Lombikkal fogant anya: terhesség és gondozás

A gyermekáldás a legtöbb pár számára az egyik legcsodálatosabb ajándék. Azonban vannak olyanok, akiknek ez nem adatik meg könnyen. Világszerte körülbelül 6 millió ember él a Földön, aki lombikprogram útján fogant meg, és a sikertelen fogantatás problémája rengeteg párt érint. A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott.

Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. 35 év feletti nőknek már 6 hónap sikertelenség után ajánlott meddőségi kivizsgálást végezni.

Mi a meddőség és mi okozhatja?

Biológiai szempontból a legtöbben értik és meg tudják fogalmazni a jelenséget. Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

Női meddőségi okok

• Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
• Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetékek elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
• Magasabb életkor: Bár a gyermekvállalás életkora egyre kitolódik, biológiai tény, hogy a megtermékenyülés esélye a kor előrehaladtával egyre kisebb. A fogantatás sikeressége 35 év alatt a legvalószínűbb.
• Ismeretlen eredetű meddőség: Erről akkor beszélhetünk, amikor a meddőség gyakori okai ki lettek zárva, így a probléma eredete nem ismert.

Férfi meddőségi okok

• Spermiumok termelődésének vagy funkciójának zavara: Rossz spermakép esetén andrológus szakember segít a megbúvó okok, egészségügyi problémák diagnosztizálásában és kezelésében. Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található.

Közös okok és életmódbeli tényezők

A meddő párkapcsolatok 40 százalékában a hölgyeknél, 40 százalékban pedig a férfiaknál van probléma. A maradék 20 százalék egy nehezen felderíthető terület, amelyben közös okokat keresünk. Ilyen ok lehet például, hogy a nő „allergiás” párja spermájára és szervezete antitesteket termel ellene.

A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, különböző gyógyszerek szedése, stressz, alváshiány, illetve a sok koffein fogyasztása.

Lombikbébi eljárás: részletes bemutatás

A lombikbébi eljárást azok számára, akik keveset tudnak róla, máig nagy titokzatosság övezi. Pedig a világ első lombikbébije a jövő nyáron már 45. születésnapját ünnepli, tehát a módszer nem nevezhető újdonságnak. Bár kitalálói, Patrick Steptoe és Robert Edwards rengeteget küzdöttek, hogy kidolgozhassák az eljárást, végül 1978-ban egy angliai kórházban felsírt az első baba, aki mesterséges megtermékenyítéssel, női testen kívül fogant. Az in vitro jelzővel is illetett módszer, - amely szó szerint vett jelentése „az üvegben”, utalva a Petri-csészében, kémcsőben zajló megtermékenyülésre, - a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg. A lombikbébi kezelés (in vitro fertilizáció, IVF) egy hosszabb, összetettebb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból áll.

A lombikbébi eljárás lépései

1. Stimuláció: Az első lépés a stimuláció: az egyik legfőbb cél, hogy minél több érett petesejt álljon rendelkezésre a leszívás előtt, ezért hormontartalmú gyógyszerek, illetve injekciók segítségével arra ösztönzik a petefészket, hogy mindenképpen egynél több tüsző kezdjen fejlődni. A ciklus 2-3. napján indul a hormoninjekciók beadása, ezt követően pedig kétnaponta ellenőrzik ultrahanggal a fejlődő tüszők számát. Amikor ezek elérik a megfelelő méretet, szintén injekcióval előzik meg a túl korai tüszőrepedést.
2. Tüsző- vagy petesejtleszívás: Az eljárás altatás során történik, amikor is az ultrahangfejre egy tűt helyezve leszívják a tüszőfolyadékot. Ebből nyerik ki a petesejteket, amelyeket ezután egy különleges tápoldatban, inkubátorban tárolnak, biztosítva ezzel az anyaméhben fennálló körülményeket. A tüszőleszívás altatásban vagy anélkül is végezhető (a páciens kérése szerint) és egy kisebb műtétnek felel meg. Általában 10-15 percig tart, majd az altatásból felébredve a páciens haza is mehet.
3. Megtermékenyítés: Ha a leszívást követő 4-5 óra eltelt, az előre bekészített spermiumokkal végbemehet a mesterséges megtermékenyítés. Ez kétféleképpen történhet:
   • Ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés.
   • Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett ICSI eljárás során, azt közvetlenül a petesejtbe juttatják.
4. Embriótenyésztés: Miután a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra.
5. Embrió beültetése: A kiválasztott embriót vagy embriókat egy katéter segítségével juttatják a méhbe, a beavatkozás fájdalommentes és a páciens aznap távozhat a kórházból. Az embriókat először speciális - a piacon elérhető legkorszerűbb embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatjuk a méh üregébe. A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk.

Speciális eljárások

• Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás (ICSI): Az IVF kezelés egyik válfaja. Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe.
• Asszisztált hatching (AHA): Az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.

Embriófagyasztás és donáció

Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak. Lehetséges az embrió-adományozás is. Amikor a petesejteket a lombikbébi eljárás során leszívják, majd megtermékenyítik, nem az összest ültetik be. A többi embriót általában lefagyasztják, ha pedig sikeres volt a többi embrió beültetése, a házaspár (vagy élettársak) fel is ajánlhatják azt más nehéz sorsú pároknak. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható.

Lehetőség van petesejt-donációra is, ám ennek még szigorúbb feltételei vannak, mint a spermadonációnak. Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén csak az ajánlhat fel petesejtet, aki a befogadó nő közeli hozzátartozója, oldalági rokona, testvérének házastársa, vagy a házastársa közeli hozzátartozója.

