Amikor a lombik program után sem látnak semmit az első ultrahangon – Mi állhat a háttérben?

A lombikprogram (IVF) számtalan meddő párnak segített már a családalapításban, hiszen az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már rutineljárásnak számít. Azonban az is igaz, hogy nagyon sok esetben a lombikprogram sem képes azonnali sikert hozni, és még a pozitív terhességi teszt sem garantálja a problémamentes várandósságot.

Sokszor előfordul, hogy az első ultrahangvizsgálat során nem látható semmi, ami komoly aggodalmakat válthat ki a leendő szülőkben. Ez a cikk részletesen foglalkozik azokkal az okokkal és tudnivalókkal, amelyek segíthetnek megérteni ezt a helyzetet, és felkészülni a lehetséges forgatókönyvekre.

A lombikprogram: Segítség a fogantatáshoz, de a kihordás a test feladata

A lombikprogram lényege, hogy a szakemberek in vitro megtermékenyítenek egy vagy több petesejtet, majd azokat a nő méhébe juttatják. Ez egy óriási segítség a fogantatáshoz, azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a magzat kihordása akkor is a nő testének feladata, ami komoly kihívás!

A sikertelen kísérletek egy része éppen azért fullad kudarcba, mert az emberek félreértik, mit is adhat nekik a mesterséges megtermékenyítés. A lombikprogram egy lehetőség, egy segítség, ami azt jelenti, hogy képes hozzátenni ahhoz az erőfeszítéshez, amit mi magunk már kifejtünk. Érthetőbben: ha mi nem teszünk semmit a vágyott családért, a lombikprogram is könnyen kudarccal zárulhat.

A megtapadás és a terhesség kezdeti szakasza

A megtapadás és a terhesség kezdeti szakasza a szakemberek kezelésein múlik, azonban a magzat kihordása már kizárólag a nő testén. Persze hormonokkal és más eljárásokkal is stimulálják a testet, de a tápanyagokat egyik eljárás sem pótolja. Sok meddő pár esetében a gond nem azzal van, hogy a nő nem képes teherbe esni, hanem azzal, hogy a teste nem képes a magzat kihordására. Ennek hátterében pedig a legtöbb esetben tápanyaghiány áll.

A várandósság és a szoptatás is kifejezetten nagy többlet energiát és tápanyagot igényel a testtől, így ezekre a folyamatokra fel kell készülni. A lombikprogram segítségével fogant magzatok különösen nagy odafigyelést igényelnek. Egy normál terhesség esetén is a szakemberek ma már javasolják a jó várandósvitamin szedését. A megfelelő készítmény ugyanis képes jelentősen támogatni a szervezetet az előtte álló kihívás során.

Ehhez azonban gondoskodni kell a bevitt anyagok lehető legjobb hasznosulásáról (a készítmény legyen komplex, és szerves kötésben tartalmazza a lehető legtöbb anyagot), illetve mindenképpen szem előtt kell tartani a terhesség tagoltságát. A várandósság ugyanis 3 trimeszterre oszlik, és az eltérő trimeszterek eltérő tápanyagigénnyel is rendelkeznek. Ennek megfelelően a kiválasztott készítménynek ezt a hármas tagoltságot, a trimeszterek eltérő igényeit is szem előtt kell tartania!

Ezt ugyan a szakemberek a kezelés során többször is kiemelik, de érdemes itt is tisztázni: sem a lombikprogram, sem a szervezet támogatása nem jelent biztos sikert, bár az esélyeket jelentősen képesek megnövelni.

Amikor az ultrahang nem mutat semmit: Lehetséges okok

Egy anyuka megosztotta velünk a történetét, mely rávilágít arra, hogy a prenatális diagnosztikai vizsgálatok fontosságára, és az orvosok kommunikációjának hiányosságaira.

