A sikeres lombikprogramhoz nem csak a gyógyszerek és az orvosok tudnak hozzájárulni, de Ti is sokat tudtok hozzátenni (vagy elvenni) az étrendetekkel, életmódotokkal. Ebben a részben arról olvashatsz bővebben, mi az amit az optimális tápanyag bevitelen túl tehetsz, hogy minél nagyobb legyen az esélyetek a sikeres babavárásra.
Célozd meg az egészséges testsúlyt
A túlsúly és a soványság is felboríthatja a hormonháztartást, leállíthatja a normális menstruációs ciklust, megzavarhatja az ovulációt, és negatívan befolyásolhatja a termékenységet. Kutatások kimutatták, hogy a túlsúly és az elhízottság hatással lehet a petesejt minőségre és csökkentheti az eredményes lombikbébi-kezelés esélyét.
Több kutatás is azt állapította meg, hogy a túlsúlyos és elhízott nőknek más típusú vagy más dózisú gyógyszerekre van szüksége a lombikbébi-kezelés során, mint az egészséges testsúlyú nőknek. (A kezelések során ezekkel a gyógyszerekkel érik el, hogy a megfelelő minőségben, egyszerre több petesejt is megérjen és a petefészkekből kinyerhető legyen.) A testtömeg-index (BMI) növekedésével az embrióbeágyazódási arány, és a sikeres terhesség kihordásának esélye is csökken.
Kutatások alapján már 5-10%-os testsúlycsökkenés is olyan hormonális, metabolikus változásokat eredményezhet, amelyek jelentősen javíthatják a termékenységet. Az egészséges testsúly egyúttal a terhességi komplikációk, például koraszülés, terhességi cukorbetegség, preeklampszia, és bizonyos születési rendellenességek kockázatát is csökkenti.
A normál BMI 18,5 és 24,9 között van, 18,5 alatt soványságról, 25 és 29,9 között túlsúlyról, míg 30 és afeletti érték esetén elhízottságról beszélünk. BMI = testsúly (kg) / testmagasság (m) négyzete.
Légy fizikailag aktív
Kutatások alapján a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás pozitív hatással van a termékenységre, elősegíti a fogantatást és a lombikbébi-kezelés sikerét is. A rendszeres testmozgás különösen sokat segíthet a teherbeesésben és egészséges terhességben akkor, ha elhízott vagy.
Fontos azonban, hogy nem szabad túlzásba vinned az edzést, vagy mozgásszegény életmódból egyik napról a másikra intenzív edzésekre váltanod. Mindegy, hogy egészséges testsúlyú, elhízott vagy éppen sovány vagy, ha régóta nem mozogtál, akkor csak szép lassan, fokozatosan kezdj neki. Kutatások szerint az intenzív kardió edzés, illetve a heti 4 vagy több óra edzés már negatív hatással van a termékenységre.
Egy 2018-as áttekintő és elemző tanulmány 8 korábbi kutatás (összesen 3863 lombikprogramban részt vevő meddő pár) alapján arra jutott, hogy a lombikbébi-kezelés (IVF/ICSI) előtt végzett női fizikai aktivitás összefüggésben áll a sikeres terhességek arányának növekedésével. Emellett a beágyazódási arányt is enyhe, de statisztikailag nem jelentős mértékben növelheti.
A mérsékelt intenzitású, kíméletes (low-impact) edzés még a petefészek-stimuláció ideje alatt is megengedett. De fontos, hogy az edzés ne vonjon el túl sok vért és oxigént a petefészektől. Ha edzés közben gond nélkül tudsz beszélni, de énekelni már nem, akkor megfelelő az intenzitás.
Mivel az edzés nagyon hatékony stresszoldó is, ezért sem szabad elhanyagolni, még lombikbébi-kezelés idején sem. A cél az, hogy megtaláld azt az ideális egyensúlyt, ahol nem terheled túl a szervezetedet, viszont támogatod a sikeres fogantatást és beágyazódást.
Célként tűzd ki a napi 30 perc edzést, a hét 5 napján. A kezelés ideje alatt csökkenthetsz az edzések számán és/vagy intenzitásán, ha aggódsz amiatt, hogy ez hatással lehet a kezelésre vagy orvosod is ezt tanácsolja.
