A méhen kívüli terhesség tünetei és kezelése: átfogó útmutató

Minden olyan terhességet, amely a méhen kívül alakul ki, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Ez akkor fordul elő, amikor egy megtermékenyített petesejt olyan területre telepszik be, amely nem képes fenntartani a növekedését.

Normális esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített petesejt a méh belsejébe, ahol beágyazódik. Méhen kívüli terhesség esetén azonban a petesejt a méhen kívül ágyazódik be valahova. Ritkán a méhen kívüli terhesség a méhnyakon, a hasüregben vagy a petefészekben is kialakulhat.

Mivel csak a méh alkalmas a terhesség fenntartására, a méhen kívüli terhesség nem hordható ki. Ráadásul veszélyesek lehetnek, különösen, ha a petevezeték megreped. Ez súlyos vérzéshez, fertőzéshez és egyes esetekben akár halálhoz is vezethet, ami orvosi vészhelyzetet jelent.

A méhen kívüli terhesség fajtái

A méhen kívüli terhesség fajtái aszerint különülnek el, hogy a méhen kívül pontosan hol ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Ezek a következők:

• Kürtterhesség

  A kürtterhesség során a megtermékenyített petesejt a petevezeték falába ágyazódik be. Ez a vezeték felelős azért, hogy a petefészekből a petesejteket eljuttassa a méhbe. Szerencsétlen esetben azonban előfordul, hogy a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe, hanem korábban elakad. Ez a leggyakoribb fajtája a méhen kívüli terhességeknek.

• Hasüregi méhen kívüli terhesség

  A hasüregi terhesség a méhen kívüli terhességtípusok közül az egyik legritkább. Ilyenkor a megtermékenyített petesejt a hasüregben ágyazódik be, pontosabban a hashártyába. A beágyazódás után itt kezd el növekedni és fejlődni az embrió. Ennek két fajtája van:

  • Elsődleges hasüregi terhesség: A megtermékenyített petesejt egyből a hasüregbe ágyazódik be, elkerülve a méhet. Ez rendkívül ritka.
  • Másodlagos hasüregi terhesség: Gyakoribb, hogy a petesejt nem közvetlenül a hasüregbe ágyazódik be. Ehelyett először normális méhen belüli terhesség alakul ki, majd a petesejt „kiszökik” a hasüregbe és ott ágyazódik be. A petesejt „kiszökhet” eredeti helyéről olyankor is, ha kürtterhesség vagy petefészekben jelentkező terhesség alakult ki. Ritka esetekben a hasüregi terhesség során világra lehet hozni egészséges magzatot, de ez nagyon ritka, és az állapot az anyára is rendkívül veszélyes lehet.

• Méhnyaki méhen kívüli terhesség

  A méhnyaki terhesség egy olyan fajtája a nem-méhben-történő terhességnek, amely a méhnyakban alakul ki. Ez a legtöbbször az első trimeszter idején vetéléssel végződik. Ha azonban a petesejt beágyazódása a méhhez közelebb történik, akkor ennél tovább is tarthat a terhesség. Ez a fajta terhesség is súlyos szövődményekkel járhat.

• Petefészeki méhen kívüli terhesség

  A petefészekben jelentkező méhen kívüli terhesség egy ritka fajta. Olyankor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem mozdul el a petefészekből, hanem beágyazódik a petefészek falába. Legtöbb esetben ilyen terhesség során alhasi fájdalom, rendellenes menstruáció és sárgatest-ciszta jelentkezhet.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség tüneteit azért fontos ismerni, mert így kellő időben észlelhető, hogy esetleg rendellenes terhesség alakult ki. A méhen kívüli terhesség korai jelei nagyon hasonlíthatnak a szokásos terhességi tünetekre, de ahogy a megtermékenyített petesejt a nem megfelelő helyen növekszik, a jelek és tünetek egyre inkább észrevehetővé válnak.

Terhességi tünetek méhen kívüli terhesség esetén

Mivel a méhen kívüli terhesség is terhesség, ezért nem meglepő, hogy a korai terhesség tünetei ezekben az esetekben is jelentkezhetnek. Ezek a tünetek a „normál” terhesség esetén is jelentkeznének az első hetek során:

• Kimaradt menstruáció: Ha a havi ciklus kimarad, lehetséges, hogy terhes. Ilyen esetben érdemes elvégezni egy terhességi tesztet.
• Duzzadt emlők: Már a terhesség korai szakaszában végbe mennek olyan hormonális változások a testben, amelyek érezhető változásokat okoznak. Ilyen például az emlők duzzanata, érzékenysége és enyhe fájdalma.
• Hányinger: A hányinger járhat hányással, de anélkül is jelentkezhet. Gyakran reggel a legerősebb a tünet, de a nap bármely szakaszában is jelentkezhet.
• Kimerültség: A kimerültség szintén rendkívül gyakori tünete a korai terhességnek, állandó álmosságot és fáradtságot érezhet.

