Minden, amit a fagyasztott embrió beültetésről tudni érdemes

A mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikákat, és azokon belül a lombikbébi programot évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák olyan pároknál, akiknek természetes úton nem sikerül a teherbeesés. A világ első lombikbébije 1978-ban született, nem sokkal később, 1984-ben pedig az első fagyasztott embrióból született baba is világra jött. Míg a hagyományos lombikprogram esetén frissen leszívott petesejtet termékenyítenek meg és ültetnek be néhány nappal később, addig az úgynevezett FET lombik során a korábban lefagyasztott, majd felolvasztott embriók kerülnek beültetésre az anyaméhbe. De hogyan is működik pontosan a FET lombik? És mennyire lehet eredményes? Cikkünkből megtudhatod a további információkat!

Mi az a lombikbébi eljárás?

A lombikbébi eljárás a mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák egyike. A fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a testen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik a méhüregbe. Ezt az eljárást legtöbben lombikbébi néven ismerik, hivatalosan IVF (in vitro fertilizáció - szó szerint üvegben történő megtermékenyítés) a neve.

Milyen fajtái vannak a lombikbébi eljárásnak?

• A leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárás a hagyományos in vitro fertilizáció és embrió transzfer (IVF-ET). Ilyenkor az érett petesejteket leszívják, megtermékenyítik a férfi spermiumával, majd 2-5 nap elteltével visszaültetik a méhüregbe.
• Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az IVF egyik válfaja, amit gyenge minőségű spermakép esetén alkalmaznak. Ilyenkor a petesejtbe közvetlenül befecskendezik a kiválasztott, jó minőségű spermiumot.
• Fagyasztott embrió transzfer (FET) is szóba jöhet még. Ilyenkor a korábban lefagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe.

Kiknek ajánlott lombikprogram mellett dönteni?

A termékenységi problémákkal küzdő párok számára a meddőségi kezelések nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a várva várt gyermekáldás megtörténjen. Ha természetes úton, egy év (35 év felett fél év) próbálkozás után sem jön össze a baba, ajánlott orvoshoz fordulni. Amennyiben lehetséges, előbb egyszerűbb eljárással, gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak - a lombikprogram ezek után jön szóba. A lombikprogram megoldást jelenthet az alábbi esetekben:

• a nő petevezetékei nem átjárhatóak
• súlyos endometriózis
• jelentős hormonális problémák
• az anya 35 év feletti
• a férfi spermalelete nem megfelelő

Miben különbözik a FET lombik a hagyományos lombikprogramtól?

A hagyományos lombik eljárás első lépése, hogy hormonokkal stimulálják a petefészket, aminek hatására több petesejt kezd el érni. Optimális érettségi állapot esetén a hüvelyen keresztül leszívják ezeket a petesejteket (ezt altatásban végzik), majd speciális tápoldatba helyezik és 3-4 órával később megtermékenyítik őket a férfi spermiumával. A szakemberek figyelemmel követik a sejtosztódás folyamatát, ahogy a petesejtekből embriók válnak, és kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező embriókat. A megtermékenyítés után 2-5 nappal a kiválasztott embriókat visszaültetik a méh üregébe. Ez tehát a hagyományos IVF (in vitro fertilizáció), amikor friss embriókat használnak beültetésre.

Mivel a lombik eljárás során beültetés előtt az orvos és a pár közösen dönt a beültetendő embriók számáról (általában 2-3), ezért ha egészséges „felesleges” embriók maradnak, azokat igény szerint le lehet fagyasztani (általában 5-6 napos állapotban) és így fagyasztva (-196 fokon) károsodás nélkül lehet tárolni, a jelenlegi ismereteink szerint emberi léptékkel számítva korlátlan ideig.

Ha egy pár úgy dönt, hogy szeretné vállalni az újabb beültetést, esetleg az első embrió transzfer sikertelen volt, akkor következik a FET (fagyasztott embrió transzfer). Fagyasztásból felengedve, újabb stimuláció és műtét nélkül lehetséges az embriók visszaültetése.

