Az asszisztált reprodukciós eljárások, közismertebb nevén a lombikbébi programok, számos ember számára jelentenek reményt a gyermekvállalásra. Azonban ez a modern orvosi eljárás nemcsak lehetőségeket teremt, hanem komplex jogi, társadalmi és érzelmi kihívásokat is felvet, különösen Magyarországon.
Jogi útvesztők: Ki az apa és az anya?
A szülői jogállás tisztázása kiemelten fontos a reprodukciós eljárások során. Az apasági jogállást keletkeztető vélelem leggyakrabban házassági köteléken alapul, azaz a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő.
Apai jogállást keletkeztető tény lehet még élettársak esetén reprodukciós eljárás, apai elismerő nyilatkozat és bírósági határozat. Amennyiben egy reprodukciós eljárás során születik gyermek, és az anya élettársi kapcsolatban él, akkor az élettársnak, a nőnek és a donornak együttesen kérelmezőként kell megjelennie a bíróság előtt. A bíróság ekkor végzéssel megállapítja, hogy ki az apa. Az eljárás sikeres lezárásához szükséges, hogy mindhárom kérelmező a bírósági meghallgatáson megjelenjen.
Az igazi magyar abszurd az, ami lassan egy évtizede zajlik a bíróságokon és hatóságoknál, ahol a szülők közötti felügyeleti jogon vitázva, az anyakönyvi kivonat szerint természetes úton világra jött gyermekről az ítéletekben azt mondták ki, hogy lombikbébi volt, pontosabban fogalmazva „reprodukciós eljárásból” származik. Az apa állítása szerint a bíróság a döntéseit az anya bemondására alapozta, aminek a motivációja szerinte az volt, hogy elszakítsa tőle a gyermeket. A gyermek megszületésekor ugyanis az anya a születési anyakönyvi kivonat elkészítéséhez azt nyilatkozta, természetesen úton fogant és született a baba. Két hónappal később megtette az apasági nyilatkozatot Gyula is, majd másfél évvel később az anyuka mégis bejelentette a bíróságon: a gyermeke reprodukciós eljárásból származik.
Ami lehetett volna igaz is, mert jártak ilyen klinikán, de a szüléskor az anyuka azt a nyilatkozatot tette, hogy természetes úton fogant és született a gyermeke. Ha valóban reprodukciós eljárást kellett volna igénybe venni, arról igazolást kellett volna benyújtania, ugyanis ezt írja elő a törvény. A történet további érdekessége, hogy Gyulának csak három évvel az eljárás megindulása után sikerült elérnie, hogy nyilatkoztassák az anyát arról, genetikai kapcsolatban áll-e a perben szereplő gyermekkel.
Az ellentmondások sora - legalábbis a férfi szerint - nem zavarta a bíróságot: a testület azt állapította meg, hogy a perben szereplő gyermek mindezek ellenére közös gyermekük. Az anya és a gyermek között pedig azért nincs genetikai kapcsolat, mert a gyermek külföldi lombikbébi-kezelésből származik, amiben petesejtdonor működött közre. „Csakhogy nekünk nincs ilyen eljárásból, donortól származó gyermekünk” - mondta Gyula, aki az ítélet miatt elhatározta, hogy beszerzi az állítólagos lombikbébi-eljárásból született gyermekének anyakönyvi kivonatát.
„Megállapították, hogy nekünk a volt élettársammal nincs semmilyen lombikbébi-kezelésből származó gyermekünk. Közölték, hogy az ítéletben szereplő, lombikbébi-kezelésből származó gyermek nem létezik, nem létező személynek pedig születési anyakönyvi kivonata sincs. Emiatt a kérelmemet, „mint lehetetlen célra irányulót”, elutasították” - mesélte a férfi.
Gyula szerint az ügyben - ha szó szerint vesszük az eddig történteket - két dologgal nem foglalkozik senki sem. Az egyik az, hogy hol van a közös gyermekük, a másik pedig, hogy ha már a bíróság elfogadta a lombik- és petesejtdonor-sztorit, ki az a gyermek, akit az anya minden jogalap nélkül, évek óta magánál tart. „Nonszensz, hogy ennek a gyermeknek nincs tisztázva a származása, ami sérti az ő jogait is. Minderről tud több gyámhivatal és a debreceni Családsegítő és Gyermekvédelmi Központ is, de nem tettek lépéseket a jogellenes állapotot megszüntetése érdekében. A helyzet egy ma már rutinnak számító DNS-vizsgálattal - az anya és a háztartásában élő gyermek genetikai összehasonlítása - tisztázható lenne, ám annak elvégzését a férfi hiába indítványozta több tucatszor, azt mindig megtagadták.”
