Az üszögterhesség (mola terhesség) specialistája

Az üszögterhesség, más néven mola terhesség, a méhlepény jóindulatú tumorrá fejlődése. Akkor következik be, mikor a megtermékenyített petesejt egy extra adag apai kromoszómát tartalmaz, s így a normális esetben méhlepénnyé váló sejtek szőlőfürtszerű ciszták halmazává alakulnak. A teljes üszögterhesség során nincs embrió vagy normál placenta szövet, míg a részleges üszögterhesség során van egy rendellenes embrió, és néhány normál placenta szövet is. Az embrió ugyan elkezd fejlődni, ám mivel genetikailag rendellenes, elhal. A mola terhesség súlyos szövődményekkel járhat, és korai kezelést igényel!

A mola terhesség tünetei

Az üszögterhesség először a normális terhesség tüneteit mutatja, ám vannak a rendellenességre figyelmeztető jelek, melyek a következők:

• sötétbarna vagy élénk vörös, egyre erősödő hüvelyi vérzés az első trimeszterben
• súlyos hányinger és hányás
• a terhességi korhoz képest gyors méhnövekedés
• préeklampszia - terhességi mérgezés, mely miatt magas a vérnyomás és a vizelet fehérje szintje
• szőlő-szerű ciszták a hüvelyben vagy a petefészkekben
• fokozott pajzsmirigy működés - tünetei a gyors szívdobogás, nyugtalanság, idegesség, súlyvesztés, laza széklet, kézremegés, melegre való intolerancia, nyirkos bőr, hőemelkedés
• kismedencei nyomás vagy fájdalom, alhasi görcsök

A legfeltűnőbb tünet a méh gyors növekedése. A lepényszövet rendkívül erős HCG termelése következtében gyakori a terhességi hányás és a petefészkekben szimmetrikusan kétoldali ciszta (granulózasejtes ciszta). A terhesség leggyakrabban a 14. hét körül erős vérzés kíséretében spontán megszakad.

A mola terhesség okai és kockázati tényezői

Az üszögterhesség pontos kiváltó oka ismeretlen, lényeges ismertetője a kórosan megtermékenyített petesejt. Az emberi sejtek normálisan 23 pár kromoszómát tartalmaznak. Minden pár kromoszóma egyik fele az apától származik, ám a teljes mola terhesség esetén a megtermékenyített petesejt minden kromoszómája az apától származik. Röviddel a megtermékenyítés után az anyai kromoszómák megsemmisülnek, és az apai kromoszómák duplikálódnak. A részleges mola terhességnél az anyai kromoszómák nem tűnnek el, de az apától származóak megduplázódnak. Ennek eredményeképpen az embrió 69 kromoszómával rendelkezik a 46 helyett. Ez abban az esetben lehetséges, ha az apa kromoszómái megduplázódnak, vagy két spermium termékenyíti meg ugyanazt a petesejtet.

Az üszögterhesség ritka, körülbelül 1 eset jut 1000 terhességre. Legfőbb kockázati tényezői a következők:

• Anyai életkor - Az üszögterhesség gyakoribb a 20 év alatti és 40 év feletti anyák esetében.
• Korábbi üszögterhesség - Egy korábbi üszögterhesség növeli egy újabb kockázatát.
• Korábbi ikerterhesség vagy vetélés
• Etnikai hovatartozás - A mola terhesség gyakoribb a délkelet-ázsiai nők körében.

A molaterhességnek két alapvető formája van: a komplett mola, amikor magzat egyáltalán nincs jelen, illetve az úgynevezett részleges mola, amikor a magzat fejlődése megindul, de később az egész folyamat valami egészen rossz irányt vesz és daganatos betegségben fordul át. A molaterhesség okai nem ismertek. Sem genetikai, sem környezeti, sem táplálkozási eredetre nincsenek hitelt érdemlő bizonyítékok. Genetikai eredetre utalhat a molaszövetben gyakorta tapasztalható kromoszóma-rendellenesség, mely az esetek 80%-ában spermium-eredetű.

Szövődmények és kezelés

Az üszögterhesség eltávolítása után előfordulhat, hogy az esetlegesen visszamaradt moláris szövetdarab tovább növekszik. Ez az úgynevezett perzisztens terhességi trofoblaszt betegség (GTD), mely az üszögterhességen átesett nők 20%-át érinti. A GTD egyik jele a megnövekedett HCG szint a mola terhesség eltávolítása után. Egyes esetekben az invazív mola mélyen behatol a méhfal középső rétegébe, mely jele a hüvelyi vérzés. A GTD szinte mindig sikeresen kezelhető, leggyakrabban kemoterápiával, súlyos esetben pedig a méh eltávolításával (hiszterektómia). Ritkán a GTD rákos formája, az úgynevezett koriokarcinóma fejlődik ki, mely más szervekre is átterjedhet. A koriokarcinóma sikeresen kezelhető rák elleni készítményekkel.

Az üszögterhesség nem hordható ki, mint egy normális terhesség, a komplikációk elkerülése érdekében a moláris szövetet mielőbb el kell távolítani. Ha a szövetek túlzottan kiterjedtek, és nincs vágy egy újabb, jövőbeli terhességre, a méhet eltávolítják. A méhkaparás után hetente ellenőrzik a vér HCG szintjét, aminek teljes kiürülése akár 3 hónapot is igénybe vehet. Amennyiben a HCG szint továbbra is magas, további kezelésekre van szükség. A HCG szint ellenőrzése általában a mola terhesség megszakítása után még 6-12 hónapon át tart, hogy biztosak legyenek abban, nem maradt bent kóros szövetdarab. Mivel egy újabb terhesség megnehezítené a HCG szint ellenőrzését, az orvos általában azt javasolja, hogy egy évet várjanak a következő terhességgel. Egy újabb terhesség során a kockázatok elkerülése érdekében fontos a mielőbbi ultrahang és állapot ellenőrzés!

