Lomb Kató, születési nevén Szilárd Katalin, 1909. február 8-án született Pécsett, Szilárd Ármin körorvos és Schwartz Gizella gyermekeként. Élete során huszonhét nyelven értett, ebből tizenhatot folyékonyan beszélt, és ezekkel keresett pénzt. Autodidakta módon sajátította el a nyelvek többségét, és önmagát legszívesebben „lingvistának” nevezte, szembeállítva a „nyelvész” kifejezéssel, utalva arra, hogy praktikus célokból, érdeklődésének kielégítése végett sajátított el több nyelvet.
Korai évek és a nyelvek felfedezése
Lomb Kató tizenhét évesen érettségizett a Szent Erzsébet leánygimnáziumban 1926-ban. Eredetileg fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, azonban az érdeklődése a természettudományok felől hamar a nyelvek felé fordult. A középiskolában latint és franciát tanult, ám németből kettesre érettségizett, ami paradox módon éles ellentétben állt későbbi nyelvi zsenialitásával. Lomb Kató maga is unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, nyelvtanárhoz soha nem járt. A nyelvek elsajátításában az önbizalom és a jó módszer sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a nyelvtehetség.
Text & Podcast 3. ❖ Lomb Kató tanácsa / Kató Lomb's advice
A második világháború és az orosz nyelv
Lomb Kató magánélete 1937-ben vett fordulatot, amikor Budapesten házasságot kötött a nála tíz évvel idősebb Laub (később Lomb) Frigyes cégvezetővel, felvéve férje nevét. Diplomájának nem vette hasznát, nemsokára a második világháború is közbeszólt. Zsidó származása miatt Budapest ostroma előtt és alatt bujkálni kényszerült kisfiával. Férjét, Lomb Frigyest, aki szintén zsidó származású volt, békén hagyták a nyilasok, ugyanis elektromérnök volt a LAUB gyárnál, ahol létfontosságú hadifelszereléseket gyártottak.
1941-ben egy körúti antikváriumban rábukkant egy nagyon régi orosz-angol szótárra. „Megejtett a varázsa ennek a számomra idegen ábécének” - mondta. Haza rohanva elkezdte tanulmányozni. Az orosz akkor tiltott nyelv volt, rejtegetnie kellett a könyveket, a fiatal feleség a légiriadók alatt is tanult - egyedül, nyelvtanár nélkül. Két év alatt megtanult oroszul. Amikor vége lett a háborúnak, próbált állás után nézni. „A felszabadulás heteiben jóformán az egyetlen olyan ember voltam, aki orosz, cirill betűs írógépen írni tudott, ez volt a fő attrakció benne” - fogalmazott. Így helyezkedett el 1945 februárjában az akkori főpolgármester tolmácsaként. Két év múlva már a Parlamentben tolmácsolt a képviselőknek.
Nyelvtudás és módszerek
Lomb Kató kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyen felkészülés nélkül is), illetve hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven értette. Összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán. Pályafutása során mind az öt kontinenst bejárta, negyven országban járt tolmácsként, nemzetközi konferenciákon dolgozott, és UNESCO-üléseken szinkrontolmácsolt. Olyan neves személyiségeknek tolmácsolt, mint Kodály Zoltán, Rákosi Mátyás és Christiaan Barnard, az első emberi szívátültetést végző orvos.
A nyelvtanulás titka: érdeklődés és motiváció
Lomb Kató nem hitt az úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni, melynek számlálójában a motiváció áll, nevezőjében pedig a gátlás. Ahogy fogalmazott, a nyelvek világában három „autóval” közlekedik: autolexia, autográfia és autológia.
- Autolexia: Az önmagamnak való olvasást jelenti: a könyv, amit egyedül fedezek fel, ami mindig újat és újat nyújt, amit bárhová magammal vihetek, ami nem unja el a kérdezősködést.
- Autográfia: Az önmagamnak való írást jelenti, amikor a gondolataimról, élményeimről, mindennapjaimról megpróbálok épp azon a nyelven írni, amit tanulok; nem baj, ha butaság, nem baj, ha hibás, nem baj, ha egy-egy szó kimarad.
- Autológia: Az önmagamnak való beszélgetést jelenti, gyakorlatban a nyelven való gondolkodást, ami segíti a nyelvtudás elmélyítését.
Kedvenc módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára vadidegen nyelven, amelynek témája őt magát is érdekelte, és abból fejtette meg a nyelv alapjait: a nyelvtan lényegét és a legfontosabb szavakat. Nem hagyta, hogy a ritka, bonyolult kifejezések elakasszák: ezeket átugrotta, mondván: ami fontos, az előbb-utóbb úgyis felmerül újból, ha kell, megmagyarázza magát. „Sokkal nagyobb baj, ha elízetlenedik kezünkben a sok megszakítástól a könyv, mint ha nem tudjuk meg, hogy kökény- vagy galagonyabokor mögül figyeli-e a detektívfelügyelő a gyilkost” - mondta Kató, aki egyébként szótárt sem használt, szerinte az csak elveszi az olvasó kedvét a szöveg felfedezésének örömétől. Fontosnak tartotta a kontextus értelmezését is, ezért viccesen Kontext Katinak is becézték.
A Lomb Kató-féle nyelvtanulás 10 pontja
- Minden nap foglalkozz a nyelvtanulással! Tölts el legalább 10-15 percet új mondatok megtanulásával, illetve a már megtanultak ismétlésével.
- Próbálj meg nem szavakat, hanem szókapcsolatokat megtanulni, azaz a szavakat szövegkörnyezetükben elsajátítani. Például a „strong wind” (erős szél) kifejezést.
- A lényegét próbáld meg lefordítani annak, amit látsz, illetve hallasz, például szlogenek, párbeszédek, újságcikkek címei.
- Memorizálj kis szövegeket és párbeszédeket.
- Tetszett egy kifejezés, vagy az idióma? Írd le és legközelebb használd egyes szám első személyben.
- Felkeltette az érdeklődésedet egy idegen nyelv? Ne habozz, kezdj bele a tanulásba!
- Ne félj attól, hogy hibákat ejtesz! Sokkal rosszabb az, amikor hibázol, de azt nem javítja ki senki. Ezért mindig ellenőrizz le mindent: a kiejtést, helyesírást, stb.
- Ne légy kétségbe esve, emlékezz: teher alatt nő a pálma! Higgy abban, hogy előbb vagy utóbb megtanulod az adott nyelvet!
- Ne feledd, a nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!
- Keress olyan témájú könyveket, cikkeket, amelyek érdekelnek, és ezekből próbáld meg kikövetkeztetni a szavak és nyelvtani szerkezetek jelentését.
Lomb Kató könyvei és öröksége
Lomb Kató élete során összesen négy könyve jelent meg, amelyekben megosztotta nyelvtanulási módszereit és tapasztalatait, inspirálva ezzel generációk ezreit:
- Így tanulok nyelveket (1970)
- Bábeli harmónia: interjúk Európa híres soknyelvű embereivel (1988)
- Egy tolmács a világ körül
- Nyelvekről jut eszembe
Hosszú életét - saját bevallása szerint - nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be. Ennek örömét több kiadást megért műveiben, rádiós és nyomtatott interjúkban, beszélgetéseken próbálta átadni újabb és újabb generációknak. Még utolsó éveiben, 92 éves kora után is szívesen tanult nyelvet, ekkor az ivrit nyelvvel (a héber modern változata) próbálkozott.