A Meseautó: A modern népmese és visszatérése a színpadra

„Csupa boldogság vár ezután rád és rám a mesék meseszép kocsiján.”

A magyar filmtörténet egyik legkedveltebb alkotása, az 1934-ben bemutatott „A meseautó” újra a közönség elé kerül, ezúttal színpadi adaptáció formájában. Ez a nagysikerű film, amely 1931-ben a „Hyppolit, a lakáj” jelentőségével vetekedett, éveken keresztül folytatta diadalmas útját a mozikban, és most a Veres 1 Színház felkérésére elevenedik meg a deszkákon. A darab nem csupán egy színdarab, hanem „A magyar kultúra napja 2025 rendezvénysorozat eseménye”, amely a kultúra ünnepét hirdeti.

A Meseautó filmplakátja

A történet dióhéjban: egy modern tündérmese

A mese középpontjában Szűcs János, a Központi Bank vezérigazgatója áll, akit nagy nőcsábászként ismer a társaság. A vezérigazgató éppen egy hónapos szabadságra készül, amelyet a világ zajától és a nők csábításától távol szeretne eltölteni. Ennek jegyében egy lenyűgöző autót, egy Horch 780-as kabriót vásárol 20 000 pengőért. Azonban az autószalonban egy ifjú hölgy, Anna kisasszony, a titkárnője felkelti az érdeklődését, és ezzel a sors keze közbeszól: minden másképpen alakul, mint ahogy azt Szűcs János eltervezte.

Meseautó - Előzetes

A film és annak hatása

1935 júliusában Nagy Endre, az ismert író és kabarészínigazgató moziba invitálta Móricz Zsigmondot, hogy együtt tekintsék meg „A meseautót”. Móricz Zsigmond így számolt be a hévízi mozilátogatásról: „Mozi alatt (Nagy Endre) bámult, mint egy gyerek. - Hát ez kell az embereknek?” A film végére a kezdetben döbbent Nagy Endre is áthangolódott, és így vélekedett: „Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegényember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”

Móricz Zsigmond és Nagy Endre

A színpadi adaptáció és a zenei világ

A Veres 1 Színház előadásában Böhm György és Nemlaha György írta színpadra Vadnay László és Vitéz Miklós forgatókönyvét. A darab Márkus Alfréd korabeli slágereivel - mint például a „Havi 200 pengő fix”, „Meseautóban”, „Stux”, „A bankban nincsen betétem”, „Nyáron a párom egy vadevezős”, „Amikor szomjas a krokodilus”, „Ali Baba”, „Az én babám egy fekete nő”, „Tenyeremen hordom”, „Oly jól csúszik ez a banánhéj” - sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg. Izgalmas adalék, hogy - ha a HATÓSÁG engedélyezi - még az is lehet, hogy az előadáson fellép Josephine Baker!

Josephine Baker fellépés közben

A szereposztás

A színpadi változatban kiváló színészek keltik életre a jól ismert karaktereket:

  • SZŰCS JÁNOS, a Központi bank vezérigazgatója - KÉKESI GÁBOR
  • ANNA kisasszony, a titkárnője - MOLNÁR GYÖNGYI (a forrásanyagban később Janza Kata Jászai-díjas is szerepel, így feltételezhetően két szereposztásban fut)
  • HALMOS ALADÁR, az irattár vezetője - HARNA PÉTER
  • PÉTERFFY TAMÁS, autószalon-tulajdonos - PÁSZTOR TIBOR
  • KOVÁCS SÁNDOR, budai kis cukorkaüzlet tulajdonosa - JANIK LÁSZLÓ
  • ETEL, a felesége - ZORGEL ENIKŐ
  • VERA, a lányuk - TÓTH ANGELIKA (a forrásanyagban később Széles Flóra is szerepel)
  • PITYU, Vera öccse - VINCZE MÁRTON
  • SÁRI, Vera barátnője - BAJOR LILI
  • STUX - ÁGOSTON PÉTER
  • J.B. - (Josephine Baker, amennyiben a hatóság engedélyezi)

A „Meseautó” egy időtlen történet a szerelemről, az osztálykülönbségekről és a szerencsés véletlenekről, amely most friss, színpadi köntösben várja a nézőket, emlékeztetve minket a magyar filmgyártás aranykorára és a mai napig érvényes üzenetére.

tags: #az #en #babam #egy #fekete #no