Nem muszáj edzőterembe járnod vagy sok pénzt elköltened ahhoz, hogy elég mozgáshoz juss: a séta, a könnyed kocogás, a jóga, a Pilates, az úszás vagy a biciklizés is tökéletesen megfelel a célra. A kettlebell súlyzókkal vagy egyéb nehéz súlyokkal végzett edzéseket, az ugrálással, szökelléssel és futással járó aktivitásokat mindenképpen kerüld a lombikbébi-kezelés ideje alatt.
Kerüld a káros szokásokat
Az első és legfontosabb dolog, hogy NE dohányozz! Felesleges is részletezni, hogy mennyire káros a dohányzás az egészségedre és termékenységedre nézve, hiszen ezek ma már közismert tények. De azt érdemes kiemelni, hogy lombikbébi-kezelés esetén felére csökkentheti a siker esélyét az, ha egy pár női vagy férfi tagja dohányzik!
Legjobb, ha az alkoholt is kerülöd, az eddig publikált tanulmányok többsége szerint ugyanis már a mérsékelt alkoholfogyasztás is negatív hatással lehet a lombikbébi-kezelések kimenetelére. Egyes kutatások szerint napi egy alkoholos ital csökkentheti a kinyert petesejtek számát és a teherbeesés esélyét, valamint növelheti a vetélés kockázatát. Egy 2011-es kutatás szerint ha egy pár mindkét tagja legalább heti 4 alkoholos italt fogyaszt, az 21%-kal csökkentheti az élveszületés esélyét.
A kávéfogyasztásra sem árt odafigyelni: a túlzott koffeinbevitel nem tesz jót a szervezetednek és a meddőségi kezelésre is hatással lehet. Már számos tudományos vizsgálat foglalkozott a kérdéssel, amelyekből azt lehet megállapítani, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás (napi 1-2 csésze kávé) nincs semmilyen hatással a lombikbébi-kezelés kimenetelére. Szakértők azt javasolják, hogy a babát tervező vagy terhes nők tartsák 200 mg alatt a napi koffeinbevitelüket.
A hajfestés szerepe a lombik sikerességében
A terhesség alatt a nők testében drámai változások mennek végbe. A hormonális hullámvasút nem csak a hangulatot befolyásolja, hanem a külsőt is. Bár sokan tapasztalják, hogy a haj dúsabbá, fényesebbé válik, mások éppen ellenkezőleg, elvékonyodást vagy megnövekedett zsírosodást észlelnek. A gyarapodó testsúly és a változó alkat sokszor megterheli az önképet. Sok leendő anya érzi úgy, hogy egy kis odafigyeléssel a megjelenésére könnyebben átvészeli a reggeli rosszulléteket és a fáradtságot.
Az aggodalom azonban jogos: a szépségápolási termékekben lévő vegyszerek bejuthatnak-e a véráramba, és elérhetik-e a fejlődő magzatot? A hagyományos, tartós hajfestékek több száz különböző kémiai vegyületet tartalmaznak. Ezek közül a legtöbb aggodalmat az úgynevezett oxidatív színezékek, az ammónia és a különböző oldószerek okozzák. A fő félelem abból fakad, hogy ezek a vegyületek a fejbőrön keresztül felszívódva bejuthatnak a vérkeringésbe, onnan pedig átjuthatnak a placentán.
A kutatások többsége arra jutott, hogy a hajfestékek normál használata esetén a felszívódó vegyszerek mennyisége túl csekély ahhoz, hogy károsítsa a magzatot. Azonban a tudományos közösség óvatosságra int, különösen az első trimeszterben, amikor a magzati szervek fejlődése a legintenzívebb.
A rendelkezésre álló adatok szerint azonban a felszívódó mennyiség minimális, és nem valószínű, hogy káros hatást gyakorolna a fejlődő magzatra. Nincs bizonyíték arra, hogy a hajfestés rontaná a petesejtek minőségét vagy megakadályozná a beágyazódást. Arra sincs adat, hogy negatívan befolyásolná a termékenységi kezelések sikerét.
A kockázat főként akkor merülhet fel, ha a hajfestékekkel való érintkezés gyakori és foglalkozásszerű. Ilyen esetekben, például fodrászoknál, napi többszöri használat mellett nőhet a vetélés vagy a születési rendellenességek kockázata.
Az alkalmi, otthoni hajfestés általában biztonságosnak tekinthető. A festékekből felszívódó mennyiség alacsony, és nem kapcsolható jelentős magzati kockázathoz. Általánosan elfogadott ajánlás, hogy az első trimeszterben érdemes késleltetni a hajfestést. Ebben az időszakban a magzat fejlődése a legérzékenyebb, ezért fokozott óvatosság javasolt.
