Habár a táplálkozás, illetve gyógykezelés terén rengeteg javaslatot tesz az orvos a várandós nőknek, az antibiotikumok esetükben sem tiltólistás. Több kutatás is felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a terhesség alatt fogyasztott antibiotikumok károsak lehetnek a magzat egészségére. Egy friss tanulmány eredményei szerint az antibiotikumok bizonyos típusa pedig komoly veszélyt jelenthet a magzatokra.
Antibiotikum-kisokos
Az antibiotikumok több csoportba oszthatók kémiai szerkezetük, hatásmódjuk valamint azok alapján a baktériumok alapján, amelyekre hatnak.
A makrolidok az antibiotikumok egy csoportja, amelyeket talajban élő baktériumokból vonnak ki. A baktériumok fehérje-előállításában részt vevő egyik enzimet gátolják, így megakadályozzák a baktériumok szaporodását is. Széles spektrumúak, sok baktérium ellen hatékonyak, kivéve a bélbaktériumokat. Gyakran alkalmazzák olyanoknál is, akik penicillinallergiában szenvednek.
A jelenlegi orvosi ajánlás szerint ezek a készítmények terhesség alatt nem tiltottak ugyan, de csak akkor javasolt az alkalmazásuk, ha egyéb alternatíva nem áll rendelkezésre.
A terhesség alatti antibiotikum-szedés kockázatai
A várandós nők magzatát is veszélyeztethetik bizonyos antibiotikumok. A University of London kutatói a makrolidok, valamint a szív és a nemi szervek súlyos rendellenességei, illetve négy gyakori idegfejlődési rendellenesség kapcsolatát igyekeztek feltárni.
Egészségügyi intézmények adatait összesítve százezer brit gyermek fejlődését és betegtörténetét hasonlították össze, illetve több mint 82 ezer olyan gyermekét, akik édesanyja a terhesség alatt makrolidot vagy penicillint szedett. Ez nem ritka, a terhes kismamák nagyjából harmadának felírtak valamilyen antibiotikumot a várandósság ideje alatt. A vizsgált nők 69 százaléka penicillin, 10 százaléka pedig makrolid alapú készítményt szedett.
Az adatok alapján azoknál a kismamáknál, akik a terhesség első trimeszterében makrolid alapú készítményeket szedtek, nagyobb arányban alakultak ki magzati rendellenességek, mint a penicillint szedőknél. Elsősorban a szívbetegségek kialakulásával hozták összefüggésbe ezt az antibiotikumcsoportot, de a nemi szervek rendellenes fejlődésének veszélyét is növelheti. A különböző idegrendszeri rendellenességek (ADHD, epilepszia) kialakulásában viszont a kutatás szerint nem játszik szerepet.
A kutatók szerint az eredmények azért is aggasztóak, mert a makrolidokat sokféle bakteriális fertőzés kezelésére használják, a terhesség ideje alatt a nyugati országokban ez az egyik leggyakrabban felírt antibiotikum. Bár további vizsgálatokat javasolnak ezen a területen, a kutatók az eredmények ismeretében nem javasolják terhes nőknek ezt az antibiotikumot.
Levnibiot filmtabletta: összetétel és alkalmazás
A Levnibiot filmtabletta hatóanyaga a levofloxacin, amely egy „kinolon” típusú antibiotikum. Ez a gyógyszer a szervezetben fertőzést okozó baktériumokat pusztítja el.
Levnibiot 250 mg filmtabletta: 250 mg levofloxacint tartalmaz levofloxacin-hemihidrát formájában filmtablettánként. Méretei: 13,7×6,7 mm, vastagsága 3,8 mm. Rózsaszín, hosszúkás, mindkét oldalán domború, bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta.
Levnibiot 500 mg filmtabletta: 500 mg levofloxacint tartalmaz levofloxacin-hemihidrát formájában filmtablettánként. Méretei: 19,3×7,8 mm, vastagsága 5,0 mm. Narancsszínű, hosszúkás, mindkét oldalán domború, bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
A Levnibiot felnőttek kezelésére javallott az alábbi fertőzésekben: akut pyelonephritis és szövődményes húgyúti fertőzések, krónikus bakteriális prostatitis, anthrax-inhaláció (posztexpozíciós profilaxis és kuratív kezelés). Az alábbi javallatokban a Levnibiot filmtabletta csak abban az esetben alkalmazható, ha a fertőzés kezelésére általánosan javasolt egyéb antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek: akut bakteriális sinusitis, krónikus obstruktív tüdőbetegség - a bronchitist is beleértve - akut exacerbációja, területen szerzett pneumonia, szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések, szövődménymentes cystitis.
A Levnibiot filmtabletta a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin-kezelést követően.