A Kúria kimondta, hogy a gyermek anyakönyvezése törvényes és megfelelő volt. Ezt azonban nem veszik figyelembe, amivel az egész állami nyilvántartási rendszert vonják kétségbe. A hivatalos iratokban, az anyakönyvi nyilvántartásba - annak közhiteles volta révén - csakis a törvények által megkövetelt, ellenőrzött módon és a valóságnak megfelelően tüntethetnék fel egy gyermek származására vonatkozó adatokat. Azt, hogy egy gyermekről utólag miként lehet megtudni, hogy természetes úton fogant vagy sem, dr. Vraukóné dr. Rácz Krisztina szülész-nőgyógyász igazságügyi orvosszakértő a Blikknek azt mondta, csak a gyermek születéséről rendelkezésre álló papírokból lehet eldönteni.
A férfi és a nem létező kisgyerek ügye számos bíróságot megjárt már, így többek között egy pótmagánvádas eljárás folyik a Szegedi Járásbíróságon, amelynek szintén része a DNS-vizsgálat elvégeztetése.
Egyedülálló nők gyermekvállalása: lehetőségek és kihívások
Magyarországon az egészségügyi törvény 2006-os módosítása óta egyedülálló nők is részt vehetnek lombikprogramban. Korábban csak házastársi vagy élettársi kötelékben élők számára volt engedélyezett az eljárás, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok miatt a kapcsolatból természetes úton, nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. A szabályozás szerint egyedülállók akkor részesülhetnek embrióbeültetésben, ha azt az egészségügyi állapotuk vagy az életkoruk indokolja. A törvényalkotó azonban nem határozta meg pontosan, hány éves kor számít már kritikusnak a teherbeesés szempontjából, ezt mindig szakorvosi vizsgálatnak kell megállapítania.
Az egyedülálló nőket tehát fogadhatják a meddőségi klinikák, de csakis anonim donortól kaphatnak spermát, ismerőstől nem. Az egyedülálló vagy homoszexuális férfiak számára nincs ilyesfajta lehetőség továbbra sem, például azért is, mert a béranyaság nálunk tiltott. Feltétel az is, hogy a programba belépő nők igazoltan meddők legyenek. Ennek bizonyítása persze nem egyszerű, ha valaki nem él párkapcsolatban, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a "kreatív" törvényértelmezés mégis gyermekhez juttatja az elszánt szerencséseket. Ráadásul a jogszabály hagy egy kiskaput: egészséges egyedülálló nő is részesülhet embrió-beültetésben, ha azt az életkora indokolja. Ha valaki zöld utat kap, akkor ugyanolyan hormonkezelésen esik át, mint a párjukkal érkező nők, és a beavatkozás is ugyanúgy történik.
Az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikus párok számára a törvény továbbra sem engedélyezi a mesterséges megtermékenyítést. Így ők csak a szabályok megszegése árán, magukat egyedülállónak vallva juthatnak gyermekhez: az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat eltagadása ugyanis magán-, illetve bizonyos esetekben közokirat-hamisításnak minősül.
Magyarországon a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások működése több szempontból is elég hányattatott sorsú. 2015-ben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy génhibás dán minta miatt megtiltotta a teljes külföldi behozatalt, illetve a már itthon lévő külföldi minták használatát sem engedélyezték, és bár az elsőfokú bíróság 2016-ban eltörölte a hivatal tiltó határozatát, a Kúria csak 2018-ban hozott jogerős döntést, és csak ezután kezdhették el az intézetek szervezni újra a külföldi behozatalt. Itthon évek óta rendkívül kevesen adományoznak spermát, a várólista nagyon hosszú, ráadásul kevés a választási lehetőség. Sokan korábban azért is választottak külföldi adományozótól, vagy külföldi klinikákon, magánúton végeztették el a kezeléseket, mert bizonyos országokban, például Dániában vagy az Egyesült Királyságban nem minden esetben anonim a donor, így a születendő gyerek maga döntheti el, hogy 18 éves korában megismeri-e az adományozót.
Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet tudományos igazgatója szerint jelenleg egyedülálló nőként is az a gyakorlat, hogy egy IVF (asszisztált reprodukciós centrum) központtal kell felvenni a kapcsolatot, mert a külföldi spermabankok és a magyar intézetek is csak IVF centrumokba szállíthatnak donormintát felhasználásra. Tehát választhat a külföldről behozott vagy a magyar donorok mintái közül, vagy mondhatja azt, hogy a választott IVF centrumon keresztül hozatja be a mintát, de akkor egyedül fizeti a minta szállítási költségét is.
