Lökéshullám terápia és terhesség: Amit tudni érdemes

A babavárás egy nő életének egyik legszebb időszaka, azonban fontos tudni, hogy a terhesség során megnő a vénákban a vérrögök kialakulásának esélye, ami trombózishoz, vetéléshez, koraszüléshez is vezethet. Emellett a várandósság során számtalan változás következik be a kismama szervezetében, melyek a baba kihordását és a szülést hivatottak támogatni. Hogy az anya a szüléskor ne vérezzen el, a szervezet fokozza a véralvadási folyamatokat úgy, hogy megnöveli az alvadásért felelős faktorok aktivitását, míg az ellenkezőleg ható fehérjékét csökkenti. Emellett a várandósság során a méh és a magzat nyomást gyakorol a medence vénáira, megnövelve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Fontos tudni, hogy a probléma nem csak az édesanyát, de a magzatot is veszélyezteti, ugyanis a mélyvénás trombózis mellett vetélést, koraszülést is okozhatnak a kialakult vérrögök.

Lökéshullám terápia terhesség alatt: ellenjavallatok és megfontolások

A lökéshullám terápia egy modern, nem invazív kezelési módszer, amelyet különböző mozgásszervi és egyéb problémák kezelésére alkalmaznak. A lökéshullámok magas energiájú hanghullámok, amelyek mechanikai hatással bírnak az emberi szövetekre. Az egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel sebészeti beavatkozást, így nincs szükség altatásra vagy hosszú rehabilitációs időszakra. A terápia során a betegek általában enyhe kényelmetlenséget érezhetnek, de ez elviselhető és nem okoz hosszan tartó fájdalmat. Az előnyök közé tartozik még, hogy a lökéshullám terápia gyorsan hat, és általában 5-10 alkalom elegendő a teljes kezeléshez. Mivel nem igényel gyógyszeres kezelést, a mellékhatások kockázata is rendkívül alacsony.

Bár a lökéshullám terápia biztonságos és hatékony kezelési módszer, bizonyos esetekben nem alkalmazható. Az ellenjavallatok figyelmen kívül hagyása komoly szövődményekhez vezethet, ezért minden kezelés előtt alapos orvosi vizsgálat és konzultáció szükséges.

Az egyik legfontosabb ellenjavallat a lökéshullám terápia alkalmazásában a terhesség. Mivel a lökéshullámok mechanikai hatást gyakorolnak a szövetekre, és stimulálják a sejtek működését, nem javasolt a terhesség alatt történő alkalmazásuk. A fejlődő emberi szervezet annyira érzékeny, hogy nem tudhatjuk, milyen hatással lenne rá, ha fizikoterápiás behatás érné. A pontos ok-okozatok még nem ismertek a lökéshullám terápiában. A lökéshullámok a levegővel telt üregeknél, ahogy a meszes-csontos szöveteknél is, nehezebb áthaladáshoz érkeznek, ezért visszaverődnek. Azonban az egymással szembe haladó hullámok hatására létrejött mechanikai energia nem kerüli el a levegős hasüregi vagy kismedencei szerveket. Tény és való, hogy a veszély a fókuszált, vagy nagy energiájú radiális kezelési paraméterek esetén van megadva, cégünk pedig a kis és közepes energiájú radiális kezelőfejjel dolgozik, de az óvatosság sosem árt. Ezekben az esetekben tehát körültekintően kell eljárni. Meg kell vizsgálni a kezelt terület és a méh távolságát. Végig kell gondolni, hogy eljuthat-e az elkerülni kívánt területig a kezelőfej hullám hatása. Mérlegelni, hogy a kezelés közvetetten fokozni tudja-e az elkerülendő testtáj keringését.

