Lombikprogram: Az első konzultációtól a sikeres terhességig

A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.

A lombikprogram egy utazás, amelynek minden lépése közelebb visz titeket ahhoz, hogy a családotok bővüljön. Az igazság az, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.

Természetesen a kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt, és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.

Ne feledd: ha valamilyen téren mást tapasztalsz az itt leírtaktól, az még nem jelenti, hogy aggódnod kéne. Mindig kövesd az orvosod utasításait és konzultálj vele, ha kérdésed vagy kétséged merül fel.

Mi is az a lombikprogram?

A lombikprogram, vagy ahogy sokan hívják, IVF (in vitro fertilizáció), egy olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi a gyermekvállalást azok számára, akik természetes úton nem képesek teherbe esni. Ez a technológia már több mint négy évtizede létezik, azóta pedig milliók számára hozott reményt és boldogságot világszerte. Az in vitro jelzővel is illetett módszer - amely szó szerint vett jelentése „az üvegben”, utalva a Petri-csészében, kémcsőben zajló megtermékenyülésre - a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg.

A lombikprogram lényege, hogy a petesejt és a spermium egy laboratóriumban találkozik, egy kicsit úgy, mintha egy különleges helyszínt teremtenénk nekik a találkozásra. Amikor az egyesülés megtörténik, létrejön egy aprócska embrió - a ti leendő gyermeketek első formája. Ezt az embriót aztán visszaültetik a méhtestbe, ahol tovább fejlődhet, hogy kilenc hónap múlva az anyja karjaiban lehessen. Ez a módszer különösen azoknak a pároknak jelenthet óriási reményt, akiknek a hagyományos módszerekkel nem sikerült elérni a terhességet. Lehet, hogy valamilyen kórélettani ok áll a háttérben, vagy egyszerűen csak egy kis extra segítségre van szükség ahhoz, hogy a család bővülhessen.

Tény, hogy a lombikprogram egy orvosi eljárás, nem természetes fogantatást elősegítő módszer, viszont azoknak, akiknek máshogy nem lehet gyermeke, egy valós segítő megoldás. Lehetőséget ad a pároknak arra, hogy családjuk legyen.

Meddőség és kivizsgálása

Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

Meddőségi okok

• Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
• Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetők elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
• Egyéb okok: A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a sok koffein fogyasztása, vagy a dohányzás.

Szükséges vizsgálatok az első lombikbébi-kezelés előtt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Lehetőleg még a klinikára való első bejelentkezés előtt végeztessétek el az alábbi vizsgálatokat egy meddőségi specialista és egy endokrinológus közreműködésével:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH, fT3, fT4, anti-TPO) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása. A ciklus 21. napján: progeszteron, prolaktin.
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata, méhüreg és petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése (pl. 3D ultrahangos vizsgálat, méhtükrözés).
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
• Spermiumvizsgálat: standard vizsgálat mellett HBA teszt, DNS fragmentációs teszt, MAR teszt, akroszóma reakció vizsgálat, ROS vizsgálat.
• Méhnyakrákszűrés (cytológia).
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat. További fertőzések (VZV, Toxoplasma, Cytomegalovírus, Herpes Simplex) szűrése.
• Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja. A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
• Terheléses vércukor- és inzulinvizsgálat.
• Trombofília-panel vizsgálat.
• Kariotípus meghatározás (citogenetikai kivizsgálás) mindkettőtöknél.
• NK ölősejt vizsgálat.
• D-vitamin-szint.
• Immunológiai kivizsgálás (ismétlődő vetélések esetén, alloimmun ok keresésére).

Az első konzultációra való felkészülés

Már van is konzultációs időpontod? Esetleg még csak fontolgatod, hogy bejelentkezel? Bárhogy is legyen, igyekszünk segíteni neked abban, hogy felkészültebben és magabiztosabban érkezhess meg erre az igazán fontos, első megbeszélésre.

Konzultáció előtt: tennivalók

Mielőtt meddőségi klinikát választasz, igyekezz minél alaposabban utánanézni, hogy melyikről mit írnak az interneten, mik a személyes tapasztalatok, a vélemények - különösen a fórumokon, illetve a közösségi média felületeken érdemes keresgélni, kérdezősködni. Az még jobb, ha személyesen is tudsz találkozni, beszélgetni olyan nőkkel, akik egy adott klinikán pozitív tapasztalatokat szereztek.

Természetesen nem utolsó szempont a klinika lakóhelytől való távolsága sem, hiszen ha a kezelés elkezdődik, előfordul, hogy kétnaponta is kontrollvizsgálatot végeznek.

