A gyermekkor, különösen a csecsemő- és kisgyermekkor, tele van felfedezéssel és tanulással, ami sajnos gyakran jár kisebb-nagyobb esésekkel és fejsérülésekkel. A gyermekek mozgásfejlődése az első pár életévben nagyon gyors, szinte napról napra fejlődnek, forognak, kúsznak, négykézlábra, majd két lábra állnak. Ebben az időszakban a szülői felelősség hatalmas, szinte 24 órás készenlétet igényel.
A csecsemők fejnehezek, ami azt jelenti, hogy születéskor a fejük arányaiban sokkal nagyobb a testükhöz képest, mint felnőttkorban. Ez az arány sokáig megmarad, és mivel a súlypont magasabban van, a totyogók könnyebben elesnek. Ezenkívül a vázizomzatuk még fejletlen, és az idegrendszerük is éppen most kezd megbirkózni a két lábon járás bonyolult folyamatával. A kíváncsiság és a fejlődni vágyás sokkal erősebb, mint a félelemérzetük, ami ráadásul később kezd igazán kifejlődni.
Fejsérülések típusai és okai
A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.
Agyrázkódás: a "puding a koponyában"
Az agyrázkódás az agy trauma kapcsán kialakuló működészavara, amely a koponyán belüli elmozdulás következtében alakul ki, és nem jár maradandó károsodással. Amikor beütjük a koponyánkat, az agy, ami a kemény csontos páncélban, a koponyánkban belül fekszik, hirtelen lassulást szenved el. Az agyunkat úgy kell elképzelni, mint egy pudingot, zselészerű a konzisztenciája. A csontos koponya megáll ugyan, de a hirtelen stop következtében agyunk nekiütközik, például a homlokunknak belülről, és össze is nyomódik. Ekkor történnek meg az agyállományban a kisebb-nagyobb sérülések.
Sebek és vérzések a fejen
A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, esetleg éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb.
Mikor van szükség orvosi segítségre?
Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb, így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Ezekben az esetekben a fejen seb és duzzanat is keletkezhet, a gyereknek lehet agyrázkódása, és nagyon ritkán komolyabb belső agysérülés is előfordulhat. A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel.
Tünetek, amikre figyelni kell
- Eszméletvesztés: Ha a gyermek a baleset kapcsán elveszítette az eszméletét, akár csak rövid időre is.
- Hányás: Ha a gyermek többször hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik.
- Aluszékonyság, zavartság, viselkedésváltozás: Ha a gyermek aluszékonnyá válik, zavarttá, vagy a megszokottól eltérően viselkedik.
- Fejfájás: Romló fejfájás esetén.
- Duzzanat, vérömleny: Ha tapintható duzzanat, vagy bőnye alatti vérömleny van az ütés helyén.
- Neurológiai tünetek: Furcsa járás, pupillaeltérések, görcstevékenység.
- 3 év alatti életkor: Ha 3 év alatti gyermeket ér fejsérülés, minden esetben orvosi ellátás szükséges.
Ha a gyermek azonnal felsír és nincs tapintható duzzanat az ütés helyén, nem kell aggódnia. Ha eszméleténél van, könnyebb a dolgunk, hiszen tudunk vele kommunikálni, és a kérdéseinkre kapott válaszok kapcsán könnyebben eldönthető, hogy gyanakodjunk-e agyrázkódásra, vagy fölösleges aggódnunk. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot.
A megrázott baba szindróma
A megrázott baba szindróma tipikusan akkor alakul ki, amikor a hosszú ideje vigasztalhatatlanul síró csecsemő miatt elveszíti a szülő a türelmét, felveszi, majd megrázza a gyermeket. Ez az ártalmatlannak tűnő rázás életveszélyes a baba számára. Testéhez képest óriási a feje, gyengék a nyakizmai, szakadékonyak az agyi vénák, a rázáskor pedig az agy ide-oda csapódik a koponyában, amik együttesen könnyen agyvérzéshez vezethetnek. A rázás után aluszékonyság, ingerlékenység, etetési nehézség, hányás, sápadtság, görcs, kóma, vakság, halál jelentkezhet. Hazánkban elhanyagolás vagy bántalmazás következményeként évente 30 gyermek hal meg. Ennek 12%-a háromévesnél fiatalabb. A csecsemőkori bántalmazás egyik formája, mikor a gyermeket erősen megrázzák, így alakul ki a koponyán belüli sérülés.