További ellenjavallatok közé tartozik:

• Daganatos betegségek
• Vérzékenység vagy véralvadási zavarok, véralvadásgátlók szedése
• Pacemaker vagy más beültetett orvosi eszköz
• Akut, friss gyulladások
• Csontfertőzések (osteomyelitis)
• Bizonyos idegrendszeri betegségek (pl. epilepszia)
• Friss törések
• Növekedésben lévő gyermekek és serdülők (kivéve speciális esetekben, orvosi engedéllyel)
• Kortizonkezelést követően 6 hétig
• Levegővel kitöltött szervek, például a mell- és a hasüreg felett, nagy idegek, erek, valamint a fej, a gerinc és a gerincvelő területén, továbbá a daganatos régióban.

A lökéshullám terápia működése és típusai

A lökéshullám-kezelés során hanghatással járó, nagy energiájú lökések jönnek létre, melyek az emberi testen kívül akusztikus energiát generálnak. Ezt az akusztikus energiát vezetik célzottan, a környező szövetek károsítása nélkül a kezelendő területre. A lökéshullámok az emberi test szöveteiben elnyelődnek és a mechanotransductio-nak köszönhetően a kezelendő területen gyógyító folyamatokat indítanak el.

A mechanotransductio az a folyamat, melynek során a sejtek valamilyen mechanikai stimulust biokémiai aktivitássá alakítanak át. Ennek a folyamatnak a következtében az adott helyen a véredények kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, helyi vérbőség alakul ki és új erek képződnek. A helyi vérbőség hatására gyulladást csökkentő anyagok, molekulák és sejtek vándorolnak az adott területre, valamint a szövetek vérátáramlása és anyagcseréje javul. A lökéshullámok, masszírozó hatásuk eredményeként, a környező izmokat is ellazítják. A kifejezetten nagy energiájú lökéshullámokkal pedig - a mechanikai törvényeknek megfelelően - kemény anyagok szétzúzása is lehetséges. A mechanotransductio-t a lökéshullámok frekvenciája, amplitudója, intenzitása és alkalmazásuk időtartama befolyásolja. A túl nagy vagy a túl kicsi energiájú lökéshullámok egyaránt negatív hatással vannak a gyógyító folyamatokra.

A modern lökéshullám-terápiás eszközök többfajta lökéshullám generálására is képesek. Megkülönböztetünk:

• Fókuszált, azaz célzott lökéshullámok: Ezek behatolásának a szöveti mélysége változtatható, hatásuk a kezelendő területre lokalizálható, így a környező területek károsodásának veszélye kiküszöbölhető. Elsősorban fájdalmas pontok és krónikus íntapadási problémák kezelésére alkalmasak, emellett az izmokban, kötőszövetekben levő fájdalmas csomók (myofascialis trigger pont szindróma) diagnosztizálására és kezelésére is sikerrel használhatók.
• Planáris vagyis síkbeli lökéshullámok: Ezek a testfelszínen fejtik ki hatásukat. Lehetővé teszik a felületi fájdalmas pontok célzott kezelését, oldják az izmokban levő összenövéseket és gátolják a fájdalomérzékelő végződések aktivizálódását. A meszes váll, a teniszkönyök és a talpibőnye-gyulladás kezelésekor a fókuszált lökéshullámok kiegészítésére szolgálnak.
• Radiális, azaz sugárirányú nyomáshullámok: Gömb alakban terjednek, a felszínhez közel fejtik ki maximális energiájukat, s nagyobb területek kezelésére alkalmasak. Használatuk a felszínhez közeli mozgásszervi elváltozások esetében javasolt.

A fókuszált és radiális lökéshullámok kombinációja izomszakadás, izomhúzódás és szalagsérülés után különösen hatékony. Ezekben az esetekben a hagyományos nyirokmasszázshoz hasonló hatást fejtenek ki, amivel a nyirokrendszer stimulálható és a szöveti törmelék eltávolítható.

Várható javulás és mellékhatások

A mozgásszervi panaszok során alkalmazott lökéshullám-kezelés általában csak bizonyos idő elteltével szünteti meg a panaszokat, ez általában 2-3 hetes időintervallumot jelent. A páciensek 75%-a fájdalomcsökkenést tapasztal 3-12 héttel az utolsó kezelést követően. Korai fájdalomcsillapító hatása is van a kezelésnek, de ez többnyire nem azonos a gyógyulási folyamatok beindulásával.