Fagyasztott embrió beültetésének kezelési protokollja

Mielőtt felolvasztanák és beültetnék az embriókat, szükség van a befogadó közeg, azaz az anya méhének előkészítésére, ehhez pedig speciális kezelést végeznek. Műszerekkel, ultrahanggal és vérvizsgálatokkal figyelik az anya szervezetének állapotát, és a legoptimálisabb időpontban a fagyasztásból felengedett embriókat egy speciális katéter segítségével visszaültetik az méhbe.

A kiolvasztott embriók befogadására a női ciklusban fel kell készíteni a méhet, a méhnyálkahártyát és a szervezet sárgatesttermelését. Ehhez hormonok beadására van szükség, azonban a friss embriós lombikhoz képest rövidebb és kevésbé megterhelő a terápia. Ultrahanggal és vérvizsgálatokkal ellenőrzik a szervezet reakcióit, a hormonszinteket és a méhnyálkahártya vastagságát, hogy meghatározzák a beültetés ideális időpontját.

A beültetés előtt a folyékony nitrogénben tárolt embriókat speciális eljárás során felengedik és egy kisebb orvosi beavatkozás keretében behelyezik a méhbe. A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását. A beültetés nem jár jelentősebb fájdalommal, ezért ébrenlétben végzik el.

A beültetést követő napokban megtörténik a beágyazódás, és ha minden jól ment, két hét múlva megjelenik a két csík a terhességi teszten. Általában a beültetés után 10-12 nappal otthoni terhességi teszt segítségével kimutatható, hogy sikeres volt-e a kezelés. Ugyanakkor a legbiztosabban vérvétellel igazolható a terhességi hormon jelenléte, majd egy-két héttel később ultrahanggal mutatható ki a klinikai terhesség.

Fagyasztott embrióból született babák és az egészség

Egy Angliában végzett kutatás szerint egészségesebben születnek a lefagyasztott embriókból fejlődő kisbabák. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a fagyasztott embriók több időt töltenek az anyaméhben, és nagyobb súllyal jönnek világra. A jelenség magyarázata a szakemberek szerint abban áll, hogy a fagyasztott embriók beültetése előtt nem stimulálják a méhet, mint a friss beültetések esetében. Mára már hatalmas fejlődésen ment keresztül az embrió előkészítése-tenyésztése-fagyasztása folyamat. Olyan technológiai módszerek léteznek, amelyeknél az embrió túlélési esélye megközelíti a 100%-ot, így a fagyasztott embriók felhasználásával létrejött várandósságok aránya jobb, mint a frisseké.

Egy dán kutatás szerint az embrióként lefagyasztott, majd beültetett lombikbabáknak kisebb az esélyük koraszülöttségre és a kis testsúlyra, mint a friss embrióként fogant társaiké. Az orvosok szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fagyasztott embriók használata teljesen biztonságos.

A dán kutatók 1267 olyan gyereket kísértek figyelemmel, akik 1995 és 2006 között fagyasztott embriókból születtek. Adataikat 18 ezer olyan gyerekével hasonlították össze, akik szintén lombikprogram keretében, de friss embrióként kezdték meg kilenc hónapos fejlődésüket. A vizsgálatok során a tudósok úgy találták, hogy a lefagyasztás után beültetett embriókból kifejlődött babák súlya átlagosan mintegy 200 grammal nagyobb, mint amikor friss embriót ültetnek be a gyermekre vágyó nő méhébe. Ráadásul a fagyasztott embriók esetében ritkább volt a koraszülés és a kis súllyal születés is.

Kutatási eredmények összehasonlítása (Dán kutatás, 1995-2006)

Dr. Pinborg szerint valószínűtlen, hogy maga a fagyasztás tenné egészségessé az embriókat, inkább arról lehet szó, hogy a lefagyasztásra kerülő embriók szülei általában fiatal és jó egészségnek örvendő emberek.

Mit érdemes még tudni a FET lombikprogrammal kapcsolatban?

Az embriók lefagyasztása jellemzően fejlődésük 5. vagy 6. napján, azaz a blasztociszta állapotban történik. Napjaink legmodernebb technikája erre a vitrifikáció, ami olyan gyors hűtést jelent, hogy a vízmolekulák nem rendeződnek jégkristályba, hanem üvegszerű állapotba kerülnek. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.

