Lisztérzékenység terhesség alatt: Tünetek, okok és kezelés

A lisztérzékenység, más néven cöliákia, egy autoimmun betegség, melyet a glutén nevű fehérjére adott immunválasz vált ki. A búzában, rozsban és árpában megtalálható glutén a lisztérzékeny embereknél az immunrendszer olyan gyulladásos reakcióját váltja ki, mely hatására a vékonybél nyálkahártyája károsodik, és ez hosszútávon felszívódási zavarokhoz, hiánybetegségek kialakulásához vezet. A szövődmények elkerülése érdekében fontos a betegség korai felismerése.

A lisztérzékenység okai és kialakulásának háttere nem teljesen tisztázott, számos kutatás vizsgálja a kiváltó okokat és létrejöttének folyamatát. Jelenlegi ismereteink alapján genetikai adottságok és környezeti hatások együtteseként jöhet létre. Ha valakinek a családjában gyakran előfordul a betegség, akkor a további családtagok esetében is jó esély van a megjelenésére. Az örökletes háttér mellett további környezeti hatások is fontos szerepet játszhatnak a cöliákia kialakulásában, például korábbi emésztőrendszeri fertőzés vagy a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása. Vannak olyan betegségek, amelyek autoimmun jellegükből adódóan utalhatnak arra, hogy a lisztérzékenység kialakulásának is nagyobb az esélye. Ilyen például az egyes típusú cukorbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegsége. Más betegségek is fokozhatják a cöliákia kialakulásának valószínűségét, pl.: epilepszia, Down-szindróma.

A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született.

A lisztérzékenység főbb tünetei

A lisztérzékenység tünetei sokféleképpen jelentkezhetnek. Jellemzőek az emésztőrendszert érintő, különböző súlyosságú panaszok, de előfordulhat az is, hogy csupán általános tünetek figyelmeztetnek a betegség fennállására.

Az emésztőrendszeri panaszok leggyakrabban az alábbi formákban jelentkeznek:

• hasmenés;
• székrekedés;
• puffadás, szélgörcs;
• zsíros vagy bűzös széklet;
• hasi fájdalom, diszkomfortérzet.

A vékonybél nyálkahártyájának károsodása miatt, a betegség következtében zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet. Ezek tünetei lehetnek:

• akarattalan súlyvesztés, mely változatlan étrend mellett jelentkezik;
• gyengeség, fáradtság;
• vérszegénység, vashiány;
• bőrön erősen viszkető kiütés (dermatitis herpetiformis);
• csontritkulás;
• izommerevség;
• mozgáskoordináció zavarai;
• véralvadási problémák;
• menstruációs zavarok.

Gyermekeknél jellemző - más tünetek között - az állandó hasfájás, és jelentős elmaradás a fejlődésben. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat.

Lisztérzékenység és terhesség

Várandósság alatt a fel nem ismert cöliákia vagy a nem megfelelően tartott diéta növeli a komplikációk kialakulásának esélyét, a vitaminok és tápanyagok felszívódási zavara miatt a magzat növekedése zavart szenvedhet. Az autoimmun folyamatok sajnos nemcsak a bélbolyhokat, hanem a méhnyálkahártya és a méhlepény szöveteit is károsítják. A lisztérzékeny pácienseknek emiatt 1,39-szer nagyobb esélye van vetélésre, mint másnak. A koraszülés esélye 1,35-szörös, a növekedésbeli elmaradás esélye 2,48-szoros, a halvaszülés esélye 4,84-szeres!

Az anya csökkent pajzsmirigyhormon-termelése igen negatív hatást gyakorol a magzat fejlődésére. A probléma már magát a teherbeesést is nehezítetté teszi, később pedig vetélést idézhet elő. Ezen felül fejlődési károsodást okozhat a magzatnál, valamint preeclampsiához, koraszüléshez, placentaleváláshoz is vezethet.