A Levnibiot filmtablettát napi egy vagy két alkalommal kell bevenni. Az adagolás a fertőzés típusától és súlyosságától, valamint a feltételezett kórokozó érzékenységétől függ. A tablettát szétrágás nélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. A tabletta étkezés alatt vagy az étkezések közti időszakban is bevehető.
Fontos figyelmeztetés: A Levnibiot tablettát vas-sók, cink-sók, magnézium- vagy alumínium-tartalmú savkötők, vagy didanozin (csak alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó didanozin pufferek esetén), és szukralfát alkalmazása előtt, vagy az után legalább két órával kell bevenni, mivel a felszívódás csökkenhet.
Ellenjavallatok és különleges figyelmeztetések
A levofloxacin filmtabletta alkalmazása tilos:
- a levofloxacinnal vagy bármely más kinolonnal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén,
- epilepsziás betegeknél,
- azon betegeknél, akiknek az anamnézisében fluorokinolonok alkalmazásával összefüggő ínrendellenességek szerepelnek,
- gyermekeknél vagy fejlődésben lévő serdülőknél,
- terhesség alatt,
- szoptató nőknél.
A levofloxacin alkalmazását el kell kerülni azoknál a betegeknél, akik korábban kinolon- vagy fluorokinolon-tartalmú készítmények alkalmazásakor súlyos mellékhatást tapasztaltak. Ilyen betegeknél csak egyéb kezelési lehetőségek hiányában és az előny/kockázat gondos értékelését követően szabad levofloxacin-kezelést kezdeni.
Hosszan tartó, rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások: Kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél nagyon ritkán különböző - esetenként több - szervrendszert (csont- és izomrendszer, idegrendszer, pszichiátriai kórképek és érzékszervek) érintő, a beteg életkorától és eleve fennálló kockázati tényezőitől függetlenül fellépő, hosszan fennálló (hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be. A levofloxacin alkalmazását bármilyen súlyos mellékhatásra jellemző jel vagy tünet első jelentkezésekor azonnal le kell állítani, és a betegnek azt kell javasolni, hogy tanácsért forduljon a gyógyszert felíró orvoshoz.
Íngyulladás és ínszakadás: Az íngyulladás és az ínszakadás (különösen - de nem kizárólag - az Achilles-íné) már a kinolon- vagy fluorokinolon-kezelés megkezdését követő 48 órán belül jelentkezhet, néha mindkét oldalon, és a kezelés abbahagyását követően hónapokkal később is jelentették előfordulását. Az íngyulladás és az ínszakadás kockázata nagyobb idősebb betegeknél, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, szervtranszplantáción átesett betegeknél, illetve egyidejűleg kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében. Kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása ezért kerülendő.
Aortaaneurysma és -dissectio és szívbillentyűhiba okozta regurgitatio/billentyűelégtelenség: Az epidemiológiai vizsgálatok a fluorokinolonok bevételét követően az aortaaneurysma és aortadissectio, valamint az aorta- és a mitralis billentyű regurgitatiójának fokozott kockázatáról számoltak be, különösen időseknél. Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és -dissectio bekövetkezéséről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűhiba miatti regurgitatióról, illetve billentyűelégtelenségről. Ezért a fluorokinolonokat kizárólag gondos előny-kockázat értékelést és más terápiás lehetőségek mérlegelését követően szabad csak alkalmazni, ha a beteg családi anamnézise pozitív az aneurysma vagy veleszületett szívbillentyű-betegség tekintetében, továbbá a már meglévő aortaaneurysmával és/vagy aortadissectióval vagy szívbillentyű-betegséggel diagnosztizált betegeknél, illetve a következőkre hajlamosító egyéb kockázati tényezők vagy betegségek esetén.
Clostridium difficile által okozott betegség: A levofloxacin-kezelés során vagy azt követően (akár a kezelés után több héttel) jelentkező hasmenés, főleg, ha az súlyos mértékű, folyamatosan fennálló és/vagy véres, Clostridium difficile által okozott betegség (CDAD) tünete lehet. A CDAD súlyossága az enyhétől az életveszélyes állapotig terjedhet, a legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis.
Görcsrohamokra hajlamos betegek: A kinolonok csökkenthetik a görcsküszöböt és ezáltal görcsrohamot indukálhatnak. Az anamnézisben szereplő epilepszia esetén a levofloxacin alkalmazása ellenjavallt. Egyéb kinolon származékokhoz hasonlóan csak különlegesen körültekintően alkalmazható görcsrohamra való hajlam esetén, vagy az agyi görcsküszöböt csökkentő hatóanyagokkal, például teofillinnel együtt.
Vesekárosodásban szenvedő betegek: Mivel a levofloxacin főként a vesén át választódik ki, vesekárosodás esetén a levofloxacin dózisát módosítani kell.