A diagnózis az extrém magas vér, ill. vizelet HCG-szint mérésén, ultrahang-vizsgálaton és szövettani vizsgálaton alapul. Ultrahang segítségével jellegzetes lépesméz-szerű képet kapunk (mások ezt hóförgeteghez szokták hasonlítani). Teljes mola esetén magzati szerveket nem látunk. Méhkaparás után fontos a szövettani vizsgálat a rákos elfajulás kizárására. Megjegyzendő, hogy molaterhesség esetén a rosszindulatúság olykor szövettani vizsgálattal sem mondható ki. Ezért fontos a beteg hosszas megfigyelése és a sok héten át tartó laboratóriumi ellenőrzés.

A legfontosabb teendő a terhesség minél korábbi befejezése, vákuum aspirációval és curette kanállal a méhüreg teljes kiürítése. Ezt követően a HCG-szint csökkenését legalább hetente mérni kell. Ismételt emelkedése esetén a rosszindulatú elfajulásra gyanakodhatunk. Ekkor a méhkaparást meg kell ismételni, és a kaparékot szövettanilag ismét meg kell vizsgálni. Amennyiben a méhüreg üres, de a HCG-szint tovább nő, klinikai karcinómáról beszélünk. A beteget ilyenkor speciális személyi és tárgyi feltételekkel bíró trophoblaszt központba kell elhelyezni, és úgy kell kezelni, mintha a choriocarcinoma bizonyított lenne.

Amennyiben vérzés nem jelentkezik, és a HCG szintjének csökkenése is folyamatosan csökken, a beteg megfigyelésén kívül más teendőnk nincs. Az elfajult lepényszövetek pusztulását elősegíthetjük citosztatikus gyógyszerekkel. A lepényszövet leginkább metotrexáttal szemben érzékeny, ez a gyógyszer képezi a rosszindulatú molaterhességek kezelésének gerincét is.

A molaterhesség az esetek 80%-ában jóindulatú marad. A lepénybolyhok inváziójára 10-15%-ban, rákos elfajulására 2-3%-ban kerül sor. A jóindulatú invázió is okozhat veszélyes helyzetet, akár vérköpés, akár agyi bevérzés formájában is megmutatkozhat. Szerencsére a citosztatikus kezelés ezekben az esetekben is hatékony.

A mola hydatidosa a méhlepény bolyhainak vizenyős szőlőfürtszerű átalakulása. Lehet részleges (parciális) és lehet teljes. Ez utóbbi esetben a magzat elhal és felszívódik. Parciális mola esetén a magzat mindig elhal, súlyosan deformált, de megtalálható a vizenyős lepénybolyhok között. A lepény általában nem szűri be a méhizomzatot. Ha mégis megteszi (mola destruens), a molaterhesség potenciálisan rosszindulatú átalakulásával kell szembenéznünk. A mola betörhet a véráramba is, és a rosszindulatú daganatokhoz hasonlóan áttétet képezhet a szervezet távolabbi pontjain (agy, tüdő, stb.).

Az orvosnál

Annak érdekében, hogy az orvosi vizsgálaton a lehető legtöbb információt megkapja a betegségről, összeírtunk néhány segítő tippet. Mielőtt elmegy az orvoshoz, írja le a tüneteit, beleértve, hogyan kezdődött, és idővel hogyan változott az állapota. Fontos az utolsó menstruáció időpontja is. Írja össze, milyen gyógyszereket, vitaminokat, étrend-kiegészítőket szed, milyen kezelt betegségei vannak. Írja össze azokat a kérdéseket, melyeket fel szeretne tenni az orvosnak az állapotával kapcsolatosan.

Vizsgálatok és diagnózis

Ha az orvos üszögterhességre gyanakszik, vérvizsgálatot fog kérni a HCG szint mérésére, emellett valószínűleg ultrahang vizsgálatra is sor kerül. A teljes üszögterhesség már 8-9 hetes korban kimutatható, jelei az embrió vagy magzat hiánya, a magzatvíz hiánya, vastag, cisztás méhlepény, mely szinte kitölti a méhet, petefészek ciszták. Részleges üszögterhesség során az ultrahang vastag, cisztás placentát, alacsony magzatvíz szintet, illetve fejlődésben visszamaradt magzatot jelezhet. Ha az orvos üszögterhességet gyanít, egyéb egészségügyi problémákra (préeklampszia, hipertireózis, vérszegénység) utaló tesztet is kér.

A molaterhesség megelőzése

Elsődleges megelőzésre lehetőség nincs. Fokozott az ismétlődés kockázata akkor, ha a beteg egy éven belül ismét teherbe esik. Az ismétlődés kockázata egyébként csupán 1% körül van.

Összegezve: A mola hydatidosa ritka, de komoly odafigyelést igénylő terhességi szövődmény. Jellegzetes klinikai és ultrahangos képe, valamint az extrém HCG-emelkedés segíti a felismerést. A kezelés alapja a méhüreg kiürítése és a gondos hormonális utánkövetés. Bár az esetek kisebb részében invazív forma vagy choriocarcinoma alakulhat ki, ezek is kiválóan reagálnak kemoterápiára.

tags: #mola #terhesseg #specialista