A kezelés közben fájdalom jelentkezhet. Az alkalmazott energia fokozatos növelésével, és a frekvenciának a páciens fájdalomtűrő képességéhez való igazításával a betegek toleranciája növelhető. Szükség esetén helyi érzéstelenítésben is végezhető a kezelés. A kezelt beteg fájdalomérzete a kezelendő terület előzetes lehűtésével is csökkenthető.

A lökéshullám-kezelés mellékhatásaként duzzanat, vörös elszíneződés, vérömleny, lokális fájdalom, továbbá kortizonkezelést követően bőrsérülés fordulhat elő, valamint helyi, pontszerű bevérzések is kialakulhatnak, melyek általában rövid időn belül megszűnnek. A szövődmények megfelelő energiaszint és nyomás alkalmazásával elkerülhetők.

A lökéshullám terápia a nőgyógyászati és urológiai gyakorlatban

Az urológiai beavatkozások során használt lökéshullám-készülék a kőzúzásra alkalmas. Ennél a kezelésnél a nagy energiájú hullámok zúzóhatása érvényesül. Ezzel szemben a reumatológiai kórképekben alkalmazott jelentősen kisebb energiájú hullámok a szervezet öngyógyító mechanizmusait stimulálják. Ez a folyamat azonban bizonyos időt igényel, ezért a gyógyulás nem azonnal következik be, hanem meg kell várni, amíg a teljes gyógyító mechanizmus végbemegy.

A felfedezésekor még tünetet nem okozó, panaszmentes kő is jelenthet a későbbiekben akár életveszélyes szövődményt. Kisebb méretű kövek a vesevezetékben (ureter) elakadva vizeletpangást idézhetnek elő. Első lépésben a kő helyzetét határozza meg az orvos ultrahang, vagy röntgen célzás segítségével. A testen kívül gerjesztett lökéshullámot fókuszálva a kőre irányítják melynek felszínén nyomó és húzóhullámok keletkeznek és a követ szétzúzzák. A kő nagyságától és keménységétől függően egyénre szabottan történik az intenzitás és az ütésszám megválasztása, hogy lehetőség szerint kicsi, spontán távozásra alkalmas kőtörmelék képződjön. A beavatkozás általában fél órát vesz igénybe. A kezelés fájdalommal járhat, ezért fájdalomcsillapítók adásával adott esetben regionális vagy általános érzéstelenítéssel számolni kell a zavartalan kezelés érdekében. Nem minden esetben lehetséges a követ (köveket) egy ülésben szétzúzni (elhelyezkedésük, nagyságuk, keménységük miatt).

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így az ESWL kezelésnek is lehetnek nem kívánatos mellékhatásai, szövődményei, melyek elsősorban a kőre irányuló lökéshullámokkal hozhatok összefüggésbe, vagy azok késői következményeként léphetnek fel. Ennek ellenére a kőkezelés történetében az esetek döntő többségében az ESWL kezelés a legsikeresebb, legkevésbé megterhelő eljárás. Bőrpír az esetek mintegy felében jelentkezik. Ez a jelenség átmeneti és általában ártalmatlan. A kődarabkák mozgása miatt nyálkahártyasérülés jelentkezhet, melynek következtében vérvizelés alakulhat ki. Általában bőséges folyadékfogyasztás elegendő a véralvadék képződés megelőzéséhez és a kis kődarabkák kimosásához. Kőfragmentumok kapcsán vesegörcsök jelentkezhetnek. A beavatkozás általában egynapos sebészeti ellátás keretében valósul meg.

Terhességi problémák és kezelési lehetőségek

Bár köztudott, hogy a terhesség nem betegség, vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a kismamáknak feltétlenül ajánlott a soron kívüli szakorvosi vizsgálat, szükség esetén kezelés.

