A gyermekvállalás számos jogi és etikai kérdést vet fel, különösen az apai jogállás meghatározása és a meddőségkezelési eljárások kapcsán. A törvény igyekszik minden lehetséges esetet szabályozni annak érdekében, hogy egyetlen gyermek se maradjon jogilag apa nélkül.
Az apaság vélelmének alapjai
A gyermek apjának személye alapvetően három fő jogcímen állapítható meg: az anya házassági kötelékén, reprodukciós eljárásban való részvételen, vagy apai elismerő nyilatkozaton keresztül. Ha ezen jogcímek egyike sem áll fenn, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.
1. Házassági kötelék
A legalapvetőbb apasági vélelem az anya házassági kötelékén alapul. A törvény szerint a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el.
Amennyiben tehát egy nő házasságban él, a törvény vélelmezi, hogy gyermekének apja a férje. Ha ez mégsem így van, peres eljárást kell indítani az apasági vélelem megdöntése iránt.
2. Reprodukciós eljárás
Ha nincs házassági kötelék, akkor apának kell tekinteni azt a férfit is, akivel a nő - élettársi kapcsolatuk fennállása alatt - reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. Az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.
3.apai elismerő nyilatkozat
Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Nem tehet azonban bárki apai elismerő nyilatkozatot, csak az a férfi, aki a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb. Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni, akár a gyermek megszületése előtt, akár azt követően, akár nagykorú gyermek esetében is.
Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Az apai elismerő nyilatkozathoz nem szükséges annak bizonyítása, hogy valóban az-e egy gyermek biológiai apja, aki a nyilatkozatot meg szeretné tenni. Ha a nyilatkozathoz hozzájárul az anya és a gyermek is, az teljes hatályúvá válik. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére leggyakrabban az illetékes anyakönyvvezető előtt kerül sor, itt kerül jegyzőkönyvbe a nyilatkozat.
4. Bírósági megállapítás
Ha az apaság fentiek alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. A törvény szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság bírósági megállapítására szintén nem csak kiskorú, hanem nagykorú gyermek esetén is lehetőség van, sőt maga a gyermek is megindíthatja a pert. A per megindítására a gyermeken kívül az anya és az apa, továbbá a gyermek leszármazója is jogosult, ha a gyermek már meghalt. Ha azonban a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
A törvény az apaság bírói megállapítását szinte megdönthetetlen vélelemként kezeli. Például egyértelmű, hogy ha a bíróság egyszer jogerősen megállapítja egy gyermek apjának személyét, azt később nem lehet vitatni.
Az apasági vélelem megdöntése
Az apasági vélelmek tehát igyekeznek megfelelően rendezni egy gyermek jogi helyzetét, előfordulhat azonban, hogy a valós helyzet és a gyermek érdekei azt indokolják, hogy az apaság vélelmének megdöntésére, vagy az apai jogállás megállapítása iránti per megindítására kerüljön sor. Az apasági vélelem megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult.
A meddőségkezelési eljárások
A meddőségkezelési eljárások, mint az IVF (in vitro fertilizáció) és az inszemináció, a reprodukciós medicina fejlődésének köszönhetően ma már rutineljárásoknak számítanak. Ezek az eljárások a gyermekvállalási nehézségekkel küzdő párok számára nyújtanak megoldást.
Mi tartozik a meddőségkezelési eljárások körébe?
Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az Egészségügyi törvényben felsorolt módszerek alkalmazhatók: testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, embrióadományozással végzett embrióbeültetés, valamint a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?
Az eljárás csak akkor végezhető, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének. Egyedülálló nő esetében akkor végezhető eljárás, ha a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.
Az eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál és a pár együttes írásbeli kérelmére végezhető. Az orvos tájékoztatja a kérelmezőket, és az eljárás csak orvosi tájékoztatás után, a kérelmezők együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg.
Ivarsejt-adományozás és -letét
Egyazon eljárás alatt csak azonos személy által adományozott ivarsejtek használhatóak. Ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhető és nem adható, azonban az adományozónak az adományozással összefüggő szükséges és igazolt költségeit, valamint jövedelemkiesését meg kell téríteni. Ivarsejtet 35. életévét be nem töltött személy adományozhat, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Embrióadományozás és -letét
Az azonos személyektől származó embriók legfeljebb két másik személynél végzendő reprodukciós eljárásban használhatók fel. Az embrió adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb öt évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további öt évvel meghosszabbítható.
A munkavállalói jogok a meddőségkezelés kapcsán
A Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályozza a munkavállalók jogait a meddőségkezelési eljárásokkal összefüggésben. A munkavállalót felmondási védelem illeti meg abban az esetben, ha az emberi reprodukciós eljárásban való részvételről a munkáltatót tájékoztatta és az erről szóló igazolást átadta.
A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára, tehát a munkáltató köteles őt elengedni. Távoléte igazolt távollétnek minősül, és nem kell szabadságot kivennie erre az időre.
Etika az asszisztált reprodukciós technológiában
Jogi és etikai dilemmák
Az asszisztált reprodukciós eljárások, különösen az in vitro fertilizáció, számos jogi és etikai kérdést vetnek fel. Ilyen kérdések például az embrió státusza, a genetikai öröklődő betegségek kivédése, az embrionális őssejtekkel való kísérletek, a klónozás, a béranyaság, valamint a gyermek nemének és tulajdonságainak "megrendelése".
A jogtudomány feladata, hogy a fennálló jogi és etikai védvonalakból kiindulva adekvát megoldást találjon, és az új technológiák által kifejlesztett eljárások határait stabilan kijelölje. Ami technikailag kivitelezhető, az nem feltétlenül megengedett.
A gyermek mindenek felett álló védelme és érdeke kiemelten fontos a gyámhatósági és bírósági eljárásokban. A jogi szabályozás célja, hogy biztosítsa a gyermek jogait és méltóságát, valamint hogy rendezze az apaság kérdését, ezzel is elősegítve a gyermek harmonikus fejlődését.