Fentiek még nem jelzik egyértelműen, hogy méhen kívüli terhesség áll fenn, de legalább terhességi teszt elvégzését indokolják. Terhesség gyanúja esetén minden esetben szükséges nőgyógyászati kivizsgálás.

Korai tünetek méhen kívüli terhesség esetén

A korai tünetek méhen kívüli terhesség esetén jól megkülönböztethetők a terhesség általános jeleitől. Ezek a tünetek még nem feltétlenül igényelnek kórházi, sürgősségi kezelést:

• Hüvelyi vérzés: Enyhe vérzés, amely menstruációs időszakon kívül tapasztalható, barnás folyás vagy pecsételő vérzés formájában.
• Alhasi fájdalom: Erős, szúró jellegű, gyakran az alsó has egyik oldalán jelentkező fájdalom, amely rosszabbodhat mozgás, köhögés vagy mély lélegzetvétel során. Előfordulhat a medence vagy akár a váll területén is.
• Szédülés vagy gyengeség: Ezek a tünetek akkor fordulhatnak elő, amikor a vérveszteség miatt csökken a vérnyomás, ami ájulást vagy szédülést válthat ki.
• Végbélnyomás vagy bélproblémák: A végbélben jelentkező nyomás érzése, mintha állandóan székelnie kellene, amely székletürítés után is megmarad.

Sürgősségi tünetek méhen kívüli terhesség esetén

Előfordulhat azonban, hogy méhen kívüli terhesség során a petevezeték elszakad. Ilyenkor sürgősségi kezelésre van szükség, és a korábban említett hüvelyi vérzés felerősödhet, emellett a további tünetek is jelentkezhetnek. Ezen tünetek jelentkezése esetén azonnali segítség kellhet:

• Ájulás: A vérveszteség okozhat ájulást, amely komoly problémát jelezhet.
• Alacsony vérnyomás: A vérveszteség miatt csökkenő vérnyomás, amely szédülést, ájulást és kimerültséget okozhat.
• Vállfájdalom: Hirtelen, látszólag ok nélkül jelentkező vállfájdalom, amely legtöbbször hasüregi vérzés okozza.
• Éles hasfájás: Hirtelen, éles hasfájás, amely gyakran annak a tünete, hogy a petevezeték elszakad.

Ezek a tünetek életveszélyes állapotot jelezhetnek, ezért azonnal orvosi segítséget kell kérni.

A méhen kívüli terhesség okai

Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozza a méhen kívüli terhességet. A legtöbb esetben olyan problémák okozzák, amelyek lelassítják vagy megakadályozzák, hogy a petesejtek a petevezetéken keresztül eljuthassanak a méhbe. Ennek leggyakoribb oka, hogy a petevezeték károsodott, amit leginkább gyulladások vagy a petevezeték torz alakja okoz. De nem csak a petevezeték lehet a hibás: a test hormonális változásai és a megtermékenyített petesejt helytelen fejlődése is szerepet játszhat a méhen kívüli terhesség kialakulásában.

Az alábbiakban azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek növelik az esélyét a méhen kívüli terhesség kialakulásának:

• Gyulladás miatti méhen kívüli terhesség: A női nemi szervek gyulladása legtöbbször valamilyen fertőzés (pl. kankó, chlamidia) következtében alakul ki, amelyek tartós és komoly gyulladást okozhatnak a petevezetékekben, növelve a méhen kívüli terhesség esélyét.
• Termékenységi kezelés miatti méhen kívüli terhesség: A mesterséges megtermékenyítés (IVF) és a korábbi terméketlenség is növelheti a kockázatot.
• Petevezeték-műtét miatti méhen kívüli terhesség: Abban az esetben, ha korábban műtétet hajtottak végre a petevezetéken (pl. baleset, petefészekrák, mióma miatt), könnyebben alakulhat ki méhen kívüli terhesség.
• Eszközös fogamzásgátló miatti méhen kívüli terhesség: Ha spirál vagy gyógyszeres gyűrű használata mellett esik teherbe valaki, nagyobb a valószínűsége, hogy méhen kívüli terhesség alakul ki.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel.
• Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat.
• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Endometriózis: Ez a betegség is hajlamosíthat méhen kívüli terhességre.
• Császármetszés: Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát, mivel a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódhat be.

Méhen kívüli terhesség diagnózisa

A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát az utolsó menstruáció idejéről, a kimaradás tartamáról, a fájdalom mértékéről, jellegéről és helyéről. Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

Vizsgálati módszerek

1. Fizikális vizsgálat: Az orvos kismedencei vizsgálatot végezhet, amely magában foglalhatja a has tapintását, a vérnyomás mérését és egyéb alapvető vizsgálatokat. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható.