A lisztérzékenység diagnosztizálása

A diagnózis felállításához fontos a kórtörténet alapos és részletes megismerése, ezért az orvos részletesen ki fogja kérdezni a pácienst. Amennyiben a tünetek és a kórtörténet alapján erős a lisztérzékenység gyanúja, további vizsgálatokkal is alá lehet támasztani a diagnózist. Fontos, hogy a vizsgálatok során nem szabad gluténmentesen étkezni, mert az csökkentheti a pontosságot.

Vizsgálati módszerek:

• Vérvizsgálat: a vérvizsgálat során a szervezet által a glutén ellen termelt ellenanyagokat vizsgálják.
• Gasztroszkópia biopsziával: A gasztroszkóp egy vékony, csőszerű eszköz, amelyet szájon keresztül vezetnek a gyomorba és a vékonybélbe. Az orvos a vizsgálat során meg tudja nézni az elváltozásokat a vékonybélben, és egy tű segítségével apró szövetdarabokat tud kivenni. Ezeket a kis szövetdarabokat mikroszkóp alatt vizsgálva felállítható a diagnózis.
• Genetikai vizsgálat: Ha a biopsziás minta és a vérvizsgálat nem ad egyértelmű diagnózist, akkor végezhető genetikai vizsgálat. Ebben az esetben azon gének módosulásait vizsgálják, amelyekről ismert, hogy részt vehetnek a cöliákia kialakulásában.

Ha a családban egyik vagy mindkét szülő, vagy a gyermek testvére cöliákiás, a gyermeknél is lényeges elvégeztetni a szűrővizsgálatot. A genetikai szűréssel a cöliákia későbbi megjelenését lehet kizárni, vagy a kialakulására való hajlamot igazolni. A pozitív genetikai teszt önmagában nem diagnózis, vagyis nem jelenti azt, hogy a gyermek cöliákiás. Azt mutatja meg, hogy cöliákás családtag esetében a gyermek a betegségre jellemző gént hordozza.

A lisztérzékenység kezelése

A lisztérzékenységnek nincs gyógymódja, gluténmentes diétával azonban teljes panasz- és tünetmentesség érhető el. Fontos azonban a szigorúan betartott étrend, melyet a panaszok elmúltával sem szabad abbahagyni. Enyhe vagy közepes fokú panaszok esetén sem szabad glutént fogyasztani, hiszen a vékonybél nyálkahártyája tovább károsodhat, ami további szövődményekhez vezethet.

A lisztérzékenység nem megelőzhető, azonban a betegséggel járó szövődményeket a szigorúan tartott étrenddel el lehet kerülni.

Mit ehet a lisztérzékeny beteg?

Gluténmentes, fogyasztható ételek:

• burgonya,
• rizs,
• kukorica,
• köles,
• hajdina,
• szója,
• bab,
• borsó,
• gyümölcsök,
• zöldségek,
• halak,
• húsok,
• tejtermékek.

Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók.

Tiltott ételek és italok lisztérzékenyek számára:

• búza (liszt, búzacsíra),
• rozs,
• korpa,
• árpa,
• maláta,
• tönkölybúza,
• durumbúza,
• sör,
• whiskey,
• vodka,
• gin.

Nyomokban glutént tartalmazhatnak:

• stabilizátorok,
• karamell,
• citromsav,
• dextrin,
• maltodextrin,
• maltóz,
• növényi sűrítőanyag,
• rizstej,
• szójaital,
• szójaszósz,
• rokfort sajt,
• sütőpor,
• instant kakaó és kávé,
• levespor,
• mártáspor,
• mustár,
• ketchup,
• nápolyi,
• keksz,
• fogyókúrás porok.

A diéta betartása nem könnyű, de a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Nagy segítség lehet a betegek számára coeliákiás klubokhoz, betegcsoportokhoz való csatlakozás (receptek megosztása, élelmiszer-beszerzési források ismerete).

A lisztérzékenység lehetséges szövődményei szinte teljesen elkerülhetőek a betegség korai felismerése és a szigorú, gluténmentes diéta betartása esetén.

tags: #liszterzekenyseg #terhesseg #alatt