Az első konzultációra vigyétek magatokkal mindkettőtök vizsgálati eredményeit és az addig történt kezelések dokumentumait is. Írjátok le, ha bármilyen gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szedtek. Ha van menstruációs naptárad, hőgörbéd, azt is vidd magaddal.

Vásárolj egy jegyzetfüzetet, amibe le tudod jegyezni a kérdéseidet, az ezekre kapott válaszokat és persze minden egyéb fontos információt. Emellett az is hasznos, ha naptárat vagy határidőnaplót is beszerzel, amiben a kezelés menetrendjét tervezni, követni tudod.

Az orvost leginkább a termékenységet érintő tényezők fogják érdekelni. Valószínűleg kérdezni fog a menstruációs ciklusról, az együttlétek időzítéséről, az életmódról, az egyéb betegségekről, a gyógyszerszedésről, az esetleges szexuális problémákról és a korábbi terhességekről is.

Konzultáció alatt: kérdések az orvoshoz

Jegyezz le előre minden egyes kérdést, amit a konzultáción fel szeretnél tenni. Ha ezt nem teszed meg, könnyen előfordulhat, hogy az izgalom miatt (vagy bármilyen egyéb okból) kimegy a fejedből egy-egy fontos kérdés. Persze nem ez lesz az egyetlen lehetőséged kérdezni az orvostól, de sokkal jobb ilyenkor élni a lehetőséggel, mint később, amikor már belevágtál a programba. Inkább kérdezz meg valamit kétszer, mint egyszer sem - ez egy nagyon bonyolult folyamat, teljesen érthető, ha nem tudsz minden információt elsőre feldolgozni!

Alapvető kérdések, amelyeket érdemes feltenned:

• Milyen konkrét vizsgálatokat ajánlana még számunkra, azokon kívül, amiket eddig már elvégeztettünk?
• Hány hozzánk hasonló esetet kezeltek már?
• Mekkora a sikerességi rátája a lombikprogramnak?
• A sikeres teherbeeséshez átlagosan hány próbálkozásra van szüksége egy nőnek?
• Mekkora a sikerességi ráta az én korosztályomban, a hasonló meddőségi problémákkal küzdő nőknél?
• A kórtörténetem, vizsgálati eredményeim alapján mekkora az esélye annak, hogy az első próbálkozásom sikerül?
• Milyen gyakori a petefészek túlstimulálása (ovárium hiperstimulációs szindróma, OHSS)? (Ilyenkor a szervezet túlzottan reagál a hormonokra.)
• Hogyan zajlik egy kezelés, milyen lépésekből áll és körülbelül mennyi ideig tart?
• Kivel tudom tartani a kapcsolatot, kinek tehetek fel kérdéseket a kezelés során?
• Van-e lehetőség hétvégén, ünnepnapokon is a beavatkozásokra?
• Jellemzően hány embrió kerül leszívásra és beültetésre a hozzám hasonló pácienseknél? (Több embrió beültetése növelheti a sikeresség esélyét, de egy embrió visszaültetése egyértelműen biztonságosabb az anya és a magzat egészsége szempontjából is.)
• Friss vagy fagyasztott embrió beültetését javasolja-e és miért?
• 3 vagy 5 napos embrió beültetését javasolja-e és miért? (Egyes kutatások szerint 5 napos embriók esetén nagyobb a terhességi arány, de számos egyéb tényező is befolyásolja ezt a döntést.)
• Mi történik a megtermékenyített, de fel nem használt embriókkal?
• Milyen táplálkozás-, életmódbeli vagy egyéb lépésekkel növelhető a sikeresség esélye?
• Mik a lombikbébi-kezelés kockázatai?
• Az egészségügyi állapotom alapján milyen kihívásokra, kockázatokra számíthatok?
• Rövid vagy hosszú protokollra lesz szükségem?
• A kórtörténetem, vizsgálati eredményeim alapján milyen gyógyszerekre lesz szükségem a kezelés során?
• Milyen költségekkel kell számolnunk?
• Hány nap munkahelyi szabadságra lehet szükségem?

Lombikprogram folyamata lépésről-lépésre

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely hat fő lépésből áll:

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.

• Hosszú protokoll: A menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
• Rövid protokoll: Az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

Gyógyszerek nevét és mennyiségét szándékosan nem említjük, hiszen ezek - ahogy fentebb írtuk - testreszabottak, egyénenként jelentősen változhatnak.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.

A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.

