A családbarát politika újabb intézkedéseként a gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátásokat, a csecsemőgondozási díjat (CSED), a gyermekgondozási díjat (GYED) és az örökbefogadás esetén a CSED-hez hasonló szerepet betöltő örökbefogadói díjat is mentesítik a személyi jövedelemadó alól annak érdekében, hogy a kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságát erősítsék. A gyermekvállalási kedv megnövekedése lehet az oka, hogy az utóbbi időben többen érdeklődnek a csecsemőgondozási díj (CSED) szabályozása iránt.
A CSED (korábban terhességi-gyermekágyi segély) minden olyan nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt megszületett a babája. A CSED a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamára jár, és a szülési szabadság alatt folyósítják. Fő kérdés, az alapkérdéseken túl, hogy lehet-e megbízási szerződéssel kereső tevékenységet folytatni a CSED folyósítása alatt.
A CSED, a GYED és a GYES 2024-ben, röviden.
Jogszabályi háttér és új adóalap-csökkentő kedvezmény
A rendelkezés új adóalap-csökkentő kedvezményt vezet be, amely alapján adómentessé válik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott CSED, GYED és örökbefogadói díj. A szabály értelmében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti összevont adóalap az említett ellátások összegével csökkenthető. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető. A törvény a 2025. július 1-jétől hatályos. A CSED és az örökbefogadói díj után nem kell sem társadalombiztosítási járulékot, sem pedig nyugdíjjárulékot fizetni, így az adómentesség bevezetésével ezen ellátások teljes összegét megkapja a jogosult, azt semmilyen közteher nem terheli. A GYED adómentessé tételével ezt az ellátást már csak 10 százalék nyugdíjjárulék terheli. A magánszemélyt megillető, de adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.
Irányadó jogszabályi rendelkezések:
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.).
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet.
CSED jogosultság és időtartama
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A szülő nő CSED-re való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a CSED iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
Különleges esetek a CSED jogosultságban
Az (1) bekezdésben foglaltakon túl CSED-re jogosult:
- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
- az a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.
Ki nem jogosult CSED-re?
Nem jár CSED a biztosítottnak:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár CSED. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
A CSED és GYED összege
A CSED összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, amelyet a táppénzszabályok szerint állapítanak meg. Az ellátás napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított szülő egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A végkielégítés, prémium, jutalom összege, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelem arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg.
Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a CSED összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Amennyiben a szülés napján fennálló jogviszonyban a CSED irányadó időszakán belül a biztosított nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel és 180 naptári napi folyamatos biztosítási idővel, akkor a CSED alapja maximum a CSED igényléskor hatályos minimálbér kétszerese lehet.
A GYED ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár. Örökbefogadói díjat a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó biztosított szülő részére állapítanak meg, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel. A CSED mellett tilos a keresőtevékenység, míg a GYED és a GYES folyósítása alatt a kismama már szabadon dönthet arról, hogy teljes idejét a gyermekének szenteli, vagy esetleg már teljes vagy részmunkaidőben (akár további foglalkoztatónál) munkát végez.
A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj két olyan egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely jelentős összeggel támogatja a kisgyermeket nevelő családokat.
Összefüggések és egyidejű igénybevétel
Aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, CSED-re, illetve GYED-re is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe. Aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, CSED-re, GYED-re, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe. A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és az (1) bekezdés szerinti ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult CSED-re, örökbefogadói díjra vagy GYED-re, akkor a másik gyermeke jogán járó CSED-et, örökbefogadói díjat vagy GYED-et egyidejűleg is igénybe veheti.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.
Méltányossági eljárás
Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból CSED-et, GYED-et és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg a CSED esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget, GYED esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget.
A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelni kell a biztosított egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, jövedelmi helyzetét, életkörülményeit, egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét, valamint a méltányosságból megállapítható táppénz, CSED, GYED iránti kérelmének elutasítását. A biztosított a segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben. A kormányhivatal az OEP által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti.