A gyermekvárás természetes útján falakba ütközve sok pár dönt a lombikprogram elkezdése mellett.
A döntés meghozatala azonban megannyi kérdést és kételyt vethet fel az érintettekben, többek között a beavatkozások esetleges kockázatával kapcsolatban.
Mivel évről évre egyre több gyermek születik mesterséges megtermékenyítés segítségével, így számos tanulmány is foglalkozik a témával, annak érdekében, hogy minél hitelesebb információkat tudjanak megosztani mind a párokkal, mind a szakemberekkel.
A kezelések testileg és lelkileg is stresszesek, megterhelőek lehetnek a pár mindkét tagjára nézve.
Nőként fizikálisan és mentálisan újra és újra felkészülni a vizsgálatokra, orvosi és műtéti beavatkozásokra végtelenül kimerítő, nem beszélve a hormonkezelések okozta változásokról, amelyek még inkább tetézhetik a sokszor egyébként is változékony és kiélezett érzelmi állapotot.
Szerencsére napjainkban egyre több tudományos kutatás foglalkozik a lombikprogram és a daganatos megbetegedések összefüggéseivel, kiemelten a mellrák kialakulási kockázatának növekedésével, így a témáról való tudásunk is egyre bővül.
Az interneten böngészve ugyanakkor könnyen szembe kerülhetünk olyan megtévesztő, álhíreket terjesztő cikkekkel, videókkal, amelyek sokszor teljesen alaptalanul, vagy nem hiteles kutatásokra hivatkozva egyértelműsítik és felnagyítják a problémát, ezzel további szorongásokat ültetve el bennünk.
Érdemes ezért mindig szemfülesnek lenni és utánanézni, hogy az olvasottak valóban megbízható, hiteles forrásból származnak-e, és csak ezek után eldönteni, hogy valóban elhisszük-e az olvasottakat, látottakat.
A forrás megbízhatóságát támaszthatja alá, ha a cikk, amit olvasunk minél frissebb, vannak megjelölt hivatkozásai, fel van tüntetve a szerző, illetve ha olyan oldalon jelenik meg, melyről jó eséllyel feltételezhetjük, hogy nem csak kattintatásvadász cikkeket közöl.
A lombikprogram során az orvosok különféle hormonális készítményeket segítségül hívva igyekeznek a szervezetünket a lehető legalkalmasabbá tenni a petesejtek leszívására, majd azok visszaültetésére a megtermékenyítés után.
A petefészkek működésének a serkentésével azonban megemelkedhet a szervezet ösztrogén szintje is.
Az ösztrogén (vagyis a tűszőhormon) a női szervezet legfontosabb nemi hormonja, amely részrt vesz a másodlagos nemi jellegek - így az emlők - kialakulásában is.
Farhud és munkatársai (2021) áttekintő cikkükben 100 olyan kutatás eredményét igyekeztek összefoglalni, amelyek a lombikprogram hormonkezeléseinek hatását a mellrák kialakulási kockázatával összefüggésben vizsgálták.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a betegség kialakulása egyénenként mindig nagyon sok tényezőtől függhet.
A nagy mintaszámú vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a kezelések szempontjából a mellrák kialakulásának kockázata azoknál nőhet, akik hosszabb ideig kaptak terápiát, illetve azoknál a nőknél, akik a 40 évnél idősebbek.
Mindezek tudatában - ahogy erre a kutatók is felhívják a figyelmet - a kezelési folyamatot övező tudatosság hihetetlenül fontos lenne, hogy beépüljön az orvosi és pszichológiai ellátásba, hogy a lombikprogramra jelentkező nőket tájékoztatni tudják a reprodukciós eljárások esetleges kockázatairól, következményeiről.
A termékenységi kezelések új, felkavaró élményeket hoznak, és rendkívüli alkalmazkodó képességet kívánnak a pároktól, így ebben az élethelyzetben mindenre felkészülni és előrelátónak lenni szinte lehetetlen.
Sokszor felmerülhet a kérdés: mit és mennyi ideig vállaljunk be a sikeres gyermekvállalásért?
Fontos, hogy odafigyeljünk magunkra, ne féljünk önmagunkban vagy a párunkkal tisztázni gondolatainkat.
Kapcsolatainkban merjünk megnyilatkozni.
Igyekezzünk tisztán látni magunkat, és nem lekicsinyelni.
Olvassunk, tájékozódjunk, hogy érzelmi és értelmi tekintetben is minden lehetőségre felkészítsük magunkat, hogy jóval és rosszal egyaránt szembe tudjunk nézni.
A babalesz.hu szakértői csapata írta, lektorálta Dr. Szilágyi Imre nőgyógyász.
Az in vitro fertilizáció (IVF, közismert nevén lombikbébi program) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik.
A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe.
Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált.
Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be - ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti.
Egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, ám ennek ellenére még mindig sok tévhit övezi ezt az több mint négy évкнове létező eljárást.
Némelyik ezek közül egészen ijesztő, sőt elriasztó tud lenni, éppen ezért fontos, hogy valós, tudományos bizonyítékokon alapuló tényekkel eloszlassuk ezeket a tévhiteket.
Ebben a cikkben pontosan ezt tesszük: következzék 8 tévhit és 8 tény a lombikbébi-kezelésről!
Tévhitek és tények a lombikprogrammal kapcsolatban
1. TÉVHIT: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.
TÉNY: Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, amikor egy párnál - melynek nőtagja 35 éven aluli - 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogan meg a gyermek.
Amennyiben a nő 35 év feletti, akkor ez a határ 6 hónap.
Elsődleges meddőség az, ha még soha nem volt fogamzás, másodlagos meddőség pedig az, ha korábban már volt fogamzás és ezután nem sikerül teherbe esni.
A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének.
Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).
2. TÉVHIT: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.
TÉNY: Az életkorod a termékenységed, és egyben a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező.
A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%).
Habár az ismételt próbálkozásokkal növekszik a sikeresség esélye, a versenyfutás az idővel eközben sem áll le.
A lombikprogramra tehát nem érdemes úgy tekinteni, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad.
Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.
3. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.
TÉNY: A lombikbébi-kezelés sikeressége számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen az életkor.
Ahogy az előző pontban is említettük, 35-37 év alatt a legjobb a kezelés sikerességi mutatója, akár 40-50% is lehet, majd ezt követően, a harmincas évek végétől az esélyek romlása felgyorsul.
Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után.
Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül neked is, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége.
A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.
4. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés kettős vagy többes terhességhez vezet.
TÉNY: Egy lombikbébi-kezelés során általában egyszerre több (maximum négy) embriót ültetnek vissza, hiszen ezzel nő a terhesség esélye.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy garantáltan kettős vagy többes terhesség fog létrejönni.
Az ikerterhesség esélye lombikbébi programokban kb. 19%, a hármas ikerterhesség esélye 1%-ra tehető.
A leendő anya életkora fontos szempont a beültetett embriók számának meghatározásakor, ahogyan az embriók életképessége is.
Az embriószámról legjobb a visszaültetés (transzfer) napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.
5. TÉVHIT: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.
TÉNY: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében.
A születési rendellenességek kockázata ugyanakkor enyhén magasabb lehet az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) alkalmazásakor.
Ezt gyenge minőségű spermakép esetén szoktak ajánlani, éppen ezért szakértők azt feltételezik, hogy nem maga az eljárás, hanem a spermaminőség lehet az oka a magasabb kockázatnak.
6. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés mindig fájdalommal jár.
TÉNY: Először is fontos tudni, hogy mindannyian eltérőek vagyunk a fájdalomérzékelés terén, ezért alapvetően az is teljesen szubjektív, hogy kinek mi számít fájdalmasnak.
Mint minden orvosi beavatkozás, így a lombikbébi-kezelés egyes lépései is járhatnak bizonyos mértékű diszkomforttal, fájdalommal.
Legtöbben talán az injekcióktól félnek leginkább, pedig ezek beadása a legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy minimális fájdalommal jár.
A petefészek stimuláció során a tüszők növekedése okozhat enyhe fájdalmat, diszkomfortérzetet.
A petesejt-leszívás után is normális valamennyi fájdalom, ami jellemzően vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval hatékonyan kezelhető.
Egyes nők az embriók beültetésekor és/vagy a rá következő napokban is tapasztalnak egy kis fájdalmat.
A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított.
Arról nem is szólva, hogy sikeres teherbeesés után egyöntetűen mindenki úgy véli, a nehézségeket megérte átvészelni.
Ha a folyamat során bármikor (akár a kezelőintézetben, akár otthon) fájdalmat érzel, mindenképpen jelezd a kezelőorvosodnak.
Ő érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító használatával segít neked abban, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat tapasztald.
