Lombikbébi-kezelés és az esélyek két embrió beültetésével

A lombikbébi-kezelés, vagy in vitro fertilizáció (IVF) sok pár számára az egyetlen remény a gyermekvállalásra. Bár a modern orvostudomány és technológia folyamatosan fejlődik, a kezelések sikere számos tényezőtől függ, és sajnos nem minden próbálkozás végződik sikerrel. Egy sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, hiszen sok fizikai és lelki energiát, időt és akár pénzt is belefektetsz az egész procedúrába.

Hazánkban egyes felmérések szerint mintegy 200 ezerre tehető az olyan párok száma, amelyeknél csak valamilyen reprodukciós eljárással születhet gyermek. Az élveszülések mintegy 2,5%-a lombik eljárás sikereként következik be, ez körülbelül 2500 gyermek évente. A mesterséges beavatkozások sikerességének egyik legfontosabb tényezője a leendő anya életkora. 24 és 34 éves kor között van a legnagyobb esély arra, hogy a beavatkozás sikerrel jár, ebben az életszakaszban a nők 32%-a fogan meg, míg például a 40-42 év közötti nőknek csak 13%-a. A lombikprogram azt a mesterséges eljárást jelenti, amikor testen kívül történik meg a petesejt és a férfi ivarsejt találkozása és jön létre a megtermékenyítés.

Mekkora az esélye a lombikbébi-kezelés sikerének?

Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%, ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek.

A nő életkora az egyik döntő tényező: 35 éves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy sikerrel jár a beavatkozás (akár 40-50%). A petesejtek száma és minősége azonban a kor előrehaladtával csökken, így 40 év felett kb. 10%, 42 év felett pedig már 5% alatti a sikerességi mutató. Emellett sajnos a terhesség alatti komplikációk előfordulása is emelkedik az évek számával. Természetesen az életkor nem az egyetlen tényező, ami számít. A vizsgálatok során diagnosztizált eltérések, betegségek kezelése is elengedhetetlenül fontos a sikerhez. Emellett az életmód, a fizikai és lelki állapot is hatással van az eredményre. A lombikkezelés első három alkalma során nagyjából egyforma esély van a terhesség létrejöttére, a sikerességi ráta csak ezután kezd csökkenni. A párok 75-80%-a az első három kezelés valamelyike után lesz terhes.

A lombikprogram sikerét befolyásoló tényezők

• Életkor: A nő életkora az egyik legfontosabb tényező. 35 éves kor alatt a legmagasabb a sikerességi arány, ami a petesejtek minőségének és mennyiségének romlásával csökken.
• Termékenységi problémák típusa: A sikeres lombikprogram nagy mértékben függ attól, hogy milyen típusú termékenységi problémával néz szembe a gyermekért küzdő pár.
• Életmód: Az egészséges életmód, a dohányzás és alkoholfogyasztás elhagyása, a megfelelő testsúly, rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott táplálkozás pozitívan befolyásolja az eredményt.
• Embrió minősége: Az embriológusok által kiválasztott, genetikailag egészséges és jól fejlődő embriók növelik a beágyazódás esélyét.
• Méhnyálkahártya állapota: A méhnyálkahártya vastagsága és befogadóképessége kritikus a beágyazódáshoz.

Lombikkezelés két embrió beültetésével

Amikor egy pár lombikkezelés előtt áll, az egyik legnehezebb kérdés, hogy hány embriót ültessenek be. A hazai gyakorlat általában az, hogy egy, kettő, vagy három embriót ültetnek be. Korábban azt gondolta a szakma, hogy minél több az embrió, annál valószínűbb, hogy sikeres terhesség lesz a vége. Ma viszont már tudjuk, hogy ez nem feltétlenül van így, ellenben egy ikerterhesség hatalmas kockázatot jelenthet, mind az édesanyára, mind a babákra nézve.

Az embrió beültetésére a megtermékenyítés utáni 2. és 5. nap között kerül sor. A transzfer időpontjának kiválasztásakor sok tényezőt vesznek figyelembe. Az IVF kezelés elsődleges célja egészséges gyermek megszületése. Ahhoz, hogy növeljük a terhesség létrejöttének esélyét, több embriót is be lehet ültetni, ez azonban a többes terhességek számának növekedéséhez vezethet. A többes terhesség viszont számos kockázatot jelent mind az anyára, mind pedig a magzatra nézve.

