A leptospirózis egy bakteriális fertőzés, amelyet a Leptospira nevű, spirochéta típusú (spirális alakú) baktériumcsalád különböző tagjai okoznak. Ez a ritka, súlyos fertőző betegség embereket és állatokat egyaránt érint. Különösen fontos megérteni a betegség lefolyását és megelőzését, mivel a leptospirózis zoonózis, azaz állatról emberre átvihető fertőzés. Egyes állatok hordozói lehetnek a kórokozóknak, és vizelettel ürítik azt, míg mások megbetegednek és elpusztulnak.
Az ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, azok vizeletével, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A baktériumok bejuthatnak a szervezetbe nyílt sebeken vagy nyálkahártyán keresztül, például a szájon vagy a szemen.
A leptospirózis kockázati tényezői és terjedése
A leptospirózis világszerte előfordul, kivéve a hideg égöv országait, de leginkább a meleg, esős trópusi és szubtrópusi területeken gyakori. Hazánkban évente 30-40 eset kerül felismerésre. Az állatok (kutya, sertés, patkány) vizeletével fertőzött édesvizekkel érintkezők között, elsősorban a melegebb éghajlaton, viszonylag gyakori a betegség.
- Rekreációs tevékenységek: Meleg éghajlaton édesvízben való fürdés vagy csónakázás során is előfordulhat a fertőzés.
- Házi fertőzések: Kutyatartással, háziasított vadállatokkal foglalkozók, esővízgyűjtő rendszerek, valamint fertőzött rágcsálók jelenthetnek veszélyt.
- Munkahelyi expozíció: Korábban foglalkozási betegségnek tartották (telepi állatgondozók, inszeminátorok, állatorvosok, vágóhídi munkások).
- Állatfürdőhelyek: Hazánkban is sok helyen létező állatfürdőhelyek tekinthetők a legfontosabb fertőzésforrásnak.
A Leptospira baktérium nedvességkedvelő mikroorganizmus, mely szárazságban hamar elpusztul, de enyhén lúgos közegben, fertőzött állatok vizeletében, hígtrágyában, nedves talajban, pocsolyákban vagy vízfolyásokban hetekig-hónapokig életképes maradhat.
A leptospirózis tünetei és formái emberben
A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, és az egész szervezetet megtámadhatja, a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. A tünetek típusától és súlyosságától függően eltérőek.
Az anicterikus szindróma (enyhe forma)
Ez a leptospirózis kezdeti szakasza, amely az esetek közel 90%-ában enyhe, influenzaszerű betegségként zajlik le. Hirtelen kezdődik, és a tünetek a következők lehetnek:
- Fejfájás
- Köhögés
- Nem viszkető kiütés
- Láz (4-9 napon át tart, elérheti a 38,9 °C-ot)
- Izomfájdalom (különösen az alsó lábszárban)
- Étvágytalanság
- Hasmenés
- Kötőhártyavérzés
Az anicterikus szindróma néhány napig tarthat, mielőtt a tünetek megjelennek.
Icterikus szindróma vagy Weil-kór (súlyos forma)
Ha a betegek jobban vannak, de újra megbetegednek, a leptospirózis második fázisába léphetnek, amelyet icterikus szindrómának vagy Weil-kórnak neveznek. Ez a forma súlyosabb, és az esetek 10%-ában fordul elő, akár végzetes kimenetelű is lehet.
Jelei általában a 3-6. naptól észlelhetők, és a tünetek a következők lehetnek:
- A bőr besárgulása (máj érintettségére utal)
- Légszomj, köhögés, vérköpés (súlyos légzészavarig fokozódó tüdőeltérésekkel)
- Nyirokcsomó- és májmegnagyobbodás
- Kiütések
- Vérnyomásesés, szívritmuszavarok
- Agyhártyagyulladás, vesegyulladás
A lappangási idő általában 7-13 nap, de 2-20 nap is lehet. Fontos a korai diagnózis és kezelés, mivel a súlyos esetek több szervet is érinthetnek.
Diagnózis és kezelés
A jelentkező tünetek számos más betegségre is utalhatnak, így ezek alapján nem állapítható meg biztosan a betegség. Az orvosok először a kórtörténetről kérdezik a betegeket.
- A beteg állat vizeletéből esetenként kimutathatóak a baktériumok.
- Egymásután, több alkalommal vett vérminták vizsgálatával lehet következtetni arra, hogy a kialakult tünetekért a leptospirák felelősek.
- A baktérium kimutatható a vérből, vizeletből és a gerinc-agyvízből.
- A vérben keringő specifikus ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálattal lehet a betegséget egyértelművé tenni.