„Fél év próbálkozás után, 1 év mindenféle kivizsgálást követően kezdtünk el tavaly májusban a Győri Kaáli Intézetben az első lombikunkat. A 3 napos embriókat beültetés előtt PGD Fish vizsgálatra küldték, Magyarországon készült a vizsgálat, az intézetet direkt nem említem. Az orvosunk annyival engedett el minket kb. 6 hetesen (a nőgyógyász és az IVF orvos is), hogy majd 12. héten szükség van valamilyen prénatális magzati diagnosztikára.”

Az ultrahangvizsgálat során előfordulhat, hogy a terhesség még túl korai szakaszban van ahhoz, hogy látható legyen az embrió vagy a szívverés. Ez különösen igaz a lombikbébi programok esetében, ahol a beültetés után 2 héttel már kimutatható a terhesség, de az ultrahang még nem feltétlenül. A tünetek, mint a hányinger, szédülés, feszítő érzés a hasnál, álmosság is utalhatnak terhességre, de az ultrahangon még nem látszódhat semmi.

Prenatális diagnosztika és a kiegyensúlyozatlan transzlokáció esete

Az anyuka történetében a férjnek kiegyensúlyozott transzlokációja volt, ami miatt lombikkal eshettek teherbe. Ez a genetikai rendellenesség különösen fontossá teszi a megfelelő prenatális vizsgálatokat. A 12. heti genetikai vizsgálatok során az orvosok gyakran javasolnak anyai vérből végezhető teszteket (NIFTY, Prenatest, Tranquility), azonban Kékesi Anna, magzati kromoszóma vizsgálatokkal és PGD-vel foglalkozó biológus hangsúlyozza: „Szerkezeti kromoszóma rendellenességek (transzlokációk) esetén a várandóság második trimeszterében a magzati kromoszóma vizsgálat (CVS/AC) az egyedüli vizsgálati lehetőség, amely diagnosztikus értékű, és nagyon fontos, hogy megerősítse a PGD eredményét. A NIPT tesztek (NIFTY, Prenatest, Tranquility, Panoráma, Verifi, Veracity, Harmony) NEM alkalmasak a transzlokációk vizsgálatára, nem mutatják ki kiegyensúlyozatlan formákat!!!!”

Ez az eset rávilágít arra, hogy a „vak hit az orvosokban” nem mindig a legjobb megoldás, és a pároknak alaposan tájékozódniuk kell a számukra releváns vizsgálatokról, és kérdéseket kell feltenniük az orvosnak. Az anyuka története tragikusan végződött, mert a nem megfelelő teszt (Tranquility) elvégzése után, a 18. heti genetikai vizsgálaton derült fény a súlyos elváltozásra (kisagy körüli rendellenesség), amit az amniocentézis kiegyensúlyozatlan transzlokációnak diagnosztizált. Ez végül a várandósság befejezését eredményezte a 22. héten.

Preimplantációs Genetikai Diagnosztika (PGD)

A PGD (Preimplantációs Genetikai Diagnosztika) a prenatális vizsgálatok legkorábban elvégezhető formája. Mesterséges megtermékenyítést követően, még beültetés előtt álló embriókat vizsgálnak azzal a céllal, hogy az adott családban öröklődő, gén vagy kromoszóma szintű eltérést még a terhesség létrejötte előtt azonosítsák.

Kékesi Anna kiemeli: „Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy minden PGD vizsgálatot előzzön meg egy genetikai tanácsadás, amely NEM az IVF központban, hanem a genetikai centrumban kell hogy történjen.”

A PGD eljárás szervezeten kívüli megtermékenyítést (IVF - in vitro fertilizáció) igényel, ezáltal a genetikai vizsgálatot végző, ill. a lombikkezelések végzésére specializálódott centrumok együttműködésében valósul meg.