Ha tudjuk, hogy a megtapadással lehetnek nehézségek, akkor általában azt szokták mondani, hogy próbálkozzunk 2, vagy akár 3 embrióval. Ezek persze csak kiragadott példák, amikkel azt szerettem volna mutatni, hogy teljesen egyéni, hogy mikor tartjuk célszerűnek azt, hogy több embrióval próbálkozzunk. Vannak olyan esetek is, amikor jó esély van rá, hogy egyből sikeresek leszünk, például, ha „csak” a petevezetők vannak lezárva, egyéb gond egyik félnél sincs és első próbálkozás. Fontos kérdés az is, hogy a pár hány gyereket szeretne. Ha több gyermek a cél, megfontolandó, hogy ültessünk vissza több embriót, és vállalják az ikreket, hiszen így egy lombikból össze is jöhet két baba.

Sok mindent kell tehát átgondolni, és mérlegelni, mielőtt a döntést meghozzuk. Fontos, hogy ezt sosem csak az orvos vagy csak a pár dönti el. Mindig közösen, lehetőleg a házaspár, kezelő orvos és embriológus együtt beszéljék meg a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat, kockázatokat. Ha kell, többször, és a felelősségteljes döntés ez után szülessen meg.

Az embrióátültetés napja: 3. vagy 5. nap?

Az embrióátültetés a 3. és az 5. napon is lehetséges, és mindkét lehetőséget világszerte alkalmazzák. Számos, time-lapse módszereket alkalmazó embriológus arról számol be, hogy már a 3. napon képesek elkülöníteni a jó képességű embriókat. Általában azonban az 5. napon történő embrióátültetést részesítik előnyben.

A fejlődés első 3 napja alatt az embrió a korai sejtosztódás folyamatán megy keresztül. Ekkor az embrió alkalmassága elsősorban a petesejtek minőségétől függ, és még túl korai lenne mindkét ivarsejt (petesejtek és spermiumok) genompotenciáljának valódi megvalósulása. Nagyobb számú embrió esetén sok embrió 3 napos tenyésztés után nagyon hasonló. Ezen a ponton nehéz meghatározni, hogy melyik a valóban legígéretesebb. Egyszerűen fogalmazva, jobb, ha hagyjuk, hogy az embriók önmagukban mutassák meg potenciáljukat, és gondosan megfigyeljük, hogy melyek képesek a blasztociszta stádiumba (a tenyésztés 5. napja) fejlődni.

A tenyésztés meghosszabbítása lehetőséget ad arra is, hogy az embriót genetikai vizsgálatnak vessék alá, amelyet a jelenlegi technikákkal csak a fejlődés egy bizonyos szakaszában (expandált blasztociszta, kinyúló blasztociszta), azaz legkorábban az 5. napon lehet elvégezni. Az in vitro embriótenyésztés alapvetően egy szelekciós folyamat. Az egyes embriók fejlődését folyamatosan értékelik, és döntést hoznak arról, hogy melyik embriónak van a legnagyobb esélye a sikeres beültetésre.

Mi okozhatja a sikertelen lombikkezelést?

Hasonlóan más biológiai folyamatokhoz, a terhesség létrejötte is egy rendkívül komplex folyamat. Ezért gyakran nem is lehet egyszerűen és egyértelműen beazonosítani a kezelés sikertelenségének az okát. Ismert azonban néhány konkrét tényező, amelynek szerepe lehet benne:

• Rendellenes petesejtek: Az életkor előrehaladtával egyre növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya: 35 év alatt 25-30%, 37-38 évesen kb. 50%, 40 év felett pedig már 70% feletti.
• Rendellenes spermiumok: A megtermékenyítésnek feltétele, hogy kellő számú, alakú, mozgású, kötődési képességű, illetve kromoszomálisan és genetikailag egészséges spermium legyen.
• Gyenge minőségű embrió: Sajnos még a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul, hogy egy embriót egészségesnek ítélnek a laborban, ám olyan észrevehetetlen hibája van, ami miatt végül nem tud beágyazódni.
• Gyenge petefészek-válasz: Egyes nőknél a petefészek válasza nem megfelelő és nem termelődik több leszívható petesejt. Ez különösen idősebb, kimerülőben lévő petefészek-tartalékkal rendelkező nőknél fordul elő.
• Beágyazódási problémák: Ennek hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai megemelkedése, a nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is.
• Egészségtelen életmód: A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása bizonyítottan pozitív hatással van a termékenységre és a lombik eljárás kimenetelére is.