A bántalmazó fejsérülés megelőzése A csecsemő rázásának veszélyei
Orvosi ellátás és diagnosztika
A koponyasérülés, gyermekkori fejtraumák kezelése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Régebben képalkotó eljárásokkal megpróbáltunk mindent megtudni a koponyán belüli sérülésekről, illetve annak hiányáról (röntgen, CT). Ma szeretnénk a vizsgálatok mennyiségét, különösen a sugárterhelés miatt, csökkenteni. Ma a hangsúly a megfigyelésen van, a klinikai tünetek időbeni alakulásának vizsgálatán.
Diagnosztikai módszerek
- Röntgen: A röntgenvizsgálat csak és kizárólag a koponya csontszerkezetéről ad egy képet. Arról, hogy a csonton belül, az agyban mi történt, nem mond semmit.
- Ultrahang: Koponyaűri vérzések diagnosztikájában ultrahangvizsgálatra csak 1 éves kor alatt, nyitott kutacs esetén alkalmazható.
- CT (Komputertomográfia): Az akut vérzések kimutatására a legjobb vizsgálómódszer, de kisgyermekkorban csak nagyon indokolt esetben kerül sor a jelentős sugárterhelés miatt.
- MR (Mágneses rezonancia): Az idegszövet sérüléseinek legjobb vizsgáló módszere, azonban hátránya, hogy gyakran altatást, bódítást igényel és sok helyen nem elérhető.
A gyermekkori fejsérülések legfontosabb vizsgálómódszere a megfigyelés gyermekfejsérülések kezelésében jártas szakember által. Ez legalább 24 órás kórházi bennfekvést igényel. Ez alatt az idő alatt folyamatosan ellenőrzik a gyermek neurológiai státuszát és állapotromlás esetén azonnal képalkotó vizsgálat elvégzése, szükség esetén intenzív és idegsebészeti ellátás szükséges.
Megelőzés és otthoni teendők
A legfontosabb a megelőzés! Sajnos sokszor bármely óvintézkedés ellenére is bekövetkezik a baj, mégis törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy a gyermekünk fejét sérülés érje. Ennek érdekében mindenképpen bukósisak használata javasolt a veszélyt jelentő helyzetekben, mint biciklizés, síelés, lovaglás stb. Az otthon biztonságossá tétele (csúszásmentesség, sarokvédők, leesésgátló stb.) is kiemelten fontos! Csetlő-botló kisdedek esetén pedig természetesen az a legjobb, ha közvetlen a szülők vigyázzák a gyermek bizonytalan lépteit.
Mit tegyünk otthon, ha a gyermek beüti a fejét?
Ha az alapos vizsgálat és adott esetben megfigyelés után a gyermeket hazabocsátják, otthon is fontos a gyermek nyugalmának biztosítása, a fizikai tevékenység mérséklése az ún. agyrázkódást követő szindróma elkerülése érdekében, melynek tünetei akár hetekig is elhúzódhatnak. Általában az első 24 óra a legkritikusabb, így ez alatt az idő alatt mindenképpen fokozottan figyeljünk gyermekünkre és bármilyen szokatlan tünet, viselkedésváltozás esetén haladéktalanul keressünk fel orvost!
Fontos, hogy pihenjen a gyermek, és kerülje a Tv, monitor, telefon, tablet használatát, mivel ezek a panelek nagy frekvencián villognak, ami fárasztja az agyat, ami ráadásul kapott egy ütést is, rosszullét, hányás lehet a vége. Pár nap pihi után mehet is vissza a gyerek sportolni akár.
Az ügyes esés fontossága a mozgásfejlődésben
Az első, amit megtanulunk - pontosan ezekkel a fej beverésekkel! -, hogy ha esünk, védeni kell a fejet. Ez az ügyes esés egyik lényege! Nagyon célszerű dolog, hogy a mozgásfejlődés a fej tartásával kezdődik. Ha mindig szabadon mozoghat, és szabadon eshet, nem lesz sok balul sikerült mozdulat! Hiszen a baba nagyon dinamikusan fejlődik! Pár alkalom elég, és kialakul a célszerű mozdulat. És ez a pár alkalom egyáltalán nem veszélyes. A valódi biztonságot és a legkevesebb fájdalmat az adja, ha a baba megtanul vigyázni magára.