A növényi alapú, természetes festékek számítanak a legbiztonságosabb választásnak. Ezek kevesebb potenciálisan allergizáló vagy toxikus vegyületet tartalmaznak. A tartós, vegyi alapú hajfestékek használata nem tiltott. Érdemes azonban elkerülni az első trimesztert, amikor a magzat fejlődése különösen érzékeny.
Szülés után a hajfestés biztonságosan folytatható, külön várakozási idő nélkül. A szoptatás alatti hajfestés biztonságosnak tekinthető. A fejbőrön keresztül felszívódó vegyszerek mennyisége elhanyagolható, és nem jutnak át jelentős mértékben az anyatejbe.
A lombik program lehetséges szövődményei
A tüszőérésre serkentő kezelés során alkalmazott hormonkészítmények hatására ritka esetben petefészek-túlstimulálási szindróma alakulhat ki, amely során a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Ez pedig a többszörös terhesség kockázatát növeli. A hormonok hatására a petefészek jelentősen megnagyobbodik, ezt azonban meg kell különböztetni az egyszerű petefészek-megnagyobbodástól. A petefészek-túlstimulálási szindróma egy tünetegyüttes, melynek különböző súlyossági fokai lehetnek, és súlyosabb következményekkel is járhat. A szindróma egyik mérhető jele a túlzottan magas ösztrogénszint. A hormonkezelések alatt épp emiatt figyelik rendszeresen ultrahanggal a fejlődő tüsző vagy tüszők méretét, számát, valamint vérvizsgálattal ellenőrzik az ösztrogén mennyiségét.
A szindróma egyik jellemző tünete a hasi fájdalom, haspuffadás, amely a megnagyobbodott petefészek miatt alakul ki. A másik nagy tünetcsoport amiatt jön létre, mert a folyadék kilép az érpályából, és a testüregekben halmozódik fel. A folyadék felhalmozódhat a hasüregben, a mellüregben, esetleg a szívburokban, ekkor nehézlégzést, egyéb légzési elégtelenséget okozó kórképeket, testtömeg-növekedést, a vérmennyiség csökkenését, a vér besűrűsödését, a vizelet mennyiségének csökkenését, elektrolit-egyensúly zavarokat, valamint vérrögképződést okozhat. A petefészek-túlstimulálási szindróma gyorsan, pár nap alatt súlyos, orvosi beavatkozást igénylő esetté válhat. Különösen hCG kezelést követően, és a kezelés után 7-10 nappal a legerősebb, ezért a pácienst legalább két hétig megfigyelik.
Ha mégis bekövetkezne a túlstimulálás, abbahagyják a hormonkezelést, és javasolják a páciensnek, hogy kerülje a házaséletet, vagy gondoskodjon megfelelő mechanikus védekezésről a teherbeesés elkerülése végett. Ez azért fontos, mert nagy a többes terhesség előfordulásának valószínűsége. Ráadásul terhesség bekövetkezése esetén a petefészek túlstimulálási szindróma súlyosabb és elhúzódóbb lehet. Nagyobb valószínűséggel fordul elő policisztás petefészek betegség esetén.
A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb szövődménye a többes terhesség. Ez jó hír lehet azok számára, akik már régóta szeretnének kisbabát, azonban nagyon veszélyes állapotot idézhet elő. A többes terhesség, különösen, ha sokszoros, anyai rendellenességeket okozhat, valamint szüléskor komplikációkhoz vezethet. Ha túl sok embrió fogan meg, akkor rontják egymás túlélési esélyeit, és nő a koraszülés kockázata is. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, és ezzel a többi esélyét javítsák. Hogy hány embriót tartanak meg, az teljes mértékben a szülők döntése, és arra is lehetőség van, hogy a többi embriót lefagyasszák egy esetleges későbbi beültetés céljából.
A mesterséges megtermékenyítési eljárások során létrejövő terhesség esetén nagyobb a valószínűsége a vetélésnek vagy az abortusznak, mint ha spontán fogant volna meg az embrió. A mesterséges megtermékenyítés kismértékben növeli a méhen kívüli terhesség veszélyét is. Ráadásul akiknek a kórtörténetében méhkürt-rendellenesség szerepel, szintén nagyobb a méhen kívüli terhesség veszélye.