Trombózis és megelőzése terhesség alatt

Amennyiben a kismama előző terhességénél volt trombózis, vagy súlyos visszértágulata, esetleg öröklött trombózis hajlama van, úgy nagy figyelmet kell fordítani a trombózis megelőzésére minden újabb terhességben. Szerencsére abban az esetben, ha a kismama előző terhessége során kialakult mélyvénás trombózis, tüdőembólia, esetleg a vérrögök miatt vetélésen esett át, akkor sem kell lemondania a továbbiakban egészséges kisbabáról. Hiszen megfelelő, szakember által előírt prevenciós terápiával lényegesen csökkenthető a probléma megismétlődése.

A prevencióra ma már igen hatásos véralvadásgátló gyógyszerek vannak forgalomban, ám fontos tudni, hogy nem mindegyik használható a várandósság alatt, hiszen akadnak olyanok, amelyek esetleg magzatfejlődési rendellenességet okozhatnak (ilyenek például a kumarin származékok). A megelőzés fontos részét képezi az LMWH (kis molekulasúlyú heparin) terápia, mely úgy gátolja meg a vérrögök kialakulását, hogy a magzat fejlődését nem veszélyezteti.

Antifoszfolipid antitest pozitivitás esetén, általánosságban elmondható, hogy fogantatás előtt nem szükséges elkezdeni a Clexane-t, elegendő a pozitív terhességi teszt után kezdeni. Azonban az antifoszfolipid antitest pozitivitással kapcsolatban javasolt kontroll laborvizsgálat (3 és 6 hónappal az első labor után), mert előfordul, hogy ezek az értékek csak átmenetiek. Az se mindegy, hogy az antitestek közül az IgG, az IgM vagy az IgA emelkedett, és milyen mértékben, ezért is fontos lenne egy megerősítő labor. Tartós pozitivitás esetén további kivizsgálás is szükséges. Valamint a terápiás döntést az is erősen befolyásolja, hogy volt-e korábban terhességi komplikációja, esetleg artériás vagy vénás trombózisa, vagy nem.

Ízületi fájdalom terhesség alatt

A várandósság során a nők több mint 2/3-a tapasztal derékfájdalmat és majdnem 1/5-e medencefájdalmat. Az ízületi fájdalom terhesség alatt az ízületekben és környékükön jelentkező fájdalomérzeteket írja le, amelyek a terhesség időszakában alakulhatnak ki. Az ízületi fájdalmak terhesség alatt elég gyakoriak lehetnek, és különböző okokra vezethetők vissza:

• Hormonális változások: A relaxin nevű hormon szintje emelkedik, ami az ízületek szalagjainak meglazulásához vezethet, ízületi instabilitást okozva.
• Súlygyarapodás: A növekvő testsúly, különösen a baba súlya, extra terhelést ró az ízületekre.
• Testtartás változásai: A növekvő pocak miatt megváltozhat a testtartás, a súly kiegyensúlyozása miatt.

A medencét úgy tudjuk elképzelni, mint egy kosarat. A kosár elemei a két csípőlapát és hátul a keresztcsont. Ennek a kosárnak az elemei bizonyos pontokon egymáshoz képest el tudnak mozdulni, ezáltal medence-diszfunkciókat eredményezhetnek. Az elmozdulási pontok: elől a szeméremcsont közötti porcos kapcsolat, valamint hátul a két csípőlapát, ahogy a keresztcsonttal találkozik (sacroiliacalis) a keresztcsonti-csípőlapáti ízületekben. A pocak növekedésével a két csípőlapát picit kifelé fordul, ezáltal hátul torlódnak, elől feszülnek a képletek. A farizmok az egyensúly fenntartása érdekében folyamatosan fékező izommunkával dolgoznak az előre helyeződött tömegközéppont miatt. A medence, illetve az ágyéki gerincszakasz helyzetének a megváltozása az alatta és felette elhelyezkedő szövetekre is hatással lesz.

