A tudományos pszichológián belül sokáig a csecsemőkre autisztikus burokban élő, kontaktusra képtelen lényekként tekintettek. Ez a nézet azonban a diagnosztikai eszközök fejlődésével a huszadik század második felére tarthatatlanná vált, sőt a modern kutatások szerint a babák már magzati korukban képesek interakcióba lépni édesanyjukkal, sőt akár édesapjukkal is. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tanulás magzati létünk során kezdődik el.
A magzat érzékszervei és képességei
A születendő gyermekek érzékszervei bámulatos gyorsasággal fejlődnek az anyaméhben. Magzati korban a hetedik hét körül válunk képessé arra, hogy érzékeljük az érintést, a nyolcadik héttől már jellemző egyfajta spontán mozgás. A tizennegyedik héten már jelen van a szag- és ízérzékelés, ez utóbbi összefüggésbe hozható később a hozzátáplálással. Nem sokkal ezután jelenik meg a hallás, majd a harmincegyedik héten a hő- és fájdalomérzékeléssel is bővül az eszköztár.
A magzat kognitív képességeiről tudjuk, hogy észleli és feldolgozza környezete ingereit. A pocakban azonban már minden kialakul, a hallás, az ízlelés, a szaglás képessége, sőt a látás is. A babád „kis lakásában” a csend egyáltalán nem jellemző; a szíved dobogása, az emésztésed és a véred áramlása is különböző zajokkal jár, amelyeket a baba érzékel, ám gyorsan megszokja őket.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
Az anya-magzat kapcsolat és a prenatális kötődés
Az anya vágyai, fantáziái és magzatával folytatott interakciói nyomán a várandósság alatt olyan speciális kötelék alakul ki a gyermek és a szülő között, amely sokrétűen befolyásolja a gyermek későbbi, egész életére kiható kötődési mintáit. A várandósság alatt a baba csak korlátozottan hozzáférhető az édesanya számára, így habár a magzat is aktív alakítója a prenatális kötődésnek, az anya szerepe meghatározóbb a kapcsolatban.
Az anya és magzata három csatornán keresztül áll folyamatos kapcsolatban:
- Fiziológiai csatorna: A tápanyagok és kémiai anyagok cseréje, valamint a hormonális hatások.
- Viselkedéses csatorna: Az anya mindennapi élete, életritmusa, simogatása és beszéde.
- Intuitív csatorna: A mély egymásra hangoltság, amely álmokban és sejtésekben nyilvánul meg.
A tudatos odafordulás a magzat felé, annak elismerése, hogy saját lelki élete van, nagyban elősegíti, hogy a magzat meg tudja különböztetni, hogy mely érzések az övéi és melyek az édesanyjáé. Dr. Andrek Andrea szerint a feszültség-ellazulás mintázata a mindennapokhoz tartozik, az újszülött ebbe születik bele, így ez is egyfajta tanulási folyamatnak tekinthető.
Az anyai gének és a magzati fejlődés
A Cambridge-i Egyetem kutatói vizsgálták meg, miként küzdenek egymással az anyai és apai gének, az eredmények pedig segítenek annak a megértésében, hogy egyes magzatok miért fejlődnek gyengébben a méhben. A növekvő magzatnak jeleznie kell növekvő tápanyagigényét az anyai szervezet felé, a tápanyagokat pedig a méhlepény erein keresztül kapja meg.
| Gén/Faktor | Szerepe a fejlődésben |
|---|---|
| IGF2 | Jelzőanyag, amely serkenti a placenta ereinek növekedését. |
| IGF2R | Az anyai gén, amely korlátozza a tápanyagok átadását, kiegyensúlyozva az apai hatást. |
A veszteség megélése és a gyász
Sokan azt gondolják, hogy a vetélés során még nem beszélhetünk gyermekről, ám a veszteség érzelmi nyomot hagy. Aki nem gyászolja a veszteségét, az később fizetheti meg az árát, akár poszttraumás stressz-szindróma (PTS) formájában. A szakemberek azt javasolják: adj nevet a babádnak, és búcsúzz el tőle! A gyermek önálló, tőlünk független egyéniségének elismerése minden életkorban fontos, még akkor is, ha a magzat már nem él.
tags: #a #lelek #meggondolja #magat #az #anyamehben