Vizsgálatok a sikertelen kezelés okainak felderítésére

Sikertelen kezelés után a kezelőorvos feladata, hogy próbáljon választ találni a sikertelenség okára, ismét kiértékelje a páciens vizsgálati eredményeit, esetleg további vizsgálatokat rendeljen el, majd szükség szerint döntsön a további teendőkről.

Az alábbi vizsgálatok segíthetnek a sikertelen kezelés okának megállapításában:

• Méhüreg vizsgálata: Kimutatja a teherbeesési esélyt befolyásoló polipokat, miómákat és hegszövetet.
• Spermium DNS fragmentációs vizsgálat: Információt ad a spermiumok örökítő anyagának (DNS) integritásáról.
• Méhnyálkahártya vizsgálatok (ERA, EMMA, ALICE): Információt adnak a méhnyálkahártya állapotáról és befogadóképességéről, mikrobiális összetételéről, illetve a krónikus gyulladásokról.
• Kariotipizálás: A férfi és a nő kromoszómáinak vizsgálata a kromoszóma problémák felderítésére.
• Immunológiai vizsgálat: Felderíti, ha az immunrendszer elutasítja az embriót.

A sikertelen kezelés feldolgozása és a következő lépések

Egy sikertelen lombikkezelés után rengeteg érzés kavaroghat benned: csalódottság, düh, fájdalom, félelem és reménytelenség érzése. A gyász folyamata mindenkinél egyéni színezetet ölt: időtartama, intenzitása, feldolgozása is eltérő. Ez egy teljesen normális folyamat és minden, amit érzel, része ennek a folyamatnak. Ha nem sikerül a kezelés, semmiképpen ne keress bűnbakot, ne hibáztasd magad, párodat vagy akár a klinikát.

Adj időt magadnak, mielőtt döntenél a következő lépésről, de ne zárkózz be, kommunikálj pároddal, szeretteiddel, orvosoddal, vagy akár terapeutával, pszichológussal. Ne tartsd benn az érzéseidet, engedd ki őket és sírj vagy ordíts, ha akarsz. Számíts erős, elsöprő érzelmekre: sokkra, haragra, szomorúságra és elkeseredettségre.

Mit tehetsz még a siker érdekében?

• Életmódváltás: A rendszeres mozgás, megfelelő táplálkozás (kerüld a koffeint és a cukrot), ideális testsúly fenntartása mind segíthet.
• Vitaminok és kiegészítők: Orvosoddal egyeztetve szedhetsz C, E, B-vitaminokat, folsavat.
• Alternatív módszerek: Fitoterápia (gyógynövényes kezelés), akupunktúra, reproduktív jóga, Mojžíšová szerinti gyakorlatok segíthetnek a hormonszintek egyensúlyozásában és a méh felkészítésében.
• Pszichológiai támogatás: Ne félj szakemberhez fordulni, ha szükséged van segítségre az érzelmek feldolgozásában.

Nagyon sok, sőt a legtöbb párnak második, harmadik próbálkozásra sikerül a lombikbébi-kezelés. A siker azonban számos tényezőtől függ, például életkor, petesejt minőség és mennyiség, sperma minőség, lombik protokoll, meddőség oka, és így tovább. A lombikbébi eljárás esetén két stimulációs ciklus között minimum 3 hónapnak (90 napnak) kell eltelnie. Ha újabb próbálkozás mellett döntesz, mindenképpen érdeklődj az orvosodnál a következő lombikbébi-kezelés esélyeiről, esetleges kockázatairól és arról is, hogy te mit tehetsz még a siker érdekében.

tags: #lombik #esely #ket #embrioval