Sikerráta és befolyásoló tényezők

Az eljárás tehát sikeresnek bizonyult: napjainkban átlagosan 100 beültetésből 19-20 baba fogan meg. Az USA-ban világviszonylathoz képest magasabb az arány: akár 44-45 százalék is lehet. Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI kezelések esetében 32,3%. Statisztikai tény, hogy legtöbbször 2-3 próbálkozásra van szükség a sikerhez.

A sikerességet befolyásoló tényezők

• Életkor: Bár a gyermekvállalás életkora egyre kitolódik, biológiai tény, hogy a megtermékenyülés esélye a kor előrehaladtával egyre kisebb. A petesejtek rendellenessége például, amely erősen összefügg az életkorral. Míg 35 éves kor alatt 25-30 százalék a rendellenes petesejtek aránya, addig 37-38 éves kor körül 50 százalék, 40 éves kor felett pedig 70 százalék is lehet.
• Életmód: Rendszeres mozgás, megfelelő táplálkozás és az ideális testsúly fenntartása mind hozzájárulhat a sikerhez. Érdemes kiiktatni a koffeintartalmú, valamint a cukros ételeket.
• Vitaminok: Bizonyos vitaminok segítenek az embrió megtapadásában, a C, E, B-vitaminok, valamint a folsav is fontos étrendkiegészítő lehet.
• A meddőség oka: A meddőség eredete nagyban befolyásolja a lombikbébi kezelés sikerességét.

Lombikkal fogant terhesség gondozása és kockázatai

Mivel a megtermékenyítés módja is jelentősen eltér a megszokottól, nem kell megijednünk, ha a terhesgondozás során is extra vizsgálatokra, kontrollokra van szükség. Lombik program esetén embrió transzferrel fogant terhességekről beszélhetünk, vagyis a női és férfi hímivarsejtek egy Petri-csészében, laboratóriumi körülmények között találkoznak egymással. Emiatt az ilyen úton létrejött terhességek automatikusan a veszélyeztetett kategóriába kerülnek.

Kockázatok és mellékhatások

Bármilyen orvosi beavatkozásról is legyen szó, kockázatokkal mindig számolni kell. Nincs ez másképp a lombikbébi esetében sem. De tudni kell, hogy a lombikbébi program egy rendkívül biztonságos beavatkozásnak számít, a komplikációk nagyon ritkák.

• Többes terhesség: Több embrió beültetése esetén nagyobb a többes terhesség esélye (ikerterhesség: 19%, hármas ikerterhesség: 1%). Ez a koraszülés és alacsony születési súly nagyobb kockázatával jár.
• Koraszülés és alacsony születési súly: Kutatások szerint a lombikbébi kezelés (egy embrió beültetése esetén is) enyhén növeli a koraszülés és alacsony születési súly kockázatát. Ma Magyarországon nagyjából minden tíz újszülött közül egy koraszülött, vagyis olyan baba, aki a 37. gesztációs hét előtt jött a világra, vagy a súlya nem éri el a 2500 grammot.
• Petefészek hiperstimulációs szindróma: Kezeléskor előfordul a petefészek túlstimulálása, amely a petefészek megnagyobbodásával, fájdalommal jár.
• Vetélés: A vetélés kockázata lombikbébi esetén ugyanakkora, mint természetes úton történő fogantatás esetén (kb. 15-25%). Az anyai életkor növekedésével ugyanúgy nő ez a kockázat.
• Méhen kívüli terhesség: A lombikbébi programban részt vevő nők 2-5%-ánál méhen kívüli terhesség jön létre. Ilyenkor nincs lehetőség a terhesség megtartására.
• Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni.
• Stressz: A lombikbébi kezelés pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is nagyon megterhelő tud lenni.

Különleges terhesgondozás

Az alapvető terhesgondozás mellett a lombik programon átesett kismamáknak számítaniuk kell a veszélyeztetett terhességre jellemző vizsgálatokra is. Ezek a természetes úton teherbe esett kismamákat is érinthetik, így nem kell azonnal a legrosszabbra gondolnunk, ha orvosunk felhívja rájuk a figyelmünket.

Ide tartozik a gesztációs (terhesség alatti) diabétesz a kismamánál, a terhességi magas vérnyomás, az elöl fekvő méhlepény, az RH-összeegyeztethetetlenség, vagy a méhnyak nem megfelelő állapota is. Mivel a lombik program hormonstimulációs időszakkal indul, a szervezet érzékenyebb lehet bizonyos állapotokra. Fontos a sűrűbb kontroll és a progeszteronpótlás.

Szülés lombikbébi terhesség esetén

Az IVF kezeléssel létrejött terhességek esetében jellemzően gyakrabban alkalmaznak császármetszést. Tovább nő ennek a gyakorisága a lombikban fogant ikerterhességek esetén. Bár a császármetszés elsőre valóban könnyebb útnak tűnik, mégiscsak nagy hasi műtétet jelent annak minden lehetséges kockázatával, szövődményével és a hosszabb felépüléssel együtt.

A nagy műtétek, így a császármetszés után is megnő a thromboembóliás események rizikója, ráadásul befolyásolhatja az újabb terhességet is, mivel a korábbi műtét hatására például összenövések keletkezhetnek a hasüregben, valamint ritkán ugyan, de hegterhesség is létrejöhet, továbbá a hegszétválás lehetőségével is számolni kell, amely miatt ismét császármetszésre lehet szükség a következő szülésnél. Két császármetszés után pedig a hüvelyi szülés abszolút ellenjavallt.

tags: #lombikkal #fogant #anya #lehet #terhes