Túlérzékenységi reakciók: A levofloxacin okozhat súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciókat (például az angiooedemától egészen az anafilaxiás sokkig), esetenként az első adag bevételét követően. A betegeknek ilyen esetben azonnal fel kell függeszteniük a kezelést és felkeresniük kezelőorvosukat vagy az ügyeletes orvost, aki megteszi a szakszerű sürgősségi intézkedéseket.
A fényérzékenység megelőzése: Fényérzékenységet jelentettek levofloxacin alkalmazásakor. A fényérzékenység megelőzése érdekében ajánlott, hogy a betegek feleslegesen ne tegyék ki magukat erős napsütésnek vagy mesterséges UV-sugárzásnak (például kvarclámpa, szolárium) a kezelés alatt és annak leállítását követően 48 óráig.
K-vitamin antagonistákkal kezelt betegek: Mivel levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (például warfarin) egyidejűleg kezelt betegeknél előfordulhat a koagulációs értékek (PT/INR) növekedése és/vagy vérzés, e szerek egyidejű alkalmazása esetén a véralvadási értékeket ellenőrizni kell.
Pszichotikus reakciók: A kinolonkezelésben - beleértve a levofloxacint is - részesülő betegek esetén pszichotikus reakciókat jelentettek. Nagyon ritka esetekben ezek öngyilkossági gondolatokig és önveszélyes magatartásig súlyosbodtak, akár egyetlen levofloxacin-adag bevételét követően is.
Gyógyszerkölcsönhatások
A Levnibiot filmtabletta együttes alkalmazása esetén körültekintően kell eljárni az alábbi gyógyszerekkel:
- vérhígító (pl. warfarin)
- légzési problémákra alkalmazott gyógyszer (pl. teofillin)
- bizonyos gyulladáscsökkentők (pl. acetilszalicilsav, ibuprofén, fenbufén, ketoprofén, indometacin)
- szervátültetés után alkalmazott gyógyszerek (immunszuppresszív szerek)
- bizonyos szívritmuszavarokra alkalmazott gyógyszerek
- bizonyos depresszió elleni szerek
- makrolid antibiotikumok
A Levnibiot filmtabletta felszívódását jelentősen csökkenthetik a vas-sók, cink-sók, magnézium- vagy alumínium-tartalmú savkötők, didanozin, vagy szukralfát. Ezért ezeket a szereket legalább két órával a Levnibiot bevétele előtt, vagy után kell alkalmazni.
A terhesség alatt szedhető és kerülendő gyógyszerek
Családtervezéskor és a várandósság megállapításakor is gyakran felmerülhet a kérdés, hogy veszélyes-e a terhesség alatt gyógyszereket szedni. Erre a kérdésre nincs egyértelmű és mindenkire vonatkoztatható általános válasz. A gyógyszeralkalmazásról mindig az egyéni sajátosságok és szükségletek alapján kell dönteni.
Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezd szedni, vagy abba szeretné hagyni egy készítmény szedését, mindig egyeztessen előtte a kezelőorvosával vagy gyógyszerészével! Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjon, hiszen sok megtévesztő információ található a különböző internetes oldalakon és közösségimédia-felületeken.
Gyógyszerszedés előtt mindenképpen kell egy előny/kockázat értékelést végezni. A fenti kérdéseket a kezelőorvosával tudja megvitatni, és közösen tudják meghozni a döntést az összes információ birtokában, hogy elkezdődjön-e/folytatódjon-e a gyógyszer szedése.
Biztonságosnak tekinthető antibiotikumok terhesség alatt: Penicillinek, cefalosporinok, eritromicin.
Kerülendő antibiotikumok terhesség alatt (megnövelt spontán vetélés kockázata): Azitromicin, klaritromicin, metronidazol, szulfonamidok, tetraciklinek, kinolonok (beleértve a levofloxacint is).
Tünetek, amelyek bajt jeleznek a terhesség alatt | HáziPatika
A terhesség alatt szedhető gyógyszerek listája meglehetősen széleskörű, azonban fontos, hogy ezeket mindig kizárólag orvosi javaslat alapján használjuk. A magas dózisú A-vitamin-tartalmú készítmények és bizonyos antibiotikumokat is érdemes kerülni, mint például a tetraciklin. A Panadol (paracetamol) szedése általában biztonságosnak számít, és használható fájdalomcsillapítás céljából a terhesség ideje alatt.
A levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (például warfarin) egyidejűleg kezelt betegeknél előfordulhat a koagulációs értékek (PT/INR) növekedése és/vagy vérzés, e szerek egyidejű alkalmazása esetén a véralvadási értékeket ellenőrizni kell.