
A korai menopauza tünetei, melyekre érdemes odafigyelni:
- Hőhullámok
- Elmaradozó, szokatlan mennyiségű menstruáció
- Éjszakai izzadás
- Fáradtságérzet
- Levertség, rossz hangulat, önértékelési válság
- Koncentrációs zavarok
- Hüvelyszárazság
- Csökkenő libidó
- Bőr-, szem- és hajszárazság, hajhullás
- Álmatlanság
- Gyakori vizelési inger
- Testsúly növekedése, főként a hason és combokon
- Az emlők méretében is változás tapasztalható
Ezeket a tüneteket nem szabad elhalasztani, mert ha a korai menopauza nincs kezelve, éveken át fennálló problémákat okozhat. A korai menopauza diagnosztizálásához a follikulus stimuláló hormon (FSH) és az ösztrogénszint vizsgálata szükséges. Ha utóbbi csökkent mennyiségben van jelen a szervezetben, előbbi pedig emelkedik, akkor változókorról beszélünk.
Mi okozhatja a korai menopauzát?
Bár nincsen rá egyértelmű válasz, az eddigi orvosi tapasztalatok alapján egyes tényezők biztosan közrejátszhatnak benne:
- Genetikai hajlam: A családi halmozódás alapján feltételezhető egy öröklődő hajlam.
- Autoimmun betegségek: Statisztikák szerint a korai petefészek kimerülés leggyakrabban autoimmun betegségekkel hozható összefüggésbe.
- Külső tényezők: A dohányzás vagy a kemoterápia felgyorsíthatja a petefészek hanyatlását.
- Életmód: A krónikus stressz, a táplálkozási zavarok, a túlsúly, az alkoholfogyasztás mind rombolhatják a petesejtek minőségét és felboríthatják a női hormonrendszert.
Menopauza - Tünetek és kezelési lehetőségek | Dr. April Merritt, MD
Terhesség a menopauza idején
Az első két fázisban, amikor a hormonális változások már megkezdődnek, még teherbe lehet esni, bár kisebb eséllyel, mint korábban. A posztmenopauza elérése már lehetetlenné teszi a természetes úton létrejövő terhességet.
Természetes úton vagy mesterségesen?
Manapság egyre több nő vállal gyermeket a negyedik X után. Bár a spontán teherbeesés esélye 40 év felett havonta nagyjából 5%-ra esik, a modern termékenységi kezelések módot kínálnak arra, hogy a terhesség még ebben a fázisban is elérhetővé váljon. Fontos a tudatos gyerektervezés, ezért javasolt már a fogantatás előtt kivizsgáltatni magát egy szakorvossal.
Mivel a pre- és perimenopauza alatt még mindig teherbe lehet esni, fontos, hogy továbbra is figyelmet fordítson a fogamzásgátlásra. Még akkor is, ha évek óta jól bevált fogamzásgátló módszert használ, a perimenopauza jó alkalom arra, hogy bejelentkezzen orvosához. Egyes fogamzásgátló módszerek ugyanis súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segíthetnek enyhíteni őket.
Lombikbébi program (IVF)
Bár a természetes úton való teherbeesés is elképzelhető a menopauza kezdeti időszakában, érdemes számításba venni a lombik (IVF) programban való részvételt is. Természetesen ez is csak egy bizonyos állapotig lehetséges, amikor még vannak kinyerhető, érett, megtermékenyíthető petesejtek. A posztmenopauza szakaszában már petesejt donorral hajtják végre az IVF folyamatát.
Az in vitro fertilizáció (IVF) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált.
Tévhitek és tények az IVF-ről:
| Tévhit | Tény |
|---|---|
| Az IVF minden esetben sikeres. | Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. |
| A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. | Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek (gyógyszeres terápia, sebészi beavatkozás, méhen belüli megtermékenyítés). |
| IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. | A modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát. |
| Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. | A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat. |
| Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. | Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, a súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők. |
| Az IVF korai menopauzát eredményez. | Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza. |
| Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz. | Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. |
| Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód. | Bizonyos életmódbeli tényezők (túlsúly, dohányzás, alkoholfogyasztás, krónikus stressz) termékenységi problémákhoz vezethetnek, és befolyásolhatják az IVF sikerességét. |
A terhesség kockázatai idősebb korban
A reproduktív funkció és a női nemi hormonok természetes csökkenése különböző komplikációkhoz vezethet a terhesség során. Például gyakrabban fordul elő, hogy a 35 év feletti nőknél olyan szövődmények alakulnak ki, mint a terhességi cukorbetegség és a terhességi magas vérnyomás (preeclampsia).
A 40 évnél idősebb nők gyermekeinél nagyobb a kromoszóma-rendellenességek (például Down-szindróma) esélye, valamint megnő az alacsony születési súly vagy akár a koraszülés kockázata is. 40 év felett már minden 110. magzat érintett Down-szindrómában, míg 25 év alatt ez az arány 1500-ból mindössze egy. Természetesen, ha valaki szeretne gyermeket, ez ne tántorítsa el, ám érdemes tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal.
A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt, hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek.