A menstruációs ciklus kulcsszerepet játszik nemcsak a természetes termékenységben, hanem az IVF-kezelés során is.
A ciklus működésének megértése, és az, hogy hogyan befolyásolhatja azt a hormonális stimuláció, elengedhetetlen a sikeres előkészítéshez és a kezelés lebonyolításához.
A rendszeres menstruációs ciklus körülbelül 28 napig tart, plusz-mínusz 3 nap eltéréssel.
A menstruációs ciklus fázisai
A follikuláris fázis az első menstruációs naptól kezdődik és az ovulációig tart.
Ebben a fázisban a petefészkekben lévő tüszők a FSH (follikulus stimuláló hormon) hatására növekednek.
Az ovuláció, amely a ciklus körülbelül tizennegyedik napján következik be, az a pillanat, amikor az érett petesejt felszabadul a petefészekből és elindul a petevezetékeken keresztül a méh felé.
Az ovuláció után következik a luteális fázis, amely a következő menstruációs vérzés kezdetéig tart.
Ebben a fázisban a méhnyálkahártya felkészül egy esetleges megtermékenyített petesejt befogadására.
A progeszteron és ösztrogén szintje emelkedik.
Az IVF-kezelés és a menstruációs ciklus kapcsolata
Nyilvánvaló, hogy a menstruációs ciklus alapvető hatással van a női termékenységre.
A ciklus szabályossága és lefolyása jelentősen befolyásolja a teherbeesés képességét.
Az IVF-kezelés előkészítése több lépést foglal magában, amelyek általában szinkronban vannak a nő menstruációs ciklusával.
A Repromedában azonban szükség esetén használjuk az úgynevezett „random startokat” vagy véletlenszerű kezdéseket is, ami a stimuláció kezdetét jelenti a nő menstruációs ciklusától függetlenül, például sürgős onkológiai kezelések esetén.
Maga az IVF-kezelés hormonális stimulációval kezdődik, általában a menstruáció második napján és 10-12 napig tart.
Egyszerűsítve, ez a hormonstimuláló gyógyszerek rendszeres alkalmazását jelenti, amelyek célja az optimális számú petesejt érlelése.
A Repromedában a hormonális stimulációhoz főként a Gonal F nevű készítményt használjuk, amely toll formájában alkalmazandó.
Ez egy laboratóriumban előállított, magas minőségű rekombináns készítmény.
A stimuláció során rendszeresen ultrahanggal monitorozzuk a pácienseket, hogy biztosak legyünk benne, hogy minden rendben halad.
Miután a tüszők elérik a kívánt méretet, következik a petesejtek leszívás, amely általában a ciklus 12-14. napjára esik.
A hormonális stimuláció hatása a következő ciklusra
A hormonális stimuláció befolyásolhatja a következő menstruációs ciklus hosszát és intenzitását.
A ciklus lehet hosszabb vagy rövidebb, mint a szokásos, vagy a menstruációs vérzés lehet erősebb vagy gyengébb.
Az embriótranszfer általában a következő hormonális stimulációval nem terhelt ciklusokban történik.
Ennek oka a kezelések magasabb sikeressége, köszönhetően a méhnyálkahártya jobb előkészítésének az embrió befogadására, valamint a preimplantációs genetikai tesztelés lehetősége.
Ha a terhesség nem jön létre, a menstruáció általában 10-14 nappal az embriótranszfer után kezdődik.
Előfordulhat enyhe vérzés még a menstruáció megkezdése előtt is.
Aggodalomra nincs ok, ez normális reakció a hormonális változásokra.
Enyhe vérzés azonban a sikeres embrióbeágyazódás jele is lehet.
Lehetséges szövődmények és kockázatok
A tüszőérést elősegítő kezelés során alkalmazott hormonkészítmények hatására ritka esetben petefészek-túlstimulálási szindróma alakulhat ki, amely során a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.
Ez pedig a többszörös terhesség kockázatát növeli.
A hormonok hatására a petefészek jelentősen megnagyobbodik, ezt azonban meg kell különböztetni az egyszerű petefészek-megnagyobbodástól.
A petefészek-túlstimulálási szindróma egy tünetegyüttes, melynek különböző súlyossági fokai lehetnek, és súlyosabb következményekkel is járhat.
A szindróma egyik mérhető jele a túlzottan magas ösztrogénszint.