7. TÉVHIT: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.
TÉNY: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől.
Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek.
Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét.
Emellett az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között van, és mint tudjuk, IVF esetén nagyobb az ikerterhesség esélye.
8. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés rákot okoz.
TÉNY: A lombikbébi-eljárás során a petefészek működésének elnyomása, majd egyszerre több petesejt kifejlődésének, érésének elősegítése hormonkezeléssel történik.
Ettől az ösztrogén és a progeszteron szintje ideiglenesen megváltozik a női szervezetben.
Egyesek aggódnak amiatt, hogy ennek hatására esetleg fokozódhat a rák, különösen a mell-, petefészek- és méhrák kockázata.
Becslések szerint az utóbbi négy évtizedben összesen 10 millió gyermek született IVF kezelésnek köszönhetően.
Tanulmányok sora vizsgálta már a rák előfordulása és a lombikbébi-eljárás közötti összefüggést, ám a tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy az IVF kezelések hatására nem emelkedik meg a hormonérzékeny (mell, petefészek, méh) daganatok kockázata.
Nem okoznak rákot a méhen kívüli megtermékenyítéskor használt gyógyszerek - állapította meg egy átfogó dán tanulmány.
A kutatók több mint 54 ezer nő esetét vizsgálták meg, aki 1963 és 1998 között kaptak kezelést lombikbébi-program keretében.
Három évtizede folyik a vita a méhen kívüli megtermékenyítést elősegítő gyógyszerek esetleges rákkeltő hatásáról.
A dán vizsgálat során átlagosan 16 éven át kísérték figyelemmel a méhen kívül megtermékenyített asszonyokat.
A kutatók szerint még azoknál sem növekedett a rák kockázata, akik tíznél is több alkalommal kaptak kezelést.
Az IVF kezelés és a daganatos megbetegedések: tudományos megközelítés
Az IVF kezelés kezdete óta a szakértők egyik legfontosabb vitája a petefészekrák fokozott kockázata és a kezelés közötti összefüggés volt.
2020. november 17-én egy új, Hollandiában végzett tanulmány jelent meg a Journal of the National Cancer Institute folyóiratban.
"Biztosítjuk Önöket arról, hogy az asszisztált reprodukciós technológia miatt petefészek-stimuláción átesett nőket még hosszú távon sem fenyegeti a rosszindulatú petefészekrák kockázata" - mondta Flora E.
Több mint 40 000 meddő és részben meddő nő vett részt a vizsgálatban.
Az egyik csoport asszisztált reprodukciós technológiát (ART) alkalmazott, míg a másik nem.
Az eredmények szerint a petefészekrák fokozott kockázatában nem volt különbség a két csoport között.
A szakértők ezeket az eredményeket az összes rendelkezésre álló adat alapján értelmezték.
Gondos elemzés után arra jutottak, hogy a vizsgálat eredményei nincsenek összhangban azzal a hipotézissel, miszerint az IVF-kezelés növeli a petefészekrák kockázatát.
Az UNICA-nál tudjuk, hogy a termékenység kezelése megterhelő lehet és stresszt okozhat.
Ezért is nagy örömmel tölt el minket, hogy megoszthatjuk Önökkel a tanulmány eredményeit.
A lombikbébi cikksorozat 3. cikke, a sorozat többi részét ide kattintva fogod találni!
További tévhitek az IVF-ről
Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres.
Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres.
Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége.
Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF.
Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek.
További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés - a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ.
Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki.
Tény: Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát.
Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik.
Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat.
Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára.
Tény: Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik.
A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
Tévhit: Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét.
Tény: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét.
Tévhit: Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak.
Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
Tévhit: Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait.
Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során.
Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait.
Tévhit: A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja.
Tény: A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között.
Tévhit: Az IVF korai menopauzát eredményez.
Tény: Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
Tévhit: Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz.
Tény: Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz.
Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye.
Fontos, hogy a kezelőorvosa azonosítsa a sikertelen beavatkozás okát, és speciálisan úgy alakítsa a kezelési protokollt, hogy minimalizálja a következő kezelés eredménytelenségének kockázatát.
Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód.
Tény: Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészségtelen életmód okozta bármely negatív hatást - e tévhit miatt pedig gyakran irreális elvárásokkal állnak a páciensek az IVF-kezeléshez.
Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél.
A lombikprogram lépései II. | A Vágyott Gyermekekért | 9. rész
További információk a lombikprogramról
tags: #lombik #program #petefeszek #rak