A donáció feltételei és folyamata
A magyarországi törvények értelmében a mesterséges megtermékenyítésekhez spermát szolgáltató donorok személye titkos. A potenciális apa kiválasztása számítógépes nyilvántartásból történik külső jegyek (testalkat, szemszín, hajszín stb.) alapján. Az ivarsejtek felhasználása során figyelnek arra, hogy egy adott adományozótól származó ténylegesen megfogant és világra jött utódok száma ne haladja meg a négyet.
Donor csak 18 és 35 év közötti, teljesen egészséges férfi jelentkezhet, aki hajlandó egy hetekig tartó, többlépcsős kivizsgálásnak alávetnie magát. A jelölteknek többlépcsős kivizsgáláson kell keresztül esniük: spermaszűrésen, mikrobiológiai, andrológiai, szerológiai és pszichológiai vizsgálaton, vér- és vizeletteszten. A donor ivarsejtek genetikai állománya öröklődő betegségeket nem hordozhat. A nemi betegségeket is szűrik. Adományozott hímivarsejtet a felhasználását megelőzően legalább 6 hónapig fagyasztva kell tárolni.
Magyarországon jelenleg két akkreditált intézmény szolgáltathat donorspermát IVF-intézményeknek: a fővárosi illetőségű KRIO és a Humancell. A lombik-beavatkozásokat a kötelező egészségbiztosítás terhére a reprodukciós kor felső határának eléréséig, de legfeljebb a 45. életév betöltéséig lehet megkezdeni.
Eközben külföldi spermabankoknál, mint amilyen a Cryos, bővített profilú donorok között is lehet ingyenesen keresgélni, egyes esetekben a donorok gyerekkori fotói, hangfelvételei, személyes levelei is megtalálhatók. Ibolya, aki egy dán donort választott, elmondása szerint 40 oldalnyi információt kapott a férfiról, mely tartalmazott gyermekkori fotót, hobbibemutatást, kedvenc ételeket, színeket, sőt még azt is, mit gondol róla a főnöke. Még a férfi kézírása és hangüzenete is elérhető volt. Ez a részletes információ segíthet a leendő anyáknak egy olyan döntés meghozatalában, ami személyesebb érzést ad egy egyébként rideg orvosi eljárásnak.
Petesejt adományozás és embrió beültetés
Egyes esetekben előfordulhat, hogy a pár női tagja nem képes normál minőségű petesejteket előállítani, de egyébként a terhesség kihordására és szülésre alkalmas és arra vágyik is. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a lombikkezelés során egy önzetlen adományozó által felajánlott petesejteket használjanak fel, a létrejött embriót pedig a meddő anya méhébe ültessék vissza, így bár genetikailag nincs kapcsolat az anya és a gyermek között, ő hordja ki és ő szüli meg a gyermeket. A folyamat során korábban, más párok kezelése során létrehozott embriót is visszaültethetnek a meddőségi kezelésben részt vevő nő méhébe. A lombikkezelésben való részvétel további feltétele, hogy a pár női tagja még nem töltötte be a 45. életévét. Egyes speciális esetekben egyéb szakmai javallatok fennállása mellett sem végezhető el az asszisztált reprodukciós kezelés. Ivarsejt adományozó csak 35. életévét be nem töltött személy lehet.
A lombikprogram lépései II. | A Vágyott Gyermekekért | 9. rész
Társadalmi megítélés és lelki kihívások
A magyar társadalom még mindig stigmatizálja azokat a nőket, akik egyedül - hát még spermadonorral! - vállalnak gyereket, holott ők is legalább annyira sokfélék és sokféle háttérrel rendelkeznek, mint bárki, aki családot alapít. Kutatások szerint jellemzően inkább az egocentrikus, az önző és a karrier iránt elkötelezett jelzők jutnak az értékelők eszébe az egyedülálló nők megítélése kapcsán, miközben egyedülálló szülőnek lenni is stigma.
Hegedüs Réka szociálpolitikus, mediátor családterápiás tanulmányaival párhuzamosan kezdett el egyszülős támogatással foglalkozni. Szerinte az egyszülős családok, különösen azok, akik spermadonor segítségével vállaltak gyereket, az útjuk során gyakran a hagyományos családi helyzetektől eltérő kérdésekkel, nehézségekkel találkoznak, ám ezekre kellő tudatossággal valamelyest fel lehet készülni. „Már önmagában az a helyzet, hogy egy nő teljesen egészségesen gyereket szeretne vállalni, ehhez viszont nincs más útja, mint kvázi meddőként bekerülni az egészségügyi rendszerbe, egy nagyon nehéz első lépés és akár vissza is tarthat egy nőt az egyedüli gyerekvállalástól. Ráadásul attól, hogy valaki hosszas vívódás és a dolgok körbejárása után eldönti, hogy egyedül szeretne gyereket vállalni, még nem biztos, hogy teherbe is fog esni” - világítja meg a szakember. „Nehézséget jelent, hogy a várandósság alatt a nőkben erős kötődési szükséglet alakul ki, fizikailag és érzelmileg is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Sok, gyerekét egyedül vállaló anya megfogalmazza ilyenkor, mennyire hiányzik az, hogy nem tudja kivel megosztani az élményeit, gondolatait vagy milyen nehéz egyedül felelősséget vállalni, amikor döntéseket kell hozni például egy genetikai vizsgálat után, egy költözésnél, vagy a szoptatás alatt.”