A PGD vizsgálat folyamata:

1. Genetikai tanácsadás: A Géndiagnosztikai Centrumban áttekintik a családi előzményeket, a genetikai leleteket, és meghatározzák, indokolt-e a PGD vizsgálat.
2. IVF kezelés: A vizsgálathoz szükséges IVF kezelésre több IVF centrumban is lehetőség van.
3. Biopszia és laboratóriumi vizsgálat: A 3 napos embrióból 1 vagy 2 sejtet vesznek le (biopszia). Ezt a sejtet fluorescens in situ hibridizáció (FISH) technikával vizsgálják a Géndiagnosztikai Centrum laboratóriumában. Ez a vizsgálattípus 2 napon belül eredményt ad.
4. Értékelhetetlen embriók: A mintavétel során előfordulhat, hogy a sejtmagot vastag citoplazma réteg borítja, ami miatt a DNS próbáknak nehezebb behatolni a sejtmagba. Ez vezethet értékelhetetlen eredményhez. Általában 5-6 embrióból átlagosan 1-2 szokott értékelhetetlennek bizonyulni. Az értékelhetetlen embriók újabb vizsgálatára van lehetőség, amennyiben 5 naposan egy újabb biopsziát végez az embriológus.
5. Kontroll vizsgálat: A legnagyobb biztonság érdekében minden PGD-vel fogant terhesség esetében javasolt a 12. heti magzati kromoszóma vizsgálat (CVS/AC) elvégzése.

Méhen kívüli terhesség: Komoly kockázat

A méhen kívüli terhesség egy ritka, de annál veszélyesebb jelenség, amely a lombikbébi programban részt vevő nők 2-5%-ánál fordul elő. Ilyenkor a megtermékenyült petesejt nem a méhben, hanem azon kívül ágyazódik be, leggyakrabban a petevezetékben. Ugyanolyan terhességi tünetek jelentkeznek, mint a normál terhesség esetén, csak éppen sokkal erősebb formában!

A méhen kívüli terhesség tünetei:

• Pozitív terhességi teszt, de az ultrahang nem mutat semmit a méhben.
• Erős hasi fájdalom, szúró érzés.
• Barnás folyás, barnás vérzés vagy erős vérzés.
• Súlyos hányinger, szédülés.

Amennyiben ilyen tüneteket észlel valaki, azonnal orvoshoz kell fordulni, akár az ügyeletet is felkeresni! A vizsgálat során hüvelyi betapintásos vizsgálatot végeznek, és ha valóban méhen kívüli terhességről van szó, két lehetőség van a gyógyításra.

Az első ultrahang és a terhesség korai szakasza

Amennyiben pozitív lett a teszt, vagy úgy gondolod terhes vagy, érdemes legkésőbb a betöltött 5. héten felkeresni az orvost. A megtermékenyült petesejtet egy védőburok védi a megtermékenyüléstől számított 4-7 napig, amíg elér a méhbe, amikor megérkezik, ez a védőburok megszűnik, és a petesejt beágyazódik. Ha azonban 4-7 nap alatt sem éri el a méhet, akkor a védőréteg még „út közben” oldódik fel, és a petesejt ott ágyazódik be, ahol éppen van, pl. a petevezetékben.

Fontos megjegyezni, hogy az ultrahangon nem feltétlenül látható minden az első hetekben. A 7-8 hetes terhesség már észrevehető ultrahangon, de korábban előfordulhat, hogy csak a méh megnagyobbodását és a nyálkahártya megvastagodását látja az orvos, de magát az embriót még nem.

Lombikbébi program Magyarországon: Statisztikák és tudnivalók

1978. július 25-én született meg a világ első lombikbébije, és mindössze tíz évre rá, 1988. augusztus 24-én látott világot az első magyar lombikbébi is. Az utóbbi több mint 40 évben ez az eljárás széles körben elterjedt, dinamikus fejlődésen ment keresztül, és párok millióit segítette hozzá a gyermekáldáshoz. Idehaza az évente megérkező közel 90 ezer kicsi közül csaknem kétezernek lombikprogramban részt vevő anyák adnak életet.

A mesterséges megtermékenyítés menete

A mesterséges megtermékenyítési eljárások (asszisztált reprodukciós technikák) ma már mindennapos gyakorlattá váltak. A megnevezés gyűjtőfogalom: olyan orvosi beavatkozásokat takar, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé a terhesség létrejöttét.

Inszemináció

Ez az egyszerűbb eljárás, ahol a férfi ondómintáját előkészítik, majd az aktív spermiumokat a méhüregbe fecskendezik. A sikeresség esélye 12-15%-ra tehető. Hat alkalmat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszíroz.