A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A spermium mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. Ha a spermiumok minősége nem lenne megfelelő, akár donor spermiumot is fel lehet használni, hogy a lehető legjobb eséllyel indulhasson a megtermékenyítés.

A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz.

3. Megtermékenyítés

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A megtermékenyítés az a varázslatos pillanat, amikor a petesejtek és a spermiumok laboratóriumi körülmények között „találkoznak”, és elindul az élet kialakulásának folyamata. Kétféleképpen is megtörténhet ez a találkozás:

• Hagyományos IVF: Ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Ez a folyamat hasonlít ahhoz, ami a természetben zajlik, csak itt minden kontrollált körülmények között történik.
• ICSI (Intracitoplazmatikus Spermiuminjekció): Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, vagy a spermiumok mozgékonysága nem elég jó, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen, közvetlenül a petesejtbe juttassák.

Miután a megtermékenyítés sikeresen lezajlott, az embriókat speciális inkubátorokban helyezik el, ahol maximum 5-6 napig fejlődnek tovább. Ebben az időszakban az embriológusok folyamatosan figyelik, hogy az embriók hogyan fejlődnek. Csak a legerősebb és legjobban fejlődő embriókat választják ki a következő lépésre, a beültetésre, a szám feletti kiváló minőségű embriókat pedig a fagyasztásra.

4. Embriótenyésztés és -fagyasztás

Miután a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra. Ekkorra éri el az embrió a legideálisabb, hólyagcsíra (blasztociszta) állapotot. Ez a beágyazódás előtti állapotban lévő embriót jelenti, amely ekkor már 70-100 sejtből áll.

Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak. Bármilyen odaadó figyelemmel is járt el a pár, illetve az értük dolgozó szakemberek, a lombikprogram még ezzel együtt is lehet sikertelen. A petesejtek rendellenessége például, amely erősen összefügg az életkorral. Míg 35 éves kor alatt 25-30 százalék a rendellenes petesejtek aránya, addig 37-38 éves kor körül 50 százalék, 40 éves kor felett pedig 70 százalék is lehet. A rendellenes spermiumok szintén gátolhatják a megtermékenyülést. A beágyazódási problémák mögött számos biológiai ok állhat, ezek vizsgálata a kezelőorvos segítségével történik.

5. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre. A mai irányelvek szerint minél kevesebb, az esetek döntő többségében egyetlen embrió beültetése lesz javasolt. Ennek egyik fő oka, hogy a többes terhesség jelentős kockázatot jelent.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz. Ez, a néhány perces eljárás jóval egyszerűbb, mint a petesejt leszívása, leginkább egy nőgyógyászati vizsgálathoz, illetve rákszűréshez hasonlít.

Az embrió beültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.

A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.

6. Várakozás és terhességi teszt

Az embrió beültetése után elérkezik a 9-14 napos várakozás időszaka, amely talán a legizgalmasabb, de egyben a legnehezebb része is az egész folyamatnak. Ezeken a napokon minden pillanatban ott motoszkálhat a fejedben a kérdés: vajon sikerült-e? Ahhoz, hogy az embrió beágyazódását a lehető legjobban támogassuk, progeszteron hormonokat kapsz, amelyek segítenek a méh nyálkahártyájának megerősítésében és felkészítésében.

A két hét elteltével legkésőbb elérkezik a terhességi teszt napja, ami eldönti, hogy sikeres volt-e a beültetés és létrejött-e a terhesség. Ha az eredmény pozitív, azaz a hcg szint a referenciatartományhoz képest emelkedett, 2 nap múlva újabb vérvételre kerül sor. E következő vérvételen a hcg értéknek - bármennyi is volt az első méréskor - körülbelül duplázódnia kell, ez mutatja, hogy az embrió fejlődése jól folytatódik. Ha a második vérvételen tehát duplázódott értéket kapunk, akkor jó eséllyel a beültetést sikerült. Érdemes ilyenkor progeszteron szintet is nézetni, és azt az eredményt is egyeztetni a kezelőorvossal. A pozitív teszt után 2 héttel érdemes elmenni az első, korai ultrahangvizsgálatra, ahol az orvos megállapítja a beágyazódás helyét és az embrió jellemzőit. Ha a teszt pozitív, akkor elkezdődhet a várandósság izgalmas időszaka, és megkapod a szükséges terhesgondozást, hogy a babád egészségesen fejlődhessen tovább.