Hanna, aki spermadonorral vállalt ikreket, elmondása szerint sokszor találkozott azzal a kérdéssel, mit fog mondani a gyerekeknek az apjukról. Ő azt meséli nekik, hogy az apukájukat nem ismerik, de kint él Dániában, és szeretett volna egy néninek segíteni, hogy legyen gyereke, ezért repülőn elküldte a magocskáját, amit beültettek anya pocijába. Így egy pozitív kép alakulhat ki bennük az apjukról. Hegedüs Réka javaslata szerint az örökbefogadás protokolljához hasonlóan már az elején el kell mondani a gyereknek az igazságot. Fontos, hogy minden szülőnek legyen egy saját szája íze szerint megfogalmazott sztorija, amit a gyerekének az életkorának megfelelően újra és újra elmesél a születése körülményeiről. Réka szerint azért is érdemes elébe menni a kérdéseknek, mert egy gyerek, az anyja és ő közte lévő törékeny biztonságot sok esetben nem fogja veszélyeztetni azzal, hogy megkérdezi az anyukáját, hol van apa. Ráadásul minél idősebb a gyerek, annál valószínűbb, hogy dühös lesz.
A Demográfiai Portré 2018-as, a férfiak gyermekvállalását felmérő tanulmányából egyebek mellett kiderült, hogy 2016-ban az újszülöttek 11 százalékánál nem volt hivatalosan ismert az apa személye a születéskor, ami nagyjából 10 ezer gyermeket jelent. Az élveszületések 11 százalékánál a gyermek apja nem ismert, tehát anyakönyvezéskor csak az anyáról van információ. Ezeket az anyákat a tanulmányban egyedülálló anyáknak tekintik.
Lelki sebek és a „hideg embrió” elmélete
A lombikbébi eljárások körüli viták gyakran a spiritualitás és az orvostudomány határán mozognak. A Kossuth rádió „Vendég a háznál” című műsorában elhangzottak szerint a mesterséges megtermékenyítéssel érkezettek lelki élete zavart, nehéz korai emlékeket cipelnek, és általánosan elmondható, hogy születésük különös körülményét egész életükben teherként cipelik, annak emlékét őrzik, ami a viselkedésükre is kihat. Az elmélet szerint az embrió fázik, a fogantatása pillanatában lélektelen hideg van, és az ilyen gyerekek lelke is fázni fog. Ezeket az állításokat szakértők, pszichológusok, sőt görögkatolikus pap is megerősítette a műsorban, ellenpont nélkül.
Papp Miklós görögkatolikus pap, bioetikus és teológus, bár elismeri az in vitro lélek létezését, az orvosi beavatkozásokat és az embriók fagyasztását manipulációnak tartja, és nem fogadja el, hogy a lombik megoldás lehet a meddőségre. Szerinte a lombikeljárás nem egyeztethető össze az egyházi tanításokkal. Gőbel Orsolya, gyerekpszichológus, a prenatális pszichológia szakértője, hasonlóan a lélekvesztés és terhelt lelki élet elméletét vallja. Bár a kutatások ezt még nem igazolják, személyes praxisában szerinte bebizonyosodott a lélekvesztés. Javaslata, hogy óvodás korban kapjanak lombikos meséket a fogantatásukról a gyerekek, hogy a tabu és a titkok kimondása oldja a hideg tartály traumatikus élményét. Gőbel lombikbabameséje így indul: „Egy tartályban voltál, harmadmagaddal. Fáztál, hideg volt. A testvéreid meghaltak, angyalokká váltak. Te egyedül maradtál.”
A lombikprogramban résztvevő anyák azonban másként látják. Sokuk számára ez az eljárás a reményt jelenti, és nem hiszik, hogy gyermekeik lelketlenek lennének. A nehéz években, amikor naponta kezelésre jártak, sokuknak a hit adott erőt. Az anyaság, apaság lelki teljességét megkérdőjelezni számukra kegyetlen és elfogadhatatlan. Semmi különbség nincs a gyerekek között, akik természetes úton, vagy asszisztált reprodukciós eljárással fogantak.