Jelenleg nincs olyan gyors laboratóriumi teszt, ami megbízhatóan jelzi a fertőzöttség fennállását. Laboratóriumi vizsgálatok során magasabb a fehérvérsejtszám, de rendszerint 10.000/µl alatt van.
Kezelési lehetőségek
A leptospirózis kezelése segíthet csökkenteni a súlyosságát, és a helyes kezelés a súlyosságtól függ.
- Enyhe esetek: Egyszerű gyógymódok kezelhetik a leptospirózis enyhe eseteit.
- Súlyos esetek: A súlyos leptospirózisban szenvedőket kórházba kell szállítani, mivel több szervet is érinthet. A klinikai állapottól és súlyosságtól függően a betegeknek további orvosi beavatkozásokra lehet szükségük.
Az antibiotikum-kezelést minél előbb el kell kezdeni. Penicillineket, doxiciklint, eritromicint és nagyhatású eritromicin származékokat adhatunk a betegnek. Penicillin adása esetén a pusztuló baktériumokból felszabaduló nagy mennyiségű méreganyag úgynevezett Herxheimer-reakciót okozhat, ami lázkiugrással, a beteg állapotának hirtelen, de átmeneti romlásával járhat.
A leptospirózis hatása a vemhes állatokra és a vetélésre
A leptospirózis vad- és háziállatok betegsége, és jelentősen befolyásolja a szaporodási eredményeket, különösen a vemhes állatok esetében. A sertésállományok fertőző eredetű vetéléseinek mintegy felét a Leptospira-baktériumok okozzák, többségét a L. pomona, kisebb százalékát a L. hyos (L. tarassovi).
Fertőzés és következményei sertéseknél
A mentes állományokba elsősorban fertőzött sertésekkel hurcolják be a kórokozót, gyakran kanokkal, melyek nem a fedezés által, hanem vizeletükkel fertőznek. Rossz higiéniai viszonyok között (zsúfolt, nedves, szennyezett istállók) gyakoribb a megbetegedés.
Vemhes kocákban a fertőződés utáni 3. héttől kezdődően történik a magzatok károsodása, melynek következménye vetélés, koraellés vagy életképtelen magzatok születése.
Bevezetés a leptospirózisba - 1. rész | Massey Egyetem
A magzatok a méhben legtöbbször fejlődésük különböző szakaszaiban, fokozatosan pusztulnak el. Ilyenkor a rendes fialási idő előtt 1-3 héttel a koca különböző fejlettségű holt magzatokat vetél. A vetélések ritka kivételtől eltekintve a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén történnek.
Magzatkárosodással, így vetélésekkel többnyire a vemhesség 45-100. napja közötti fertőződés jár, vagyis vetélések a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén fordulnak elő. A vemhesség kezdeti szakaszában a magzatok a kórokozóra kevéssé érzékenyek, a 100. nap utáni fertőzés jelentősen csökkentheti a károsodást. Fertőződés után az állatokban ellenanyag képződik, de a leptospira-ürítés 0,5-1 évig is tarthat, mert a baktériumok a vesékben hosszabb ideig is megtelepedhetnek.
Vetélések aránya a vemhesség különböző szakaszaiban
| Vemhességi szakasz | Vetélés kockázata | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kezdeti szakasz (45. nap előtt) | Alacsony | A magzatok kevésbé érzékenyek a kórokozóra. |
| Középső szakasz (45-100. nap) | Magas | Magzatkárosodás, vetélések gyakoriak. |
| Késői szakasz (100. nap után) | Közepes | A fertőzés jelentősen csökkentheti a károsodást, de vetélések még előfordulhatnak. |
A nem túl durva fertőzöttség következményeinek megelőzésére a vakcinázás javasolt (1. oltás búgatáskor, 2. oltás 2-4 héttel később). Bármilyen vetélést jelentsünk az állatorvosnak, a magzatokat az állatorvosi szemléig őrizzük meg!
Az empátia hiánya a terhességi veszteségek kapcsán
A terhesség elvesztése, különösen a többszöri spontán vetélések, rendkívül traumatikus élményt jelentenek a párok számára. Az empátia hiánya ilyenkor sokszor sokkal nagyobb törést és megaláztatást jelent, mint maga az egész történés. Sajnos, az egészségügyi rendszerben időnként tapasztalható empátiahiány csak tovább rontja a helyzetet.
Személyes tapasztalatok a terhességi veszteségekkel kapcsolatban
Egy 14 éves kora óta együtt lévő pár története jól illusztrálja a többszöri spontán vetélések és az empátia hiányának fájdalmát. 30 évesen, két évvel azután, hogy úgy döntöttek, családot alapítanak, pozitív terhességi tesztet produkáltak, ami óriási örömet okozott.