A hormonkezelések alatt épp emiatt figyelik rendszeresen ultrahanggal a fejlődő tüsző vagy tüszők méretét, számát, valamint vérvizsgálattal ellenőrzik az ösztrogén mennyiségét.
A szindróma egyik jellemző tünete a hasi fájdalom, haspuffadás, amely a megnagyobbodott petefészek miatt alakul ki.
A másik nagy tünetcsoport amiatt jön létre, mert a folyadék kilép az érpályából, és a testüregekben halmozódik fel.
A folyadék felhalmozódhat a hasüregben, a mellüregben, esetleg a szívburokban, ekkor nehézlégzést, egyéb légzési elégtelenséget okozó kórképeket, testtömeg-növekedést, a vérmennyiség csökkenését, a vér besűrűsödését, a vizelet mennyiségének csökkenését, elektrolit-egyensúly zavarokat, valamint vérrögképződést okozhat.
A petefészek-túlstimulálási szindróma gyorsan, pár nap alatt súlyos, orvosi beavatkozást igénylő esetté válhat.
Különösen hCG kezelést követően, és a kezelés után 7-10 nappal a legerősebb, ezért a pácienst legalább két hétig megfigyelik.
Ha mégis bekövetkezne a túlstimulálás, abbahagyják a hormonkezelést, és javasolják a páciensnek, hogy kerülje a házaséletet, vagy gondoskodjon megfelelő mechanikus védekezésről a teherbeesés elkerülése végett.
Ez azért fontos, mert nagy a többes terhesség előfordulásának valószínűsége.
Ráadásul terhesség bekövetkezése esetén a petefészek túlstimulálási szindróma súlyosabb és elhúzódóbb lehet.
Nagyobb valószínűséggel fordul elő policisztás petefészek betegség esetén.
A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb szövődménye a többes terhesség.
Ez jó hír lehet azok számára, akik már régóta szeretnének kisbabát, azonban nagyon veszélyes állapotot idézhet elő.
A többes terhesség, különösen, ha sokszoros, anyai rendellenességeket okozhat, valamint szüléskor komplikációkhoz vezethet.
Ha túl sok embrió fogan meg, akkor rontják egymás túlélési esélyeit, és nő a koraszülés kockázata is.
Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, és ezzel a többi esélyét javítsák.
Hogy hány embriót tartanak meg, az teljes mértékben a szülők döntése, és arra is lehetőség van, hogy a többi embriót lefagyasszák egy esetleges későbbi beültetés céljából.
A mesterséges megtermékenyítési eljárások során létrejövő terhesség esetén nagyobb a valószínűsége a vetélésnek vagy az abortusznak, mintha spontán fogant volna meg az embrió.
A mesterséges megtermékenyítés kismértékben növeli a méhen kívüli terhesség veszélyét is.
Ráadásul akiknek a kórtörténetében méhkürt-rendellenesség szerepel, szintén nagyobb a méhen kívüli terhesség veszélye.
A terméketlenség miatt különböző gyógyszeres kezeléseken átesett nőknél elméletileg megnőhet mind a jó-, mind a rosszindulatú hormonfüggő daganatok előfordulási gyakorisága a petefészekben és az egyéb ivarszervekben.
Bizonyítani ilyen összefüggést eddig csak a nagyon sokáig klomifen kezelést kapott pácienseknél lehetett.
A kockázatfokozódás valószínűleg az átmenetileg magas hormonszintek miatt alakul ki.
Mesterséges megtermékenyítési eljárások alkalmazása során a veleszületett fejlődési rendellenességek kockázata magasabb lehet, mint spontán fogamzás esetén.
Ennek feltételezett okai a többszörös terhességek és a szülők tulajdonságaiban lévő eltérések, mint például a kor vagy a spermium jellemzői.
Azon nők esetében, akik súlyosan elhízottak, saját vagy családjuk kórtörténetében vérrögképződés, vagy vérrögképződési hajlam előfordult, a hormonkezelés alatt fokozott veszélynek vannak kitéve vérrögképződés szempontjából.
Ugyanis a kezelés során a női nemi hormonok megnövekvő szintje a vér enyhe besűrűsödését okozhatja, ami elősegíti a vérrögképződést.
A kezelések megkezdése előtt mérlegelni kell ezt a kockázatot is, valamint azt, hogy maga a terhesség is növeli a vérrögképződés veszélyét.