Lombikbébi kezelés (IVF)

Ez egy hosszabb, összetettebb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból áll:

1. Stimuláció: Hormonkezeléssel serkentik a petefészek működését, hogy egyszerre több petesejt érjen meg.
2. Punkció: A petesejteket hüvelyen keresztül leszívják, jellemzően altatásban.
3. Megtermékenyítés: A petesejteket és a spermiumokat speciális tápoldatba helyezik. Ha szükséges, a spermiumokat befecskendezik a petesejtekbe.
4. Beültetés: 2-5 nappal később a megfelelő módon osztódó, életképes embriókat egy vékony katéter segítségével beültetik a méhbe. Hazánkban legfeljebb három, indokolt esetben négy embrió beültetését engedi meg a törvény.

A lombikbébi program az első injekciótól kezdve az eredmény kiderüléséig kb. 6 hetet vesz igénybe. Az egészségbiztosítás öt lombikbébi kezelést teljes mértékben finanszíroz.

Milyen esetekben javasolt a lombikbébi kezelés?

Orvosi értelemben meddőségnek az számít, ha egy párnál 12 hónap folyamatos, védekezés nélküli közösülés nem eredményez terhességet. 35 év feletti nőknek már 6 hónap sikertelen próbálkozás után ajánlott meddőségi kivizsgálást végezni.

Lombikbébi kezelés azokban az esetekben nyújthat megoldást, amikor a kevésbé invazív kezelési lehetőségek nem voltak eredményesek, vagy a pár egyikénél az alábbi diagnózisok valamelyikét állították fel:

• A petevezeték károsodása vagy elzáródása.
• Ovulációs rendellenességek (pl. PCOS).
• Endometriózis.
• Mióma.
• A spermiumok termelődésének vagy funkciójának zavara.
• Spermium vagy petefészek elleni antitestek termelődése.
• Ismeretlen eredetű meddőség.
• Genetikai rendellenesség (ilyenkor PGD vizsgálattal).

A lombikbébi program 40 év feletti nőknél elsődleges kezelési módja a meddőségi problémáknak. Emellett a termékenység megőrzésére is használható rák vagy egyéb súlyos betegségek esetén.

Mekkora az esélye, hogy sikerül a lombikbébi kezelés?

Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. A sikerességi arányok országról országra, sőt, még klinikáról klinikára is eltérőek. Fontos az életkor, a meddőség eredete és a beültetett embriók száma is.

A lombikbébi programban részt vevő nők többsége többször is nekifut, mire a kívánt terhesség bekövetkezik. Statisztikai tény, hogy legtöbbször 2-3 próbálkozásra van szükség a sikerhez.

A lombikbébi kezelés kockázatai

A lombikbébi program egy rendkívül biztonságos beavatkozásnak számít, a komplikációk nagyon ritkák. A lehetséges kockázatok közé tartozik például:

• Többes terhesség: Több embrió beültetése esetén nagyobb az ikerterhesség (19%) vagy hármas ikerterhesség (1%) esélye, ami a koraszülés és alacsony születési súly nagyobb kockázatával jár.
• Koraszülés és alacsony születési súly: A lombikbébi kezelés enyhén növeli a koraszülés és alacsony születési súly kockázatát.
• Petefészek hiperstimulációs szindróma: A petefészek túlstimulálása megnagyobbodással, fájdalommal járhat.
• Vetélés: A vetélés kockázata lombikbébi esetén ugyanakkora, mint természetes úton történő fogantatás esetén (kb. 15-25%), és az anyai életkor növekedésével nő.
• Petesejt leszívás szövődményei: Ritkán vérzést, fertőzést, belső sérülést okozhat.
• Méhen kívüli terhesség: A lombikbébi programban részt vevő nők 2-5%-ánál méhen kívüli terhesség jön létre.
• Stressz: A kezelés pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is nagyon megterhelő lehet.

tags: #lombik #elsp #utltrahang #nem #latnak #semmit