2. Vérvizsgálat (HCG szint): Az egészségügyi szolgáltató vérvizsgálatot végezhet annak megállapítására, hogy mennyi humán korion-gonadotropin (HCG) hormon található a szervezetben. A szervezet csak terhesség alatt termel HCG-t. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, de méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet.

3. Ultrahangvizsgálat: Hanghullámok felhasználásával képet készít a test belső szerkezetéről. A hüvelyi ultrahang vizsgálat során az orvos számára láthatóvá válik, ha pozitív terhességi teszt mellett sincs beágyazódott embrió a méhüregben. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy lássuk az embrió helyét. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a vaginán keresztül is.

   • Hasi ultrahang: Az ultrahang fejet a has felett mozgatják, a terhesség megerősítésére vagy a belső vérzés értékelésére használható.
   • Transzvaginális ultrahang: Ehhez a vizsgálathoz egy pálcaszerű eszközt helyeznek a hüvelybe. Hanghullámok segítségével képek készülnek a méhről, a petefészkekről és a petevezetékekről, így látható részletesebben, hogy hol történt a beágyazódás.

4. Egyéb vérvizsgálatok: A HCG hormonszint ellenőrzésen kívül teljes vérkép vizsgálatot is végeznek, hogy ellenőrizzék pl. a vérszegénységet. Ha méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak, vércsoport ellenőrzésre is szükség lehet arra az esetre, ha transzfúzióra lenne szükség a műtét során az esetleges nagy vérveszteség miatt.

A méhen kívüli terhesség kezelése

Sajnos a méhen kívüli terhesség a magzat halálát eredményezi, és ezzel véget ér a terhesség. A petesejtet nem lehet visszahelyezni a méhbe, ha egyszer már beágyazódott azon kívül. A méhen kívüli terhesség azonnali kezelése kulcsfontosságú, a kezelés célja a terhesség megszüntetése és a komplikációk megelőzése.

Kezelési módszerek

1. Gyógyszeres kezelés: Amennyiben a méhen kívüli terhességet korai szakaszban ismerik fel, és még nem okozott jelentős szövődményeket, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Az orvosok gyakran Metotrexátot írnak elő, ami egy kemoterápiás szer. Ez a gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről.

2. Sebészeti beavatkozás: Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem megfelelő, vagy ha a terhesség fejlődése komolyabb egészségügyi veszélyeket rejt, például belső vérzés indul, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. A sebészeti beavatkozás lehet laparoszkópia vagy laparotómia.

   • Laparoszkópia: Ez a leggyakoribb sebészeti eljárás. A laparoszkópia során kis metszéseket ejtenek a hason és egy vékony csövet helyeznek be, amely segítségével eltávolítják a méhen kívüli terhességet. A salpingosztómia során a méhen kívüli terhességet eltávolítják, és hagyják, hogy a petevezeték magától meggyógyuljon. A salpingektómia során a méhen kívüli terhességet és a petevezetéket is eltávolítják.
   • Laparotómia (sürgősségi műtét): Ez egy hagyományosabb, nyitott sebészeti beavatkozás, amikor a méhen kívüli terhesség eltávolításához nagyobb metszést ejtenek a hasfalon. Súlyos esetekben, ahol a belső vérzés komoly veszélyt jelent a páciens életére, sürgős műtétre van szükség. Az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása.

3. Spontán megszűnés: Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok.

A méhen kívüli terhesség befolyásolhatja a termékenységet, de sok nő sikeresen fogan és hord ki egészséges terhességet a következő próbálkozások során. A termékenységre gyakorolt hatás nagymértékben függ a kezelés típusától és az érintett petevezetékek állapotától. A méhen kívüli terhesség kezelése után fontos az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és a rendszeres orvosi ellenőrzések.

A méhen kívüli terhesség megelőzése

A méhen kívüli terhességet nem lehet megelőzni, mivel konkrét okai sokszor nem ismertek. Bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. A kockázatok azonban csökkenthetők egészséges életmóddal és a kockázati tényezők minimalizálásával.

Megelőzési stratégiák

• Szexuális úton terjedő fertőzések (SZÚT) elkerülése: A szexuális partnerek számának korlátozása és óvszer használata szex közben segít megelőzni az SZÚT-eket, és csökkentheti a kismedencei gyulladás kockázatát.
• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát, ezért fontos az abbahagyása.
• Petevezeték átjárhatósági vizsgálat: Ha ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte (pl. vékony petevezeték), akkor a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ez lehetőséget ad a helyreállító műtétekre.
• Rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok: A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során ki kell szűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek.

Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre.

tags: #jav #bevezetett #th #terhesseg