A fogamzásgátló tabletta szerepe az IVF-előkészítésben
A ciklus finomhangolásától a petefészkek szinkronizálásáig: hogyan teszi sikeresebbé a lombik előkészítését a fogamzásgátló tabletta?
A fogamzásgátló tabletták segítenek a menstruációs ciklus pontos időzítésében, ami megkönnyíti az IVF-kezelés tervezését és ütemezését.
A kezelés ütemezése mind az embriók, a páciensek, és a laboratóriumi munka szempontjából is kiemelten fontos.
A kezelések szigorú időzítéseket igényelnek, a túlterhelt munkanapokon a petesejtek leszívásának ideje késhet, mely kritikus a sikeresség szempontjából.
A meddőségi kezelések önmagukban is megterhelőek érzelmileg.
Az FSH szint csökkenés előnyös a tüszők növekedésének összehangolása szempontjából: hasonló ütemben növekedve nem lesz egy kiugróan nagy tüsző a többi hasonló méretű mellett.
Szedése elegendő általában 12-16 napig folytatólagosan, nem kell az egész levéllel végig szedni.
Ez az időtartam változhat a páciens egyéni szükségletei és a kezelőorvos által meghatározott protokoll alapján.
A tabletta szedését követően ún. wash-out periódus következik.
Negatív hatásainak elkerülése miatt vegyük figyelembe a wash-out periódust: az utolsó szem tabletta bevétele és a stimuláció kezdete között teljen el 5 nap.
AMH mérése a fogamzásgátló tabletta abbahagyását követően 3 hónap múlva történjen.
PCOS esetén a fogamzásgátló tablettát arra is használhatjuk, hogy adásával meghozzuk az egyébként nem menstruáló páciens vérzését, így elindítható a stimuláció.
Kutatók igazolták, hogy nem menstruáló PCO-s páciens esetén sikeresebbek azok a stimulációt követő friss embriótranszferék, melyeket nem előz meg fogamzásgátló tablettával történő kezelés.
Fogamzásgátló tabletták veszélyei - Prof. dr. Blaskó György Trombózis Központ
Gyakori kérdések a fogamzásgátló és a lombikkezelés kapcsolatáról
Miért alkalmaznak fogamzásgátlót lombikkezelés előtt?
A fogamzásgátló tabletta szedésének több célja is van a lombikkezelés előkészítése során: segíti a menstruációs ciklus időzítését, javítja a petefészek válaszreakcióját, támogatja a tüszők szinkron növekedését, és csökkenti a ciszták kialakulásának esélyét.
Mikor kell elkezdeni a fogamzásgátló szedését a lombik előtt?
A tabletta szedését általában a menstruáció első napján, azaz a ciklus kezdetén kezdik el.
A pontos időzítés az orvosi kezelési protokolltól függ.
Meddig kell szedni a fogamzásgátlót lombikkezelés előtt?
Általában 12-16 napig szükséges szedni, nem kell végigmenni az egész levélen.
Az időtartamot az egyéni kezelési terv határozza meg.
Mi az a wash-out periódus, és miért szükséges?
Ez a tablettaszedés és a stimuláció kezdete közötti legalább 5 napos szünet.
Ha kimarad, a petefészek válaszreakciója gyengébb lehet, rontva a stimuláció eredményességét.
Milyen hatással van a fogamzásgátló a petefészkek működésére?
A tabletta átmenetileg leállítja a petefészkek működését, ami lehetőséget ad azok regenerálódására.
Ez javíthatja a stimulációra adott választ a későbbi kezelés során.
Milyen előnye van a ciklus időzítésének lombikkezelés előtt?
A ciklus szabályozása segít a kezelés pontos ütemezésében, figyelembe véve az ünnepnapokat és a labor munkarendjét.
Ez csökkenti a stresszt és javítja a beavatkozások időzítésének hatékonyságát.
Miért előnyös a tüszők szinkron növekedése?
A fogamzásgátló hatására a tüszők egyszerre, hasonló ütemben fejlődhetnek.
Ez több, jó minőségű petesejtet eredményezhet, és lehetővé teszi a hCG pontos időzítését is.
Segít-e a fogamzásgátló PCOS esetén a lombikkezelés megkezdésében?
Igen, a tabletta vérzést válthat ki nem menstruáló PCOS-es betegeknél, így elindítható a stimuláció.
