A betegek jogai és kötelezettségei az egészségügyi és szociális intézményekben

Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai alapján tájékoztatja Önt jogairól és kötelezettségeiről.

I. A betegek jogai

1. Az emberi méltósághoz való jog

Az ellátás során az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani, a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható.

A személyes szabadság az ellátás során kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.

Várakoztatni csak méltányolható okból és ideig szabad. Az ellátás során - a szeméremérzetre való tekintettel - a ruházat csak a szükséges időre és csak az indokolt mértékben távolítható el.

2. A kapcsolattartás joga

A betegek számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy hozzátartozóival és más személyekkel kapcsolatot tarthasson. Tekintettel kell lenni az intézményi feltételekre és házirendre, és a kapcsolattartás nem zavarhatja a betegellátást vagy betegtársait sem.

Kiskorú betegnek joga van ahhoz, hogy szülője, illetve általa, vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A beteget megilleti vallása szabad gyakorlásának joga.

A beteg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

3. Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek ez a joga csak akkor korlátozható, ha mások testi épségét, egészségét veszélyezteti, vagy ha ezt törvény írja elő. Önkéntes, saját felelősség melletti távozás, vagy előzetes bejelentés nélküli távozás esetén a távozás módját a betegdokumentációban rögzíteni kell.

4. A tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult az egészségi állapotára vonatkozó, a javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra, a lehetséges alternatív eljárásokra, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeire és kockázataira, tervezett időpontjára, a javasolt életmódra vonatkozó teljes körű, részletes, személyére szabott tájékoztatásra. A betegnek joga van kérdezni.

A beteget számára érthető módon, korára, lelkiállapotára, iskolázottságára tekintettel kell tájékoztatni, szükség esetén tolmács vagy jelnyelvi tolmács biztosításával.

A beteg megismerheti a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét.

A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

Ha a betegnek támogatója van, és a beteg kéri, biztosítani kell a támogató személy jelenlétét a tájékoztatáskor.

A beteg írásban lemondhat a tájékoztatási jogról, kivéve, ha maga kezdeményezi a beavatkozást, vagy a betegsége természetét ismernie kell azért, hogy másokat betegsége ne veszélyeztessen.

A betegeknek arra is joga van, hogy írásban megjelölje azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kíván.

Ha a tájékoztatási jogról a beteg le akar mondani, vagy maga helyett mást kíván kijelölni, ezt a kezelőorvosánál kell jeleznie, hogy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kitölthesse és aláírhassa.

Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell-e a betegnek téríteni.

5. Az önrendelkezéshez való jog

A beteg szabadon döntheti el, hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, vállalja-e a javasolt beavatkozásokat, vagy elutasítja azokat - részt vehet az ellátását érintő döntésekben.

Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg a beleegyezését adja.

6. Az ellátás visszautasításának joga

Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga akkor illeti meg a beteget, ha az adott ellátás elmaradása mások testi épségét vagy életét nem veszélyezteti.

Az elutasítást közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban -írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében- kell megtennie, ha az ellátás/beavatkozás elmaradása várhatóan súlyos vagy maradandó károsodással fenyeget.

Életmentő vagy életfenntartó beavatkozás a törvényben előírt módon utasítható vissza.

A visszautasításra vonatkozó nyilatkozatot a beteg bármikor, bármilyen formában visszavonhatja.

7. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult a róla készült egészségügyi dokumentációt megismerni, abba betekinteni, másolatot vagy kivonatot készíteni, vagy saját költségére készíttetni, jogosult az egészségügyi adatairól - saját költségére - írásos összefoglalót vagy véleményt készíttetni.

A joggyakorlás során más személy magántitokhoz való jogát tiszteletben kell tartani.

Kérheti a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatainak az ismertetését, azok kiegészítését, vagy kijavítását.

A dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az adatokkal a beteg rendelkezik.

Saját költségére bárki, bármely leletéről másolatot kérhet.

8. Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt törvény elrendeli, és/vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme ezt szükségessé teszi.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

A beteg megjelölheti azt a személyt, akit a kórházban történő elhelyezéséről, egészségi állapotáról, annak változásáról, betegsége várható kimeneteléről tájékoztathatnak, értesíthetnek, illetve joga van ebből bárkit kizárni.

II. A betegek kötelezettségei

A betegek kötelesek tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat és az intézményi házirendet.

Kötelesek együttműködni az ellátásukban közreműködő egészségügyi dolgozókkal: tájékoztatást adni mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez. Kötelesek a gyógykezelésekkel kapcsolatos rendelkezések betartására.

A betegek kötelesek tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat - saját betegségükkel összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról.

Bizonyos fertőző betegségek esetén a beteg köteles megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett.

A beteg köteles tájékoztatni az egészségügyi személyzetet minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról.

A beteg köteles a jogszabály által előírt, vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni, valamint köteles jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait és nem sérthetik az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.

Kedves Betegünk! Amennyiben Önnek a fentieken túlmenő betegjogi információra van szüksége, kérdésével, esetleges panaszával forduljon kezelőorvosához, az intézmény vezetőjéhez, vagy keresse fel az intézmény betegjogi képviselőjét.

tags: #kecskemeti #ildiko #vedono