Ha a teszt negatív, az egy nehéz pillanat lehet. De ne feledd, hogy nem vagy egyedül ebben! Az orvosok veled együtt átbeszélik a következő lépéseket, ami lehet egy újabb IVF ciklus vagy más alternatív megoldások keresése is. Minden helyzet egy új lehetőség arra, hogy közelebb kerülj az álmodhoz, és az út során végig melletted állnak azok, akik segíteni szeretnének a célod elérésében.

A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Életmód és táplálkozás a lombikprogram előtt és alatt

A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

• Rendszeres mozgás: Nem szabad megterhelő sportot végezni, hiszen a túledzés is állhat a meddőség hátterében. Azonban egy-egy hosszabb séta a friss levegőn hetente többször hozzájárul az egészséges élethez.
• Megfelelő táplálkozás: Érdemes kiiktatni a koffeintartalmú, valamint a cukros ételeket. A koffein a petevezetékekben fékezheti az izmok összehúzódását, míg a túlzott cukorfogyasztás komoly egészségügyi problémához vezethet, amelyek gátolják a teherbeesést. A minél több fehérje és az elegendő folyadék viszont segítik a megtapadást.
• Az ideális testsúly: A megfelelő testsúly szintén lényeges szempont, hiszen a zsírszövet hozzájárul az ösztrogéntermeléshez, ezáltal a súlytöbblet könnyen okozhat hormonzavart.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.

Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

Költségek és jogi tudnivalók

Lombikprogram költségei

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

Munkahely és szabadság

Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.

A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.

A sikeres lombikprogram esélyei és kockázatok

Sikerességi ráták

Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.)

Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!

Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív! Angol nyelvterületeken nem véletlenül hivatkoznak az embriók visszaültetése utáni 2 hetes időszakra úgy, hogy Pregnant Until Proven Otherwise (PUPO) - ez magyarul azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig terhes vagy, vagyis megillet téged a „terhesség vélelme”.

Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.

Kockázatok és megelőzésük

Bár a lehető legbiztonságosabb körülmények közt zajlik a beavatkozás, azonban néhány veszéllyel még így is számolni kell. Ilyen például a mélyvénás trombózis lehetősége, melynek kialakulását esélyét a Leiden-mutáció megléte megnöveli. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista azonban felhívja a figyelmet arra, hogy más genetikai mutációt is fontos lenne kiszűrni, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a rizikót. A véralvadási rendszer vizsgálata igen fontos a mesterséges megtermékenyítés előtt, mert feladatunk a méhlepény ereinek nyitva tartása, azok trombózisának elkerülése. Ehhez azonban az úgynevezett inhibitor-panel minden tagját (FII20210A, MTHFR, AT-III, PC, PS stb.) vizsgálni kell.

A lombikprogram során a leendő anyukának nagyobb dózisú hormonpótlásban szükséges részesülnie, hogy minél több petesejtet lehessen kinyerni a petesejtleszívás során. Normál körülmények között csupán egy - ritkább esetben két- petesejt keletkezik, ám IVF-nél ennél jóval több a cél, hogy nagyobb eséllyel legyenek megtermékenyített petesejtek. Ehhez azonban mesterséges beavatkozásra van szükség, ami hormonpótlással érhető el, ráadásul a beültetés után a beágyazódás és a kilökődésgátlás céljából az illető nagyobb dózisú progeszteront is kap. A lombik során használt sok hormonpótlás - akárcsak a hormonális fogamzásgátlók - azonban nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia rizikóját, ezért előtte mindenképp trombofília szűrés indokolt, hiszen a vérrögök mind a baba, mind a kismama életét veszélyeztetik.

Maga a szűrés vérvétel útján történik, és ha igazolódik genetikai mutáció megléte, úgy a továbbiakról a szakorvos dönt, aki figyelembe veszi a trombofília súlyosságát, valamint a beteg egészségi állapotát, egyéb betegségeit. Kevésbé súlyos genetikai mutációnál elég a megfelelő életmód, a túlsúly leadása, a bő folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás, valamint visszerek esetén a kompressziós harisnya viselése. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, LMWH injekció javasolt profilaktikus dózisban, ami csökkenti a trombózis kialakulásának kockázatát. Vannak esetek, amikor erre már a hormonpótlás megkezdésekor szükség van, ám az is lehet, hogy csak a pozitív terhességi teszt után kell alkalmazni a profilaxist. Prof. Blaskó György felhívja a figyelmet arra, hogy sikeres IVF után lehetőleg veszélyeztetett terhességben, terhespatológiában jártas szülész-nőgyógyász gondozza a kismamát.

tags: #lombik #program #elso #konzultacio