A terméketlenség miatt különböző gyógyszeres kezeléseken átesett nőknél elméletileg megnőhet mind a jó-, mind a rosszindulatú hormonfüggő daganatok előfordulási gyakorisága a petefészekben és az egyéb ivarszervekben. Bizonyítani ilyen összefüggést eddig csak a nagyon sokáig klomifen kezelést kapott pácienseknél lehetett. A kockázatfokozódás valószínűleg az átmenetileg magas hormonszintek miatt alakul ki.
Mesterséges megtermékenyítési eljárások alkalmazása során a veleszületett fejlődési rendellenességek kockázata magasabb lehet, mint spontán fogamzás esetén. Ennek feltételezett okai a többszörös terhességek és a szülők tulajdonságaiban lévő eltérések, mint például a kor vagy a spermium jellemzői.
Azok a nők, akik súlyosan elhízottak, vagy akiknek saját vagy családjuk kórtörténetében vérrögképződés vagy vérrögképződési hajlam előfordult, a hormonkezelés alatt fokozott veszélynek vannak kitéve vérrögképződés szempontjából. Ugyanis a kezelés során a női nemi hormonok megnövekvő szintje a vér enyhe besűrűsödését okozhatja, ami elősegíti a vérrögképződést. A kezelések megkezdése előtt mérlegelni kell ezt a kockázatot is, valamint azt, hogy maga a terhesség is növeli a vérrögképződés veszélyét.
3 tipp az IVF sikeres lebonyolításához
A lombik programban résztvevő leendő édesanyák érthető módon minden tőlük telhetőt igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy sikeres legyen a beültetés. A kezelés nulladik lépéseként hormonok segítségével be kell állítani a menstruációt, hogy az ovuláció pontosan monitorozhatóvá váljon. Ezt követi egyfajta túlstimuláció, ami során hormon injekciók segítségével a petefészkeket nagyobb mértékű tüszőérésre serkentik. Erre azért van szükség, hogy a következő lépés során több megtermékenyítésre alkalmas petesejtet tudjanak leszívni egy rutinműtétnek számító beavatkozás alkalmával. A megtermékenyítés ezután laboratóriumi körülmények között történik a férj, vagy élettárs ugyanaznap nyert spermiumaival, vagy anonim donor spermaadományával. Az embrió a fejlődési fázisa kezdeti szakaszát is laborban tölti egy speciális tápoldatban és inkubátorban, amíg 3-5 naposan el nem éri a hólyagcsíra fázist. A beültetésre ezután kerülhet sor. A fel nem használt embriókat érdemes lefagyasztatni, így egy esetleges sikertelen beültetést követően, vagy egy újabb terhesség tervezésekor felhasználhatjuk őket.
Szinte minden eset más, így a beültetések sikerét előre megjósolni még a legtapasztaltabb szakorvosok sem tudják. Vannak azonban olyan tényezők, amik negatívan befolyásolhatják az eredményt. A női reproduktív rendszer felépítése és működése miatt a termékenység 28-32 éves kor között kezd el lassan csökkenni. Ez genetikai tényezőktől is függ, így nem igaz törvényszerűen mindenkire. A legtöbb terhességgel záruló beültetést 24-34 éves életkor közötti nőknél hajtják végre, a kor előrehaladtával pedig fokozatosan csökken a kezelés eredményessége is. Sajnos a korábbi vetélések növelik a vetélés lehetőségét a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességek esetén is. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és más káros szenvedélyek hatással lehetnek az embrió beágyazódására. Az IVF megkezdése előtt minden akut állapotot kezelni kell, de az olyan tartós betegségek is komolyan befolyásolhatják az eredményt, mint a szív- és érrendszeri problémák, vagy a cukorbetegség. A súlyproblémákkal küzdő hölgyek számára jellemzően több IVF kezelésre van szükség és ezek eredményessége is alacsonyabb arányú, mint a normál testsúlyú páciensek esetében. Ez egyaránt igaz a túlsúlyra és az alultápláltságra is.
Ez talán a gyermekre vágyó párok egyik legfontosabb kérdése. Jó lenne kész választ adni erre, de valójában nagyon esetfüggő és közel sem biztos, hogy ami az egyik kismamánál bevált, az a másiknál is be fog. Tartózkodjunk a hosszú utaktól. Sétáljunk rendszeresen. Legyünk megértőek és türelmesek önmagunkkal, kerüljük a stresszt. Vannak bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, amik szintén támogathatják a beültetett embrió megtapadását. Ezek a legtöbb terhesvitaminban megtalálhatóak kombinált formában, amiket akár már a terhesség tervezésétől alkalmazhatunk.
tags: #lombik #sikeressege #hajfestes