Első vetélés
A 7. héten elmentek egy helyi nőgyógyászhoz, akinek viselkedése rendkívül tapintatlan volt. A rövid, alig 3 perces vizsgálat során, amely során az ultrahang használata is fájdalmas volt, nem mutattak semmilyen empátiát. Később kiderült, hogy az embrió már a 6. héten elhalt, így a nőgyógyász vizsgálatakor is halott volt.
Egy hét múlva műtétre került sor. A kórházban szerencsére kedves nővér és orvos fogadta, akik odafigyeltek a nő érzéseire, kísérték és biztatták. A műtét után a nővér vigasztalta, miközben hangosan sírt.
Második vetélés
Rövid idő elteltével ismét pozitív lett a terhességi teszt. Ezúttal sem örülhettek sokáig, a 6. héten spontán elvetélt. Az orvos szerint, mivel a terhesség nagyon kicsi volt és spontán történt a vetélés, valamint a vetélés másnapján csak 10 volt a HCG, nem kellett várni a következő próbálkozással. Ebben az esetben a pár nem várt vigaszt az orvosoktól, hiszen tudták, hogy menthetetlen a dolog.
Harmadik vetélés és traumatikus élmények
A nő 30. születésnapján ismét pozitív lett a teszt, és a pár rendkívül boldog volt. A 6. hét első napján azonban vérzés kezdődött, és a kórházba kellett menniük. Ultrahangon csak szikhólyagot és szabályos petezsákot láttak, embriót nem. Utrogestant kapott, és egy hét múlva volt kontroll, ahol már volt szívhang. Innentől kezdve minden rendben latszott, a 10. héten is, és a 12. hetes ultrahangra készülve izgatottan indultak a kórházba, tervezve a hír bejelentését.
A vizsgálat során azonban a rideg valóság fogadta őket: „nagy baj van”. Annak ellenére, hogy volt szívhang, az orvos szerint a baba „nagyon beteg”, és a főorvosnak meg kell vizsgálnia. A főorvos közölte, hogy „ez a magzat nem születhet meg”, és mivel a 12. héten már nem lehet műtéttel megszakítani a terhességet, reggel meg kell jelennie az osztályon, és ő majd beindítja a szülést. Semmilyen tájékoztatást nem kaptak, sem a lehetőségeikről nem beszélt, és plusz vizsgálatokat sem javasolt.
A diagnózis előtt egy nappal a fogadott orvosuk éppen nyaralni ment, de a nő felhívta, és ő megnyugtatta, hogy nem engedi, hogy még egy ilyen traumát éljenek át. Másnap megszakították a terhességet. A kórházi élmények azonban ismét traumával jártak. A nő nem tudta, hogy mi történik, zavart volt, és a műtét utáni órákban ismét embertelen bánásmódot tapasztalt. Egy nővér leordította, hogy „haladjon”, miközben még kába volt. A fürdőszobába menet elöntötte a vér, amit a saját kendőivel kellett feltörölnie, miközben a nővér újabb megjegyzéseket tett a „koszról”.
Ez a történet rávilágít arra, hogy a terhességi veszteségek kezelésében az orvosi szakértelem mellett az empátia, a tájékoztatás és az emberi méltóság tiszteletben tartása elengedhetetlen. A többszöri vetélések feldolgozása rendkívül nehéz, és a negatív egészségügyi tapasztalatok csak súlyosbítják a fájdalmat.
Megelőzés
A leptospirózis megelőzésének legjobb módja, ha elkerülik a baktériumokkal való érintkezést. Magas kockázatú trópusi vidékeken kerülni kell a tavakban, különösen a lefolyás nélküli pangó vizekben történő fürdést. Ha ez nem kerülhető el, gyógyszeres megelőzésként doxiciklint szedhetünk.
- Zárt cipő és csizma viselése nedves helyeken, réteken.
- A fürdés kerülése iszapos vizekben.
- Gondos kézmosás, illetve védőkesztyű használata.
- Kézsérülés esetén a munkától való eltiltás.
- Az állatok védőoltása is rendelkezésre áll, mely egy évre ad megnyugtató védettséget.
A szobatiszta kutya nem szennyezi vizeletével a lakást, így az sem tekinthető jelentős veszélyforrásnak. Fontos azonban az óvintézkedések szigorú betartása a háziasított rágcsálók vagy ragadozók (egér, patkány, hörcsög, tengerimalac, vadászgörény, stb.) tartása esetén.
tags: #leptospira #terhesseg #veteles