A jogi szabályozás szerint legfeljebb tíz évig őrzik a fagyasztott embriókat, legkésőbb eddig kell választania a párnak négyféle lehetőség közül: beültetés saját célra, adományozás, megsemmisítés vagy felajánlás kutatási célokra. Az adományozott embrió sok párnak jelent fényt az alagút végén, ezért érdemes megfontolni ezt a lehetőséget is, ha saját beültetés nem történik. A Dunamenti REK Reprodukciós Központ nem fogad be más intézetből származó embriókat. Embriók, ivarsejtek átszállítása másik intézetbe csak a befogadó intézet engedélyével lehetséges. Van lehetőség adományozott embriók beültetésére. Amennyiben még nem a páciensünk, időpontot kell kérni egy első konzultációra. Amennyiben már a páciensünk, a kezelőorvosával kell egyeztetnie. Az, hogy ki, mikor kerülhet sorra, a felajánlott embriók számától függ. A várakozók száma több, mint a felajánlott embriók száma.

A „fagyibabák” - a jogász szemével

A mesterséges megtermékenyítés és alkalmazásának elterjedése kihívás elé állítja a jogászokat: milyen jogi álláspontot fogadhatunk el a „fagyibabák” élethez való jogával kapcsolatban? Más a beültetett és felhasznált, magzati létbe jutó, illetve a lefagyasztott és „várakozó” embriók élethez való joga? Egyáltalán van-e élethez való joga egy embriónak? Van-e különbség a beültetett és a lefagyasztott embrió között alkotmányjogi szempontból?

Az Alaptörvény külön szól a magzati élet védelméről is, amikor a II. cikkében kimondja, hogy „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Az Alaptörvény II. cikke igazodik az Alkotmánybíróság korábbi, abortusz ügyben kialakított gyakorlatához, mely szerint mind a 64/1991. (XII.17.) AB határozat (első abortusz-határozat), mind pedig a 48/1998. (XI.23) AB határozat (második abortusz-határozat) alapvetése, hogy az ember jogi státusát az élethez való jog, az emberi méltóság és a jogalanyisághoz való jog hármasa határozza meg.

A jogalkotó az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben oldotta fel azt a hiányosságot, hogy egyértelműen elkülöníthessük egymástól az embrió és a magzat fogalmát, amikor is meghatározta, hogy az embrió a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig létezik, míg a 12. terhességi hét után a méhen belül levő embrió már a magzat nevet viseli. Ezen fogalomtisztázás után a törvény az embrionális léttel kapcsolatosan csak olyan szabályokat alkot, amelyek a dologi jog eszközeivel, kvázi dologként határozzák meg az embriókat. Gondoljunk itt az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezésekre, amelyek az embrió feletti „rendelkezési jog”-ról, az embrió-adományozásról, az embrió-letét lehetőségéről, valamint az embriókkal végzett kutatásokról szólnak.

Ez azt a helyzetet eredményezi, hogy az ugyanazon eljárás során, vagyis a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött embriók más jogi státuszba kerülnek annak függvényében, hogy az eljárás során „kiválasztásra” vagyis beültetésre kerülnek-e és a méhen belül fejlődhetnek vagy a méhen kívül, fagyasztva tárolva várják sorsukat. A jogi álláspont ma az, hogy a beültetett embrióból kifejlődő magzat szert tehet az alanyi jogként megjelenő védelemre a terhesség 12. hetétől, míg fagyasztva várakozó társa ebből kimarad. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Evans versus the UK ügyben elfogadta az angol jogi megoldást. A kérdéses esetben a kérelmezőnek kezdődő rákja miatt az orvosai felajánlották, hogy meglevő petesejtjeivel kapcsolódjon be egy mesterséges megtermékenyítési programba, mivel természetes úton nem lehetett többé gyermeke. Az embriók beültetéséhez azonban a partner hozzájárulására is szükség volt, de vele a kérelmező kapcsolata időközben megszakadt. A partner hozzájárulásának hiánya, az embrió elpusztítását eredményezte.

Mit tehetünk a sikeres beágyazódásért?

A lombik beültetés utáni időszakban fontos a megfelelő életmód és a stressz kerülése a sikeres beágyazódás érdekében.