Fontos megjegyezni, hogy a terhesség alatti ízületi fájdalom nem minden esetben súlyos, és az esetek többségében a terhesség után elmúlik. Azonban ha valaki erős vagy tartós fájdalmat tapasztal, vagy ha a tünetek hirtelen jelentkeznek, és súlyosak, mindenképpen szükséges szakorvossal konzultálni.

A terhesség alatti ízületi fájdalom terápiája változó lehet, és az alkalmazandó kezelések a fájdalom okától és súlyosságától függenek. Fontos megjegyezni, hogy minden terhes nő egyedi, és a kezelési tervet a terhesség egészségi állapotától, az ízületi fájdalom jellegétől és a tünetek súlyosságától függően kell kialakítani:

• Pihenés és testmozgás: Fontos az egyensúly megtalálása a pihenés és a megfelelő testmozgás között terhesség alatt is.
• Fizioterápia: Egyes terhes nők számára a fizioterápia hasznos lehet az ízületek és izmok erősítésében, valamint a helyes testtartás kialakításában.
• Gyógyszermentes kezelések: A manuális technikák, otthon végzendő feladatok, és a kinematic tape felhelyezése rengeteget tud segíteni a kismamáknak a terhesség megkönnyítésében. Akupunktúra is hatékony lehet.

Mindig konzultáljon az egészségügyi szakemberrel, mielőtt bármilyen terápiát elkezdene, különösen terhesség alatt!

Egyéb gyakori terhességi panaszok és teendők

• Terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum): Ha a jellegzetesen a terhesség első harmadában jelentkező émelygés, hányás nem marad el, érdemes komolyan venni a panaszt. Kórházi felvétel és infúziós kezelés csökkenti, legtöbbször megszünteti a panaszt.
• Húgyúti fertőzés: Égő, csípő vizelettel, esetleg folyamatos vizelési ingerrel, a vizelet elszíneződésével hívja fel magára a figyelmet. Kezeletlenül növeli a koraszülés esélyét.
• Hüvelyi fertőzések: Veszélyt jelentenek, ezért erre utaló jelek esetén (leggyakrabban a kellemetlen hüvelyi folyás ilyen), mindenképpen fontos a szakszerű kúra.
• Magas vérnyomás és preeclampsia: Gesztációs hipertóniáról beszélünk, ha a 140/90 Hgmm-es vagy afölötti vérnyomás, de a napi vizelet fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik. A rettegett preeclampsia vagy terhességi toxémia akkor diagnosztizálható, ha a 20. terhességi hét után észlelünk 140/90 Hgmm-es vagy e feletti vérnyomást és a napi 300 mg-ot meghaladja a vizeletben a fehérjeürítés. Emellett más élettani folyamatok is kórossá válhatnak és az életveszélyes HELLP szindróma, amely gyakran, de nem minden esetben jár ödémaképződéssel vagy kiugró vérnyomásértekkel. Ezért a kismamáknak otthon is érdemes ellenőrizniük a vérnyomásukat. A homályos látás, látászavar, fejfájás, hányinger, bordaív alatti-, hasi fájdalom esetén haladéktalanul jelentkezni szükséges és meg kell kezdeni a kezelést is.
• Fájdalmas együttlét: Behatoláskor hüvelyi fájdalom esetén fontos az orvosi kivizsgálás. Gyakran a méhet megtámasztó szalagok elmozdulása okozza az éles, szúró fájdalmat, az is előfordul, hogy a medencefenék izmaiból ered a fájdalom és a táguló méh is okozhat menstruációhoz hasonlatos görcsöket. Anatómia eltérések (miómák, ciszták) szintén előfordulnak.
• Vérszegénység: Minimális vérszegénység esetén is érdemes odafigyelni, a folyamatos vaspótlás elengedhetetlen a vasraktárak kiürülésének megakadályozása miatt.

Ha a kismamának egyszerű, gyorsan múló betegsége miatt láz- és fájdalomcsillapításra van szüksége, használhatja a vény nélkül kapható szereket. E tekintetben a patikusok is tudnak segíteni a vásárlásnál.

tags: #lokeshullamos #kozuzas #terhesseg #alatt