• Étrend és táplálkozás: Egy kiegyensúlyozott étrend megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat biztosít szervezete számára, ami jelentősen hozzájárulhat a sikeres beágyazódáshoz. Fontos leszögezni, hogy ez az időszak nem a diétáról kell szóljon, hanem a cél az, hogy ideális testsúllyal készüljön a következő kezelésekre. Lehetőleg fehérjedús, de alacsony kalóriatartalmú ételeket. Ilyenek lehetnek a sovány húsok és a pasztörizált tejtermékek is. A teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve a zöldségek és gyümölcsök szintén segítik a szervezet optimális működését. Étkezzen változatosan, akár napi 4-5 alkalommal kisebb adagokat fogyasztva. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek, mint például a bogyós gyümölcsök, elősegíthetik a sejtek regenerálódását és az egészséges sejtműködést is. Napi 1-2 adag málna, szeder vagy egy kis gyümölcssaláta fogyasztásával sokat tehet az egészségéért. Továbbá a túlzott cukor- és koffeinfogyasztást is. Habár a koffeint tartalmazó kávék vagy teák fogyasztása nem ellenjavallt, de legfeljebb napi 2 adagot igyon belőlük.
• Vitaminok és gyógyszerek: Itt a folsavat és a D-vitamint fontos kiemelni. A folsav például a nyelőcső elzáródás esélyét csökkenti, pótlását pedig már a babatervezés szakaszában érdemes elkezdeni. Habár folsavat és D-vitamint is vény nélkül vásárolhat, de a pontos adagolással kapcsolatban kérje ki orvosa véleményét. A rendszeresen szedett és a jövőben szedni kívánt gyógyszerekkel kapcsolatban mindenképp egyeztessen az orvosával.
• Fizikai aktivitás: A nehezebb súlyok emelése, az intenzív edzések és a megterhelő fizikai munka egyaránt kockázatot jelenthet a beágyazódás szempontjából. Kizárólag fokozatos terhelés mentén, illetve visszafogottan mozogjon. Itt egyáltalán ne a fejlődésre koncentráljon, hanem csak arra, hogy egy kis mozgás mennyi örömet okozhat a dopaminfelszabadításnak köszönhetően. Ne törekedjen tehát a legjobb teljesítmény leadására, és ne ebben az időszakban állítson maga elé újabb kihívásokat.
• Kerülendő tevékenységek: A túl meleg víz negatív hatással lehet a hormonháztartásra, ami ronthatja a beágyazódás esélyeit. Ráadásul a magas hőmérséklet a vérkeringésnek sem tesz jót, és hőstresszt idézhet elő a szervezetben. A szaunázás a testhőmérsékletet és a szívverést is megemeli, azonban a lombik beültetés után a szervezetének nyugalomra van szüksége. Habár a szaunában való ücsörgés nem emeli meg túlzottan a testhőmérsékletet, de ennek ellenére sem tanácsos kockáztatni.
• Stresszkezelés: Természetesen érthető, ha a lombikkezelés időszakában feszültebb a hangulata, de amennyire csak lehet, kerülje a stresszes szituációkat. Kapcsolódjon ki lazább elfoglaltságokkal - például sétálással, olvasással, zenehallgatással vagy bármivel, ami ellazítja Önt a mindennapokban.
• Dohányzás és alkoholfogyasztás: A dohányzás és az alkoholfogyasztás a beágyazódás egyik legnagyobb ellensége. Teljes mértékben kerülni kell már a lombik beültetés előtt, után és a terhesség alatt is.
• Utazás: Igen, de túl sok utazást nem célszerű vállalni. Mivel a lombikkezelés fizikailag és lelkileg már önmagában is megterhelő lehet, a hosszú utazások okozta stresszt és fáradtságot ilyenkor tanácsos megelőzni. Ha valami nem sürgős, akkor az utazást időzítse inkább a szülés utáni időszakra. Persze csábító lehet a több helyszínes és több átszállást is igénylő nyaralás vagy üzleti utazás, de biztos, ami biztos, inkább ne kockáztasson.
• Hajfestés: Igen. Azonban a hormonok miatt nem biztos, hogy a hajfesték a kívánt mértékben fogja majd színezni a haját, de ártani biztosan nem árt.
• Háziállatok: Igen, ha azok egészségügyi állapotát rendszeresen ellenőrzi az állatorvos. Természetesen az idegen kutyákat és macskákat, illetve más háziállatokat még akkor sem érdemes simogatni, ha azok barátságosnak tűnnek.

tags: #fagyasztott #embrio #szules