Kromoszóma-vizsgálat a magzat nemének pontos meghatározásáért és a rendellenességek szűréséért

A modern prenatális ellátás jelentős előrelépést hozott abban, hogy a magzat genetikai állapotáról anyai vérvétellel, a magzatot nem veszélyeztetve szerezhetünk információt. Ezáltal a várandósság során a méhlepényből kis mennyiségű magzati eredetű DNS-töredék kerül az anya keringésébe.

Laboratóriumi módszerekkel kimutatható, hogy mely kromoszómákhoz tartoznak ezek a töredékek, és arányaik megfelelnek-e a vártnak. Ezek a genetikai vizsgálatok célja, hogy a magzat esetlegesen fennálló fejlődési rendellenességét időben felismerjék. A fejlődési rendellenesség lehet veleszületett (genetikai) és szerzett (a terhesség alatt alakul ki).

Fontos tudni, hogy az első öröm vagy meglepetés után a terhesség előrehaladtával nemcsak a rosszullétek érkeznek el, de a várakozás mellett a félelmek is. Az egyik leggyakoribb kérdés a harmadik hónap közeledtével érkezik el, és arra irányul, hogy vajon lehet-e egészségügyi problémája a magzatnak. Sokan félnek attól, hogy gyermekük valamilyen kromoszóma-rendellenességgel születik, ezért igyekeznek mielőbb vizsgálatokat végeztetni.

Kromoszóma-rendellenességek és kockázati tényezők

A kromoszómák valójában sejtjeink genetikai információit rejtik magukban egy hosszú DNS formájában: testi sejtjeink nagy többsége 23 pár kromoszómát tartalmaz. Amikor a gyermek megfogan, az apa és az anya egyaránt 23-23 kromoszómát örökít tovább számára. A folyamat során azonban problémák léphetnek fel, és egy mutáció következményeként megváltozhat adott kromoszóma vagy annak száma.

A korai vetélések 60%-ában, a halvaszületések 5-6%-ában, a szellemileg súlyosan sérültek 25%-ában mutatható ki kromoszóma-rendellenesség. A leggyakoribbak ezek közül a Down-szindróma (21-es triszómia), az Edwards-szindróma (18-as triszómia) és a Patau-szindróma (13-as triszómia).

A három leggyakoribb triszómia

• Down-szindróma (21-es triszómia): Az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, ami a 21-es kromoszóma kettő helyett háromfelé való osztódásával jár. Előfordulási aránya körülbelül minden 600. baba születésekor. Jellemzői az izmok lazasága, a végtagok rövidsége, alacsony termet, pici, lapos orr, ferde vágású szem. Értelmi képességeik lassabbak lehetnek, de jól taníthatóak.
• Edwards-szindróma (18-as triszómia): A 18-as kromoszóma többszöröződésével kapcsolatos állapot. Az Edwards-szindrómás babák sokszor az élettel összeegyeztethetetlen jellemzőkkel jönnek világra, éppen ezért heteket, hónapokat maradnak életben, ennek legfőbb okai a szív- és légzési problémák.
• Patau-szindróma (13-as triszómia): A 13-as kromoszóma többszöröződésével függ össze. Ritkább, mint a Down-szindróma, 10 ezerből egy gyermeknél fordul elő. Súlyosabb diagnózist jelent, mivel a Patau-szindrómás újszülöttek átlagos életkora egy hónapra tehető.

Közismert, hogy az életkor előrehaladtával ezen kromoszóma-rendellenességek kockázata megnövekszik. Míg 25 éves anyai életkorban annak az esélye, hogy ezen három leggyakoribb kromoszóma-rendellenességgel rendelkező gyermek jöjjön a világra 1:1065, addig ugyanez a szám 45 éves édesanya esetén 1:28!

Kiemelendő azonban, hogy a triszómiás beteg gyermekek 80%-át 35 évnél fiatalabb anyák szülik, így önmagában nem elegendő az életkort, mint szűrőmódszert alkalmazni. A genetikai szűrés minden kismamának ajánlott, legyen veszélyeztetett kategóriában, vagy sem. A kromoszóma-rendellenességek esélye ugyanis bizonyos tényezők hatására növekszik, azonban sokszor véletlenszerű az előfordulás és olyan esetben is történhet mutáció, ahol sem egészségügyi, sem életkori, sem öröklött jellemzők nem utalnak erre.

A kockázati tényezők között az anya és apa családjában előforduló genetikailag öröklődő problémák mellett más tényezők is szerepet játszanak. Így a fizikai-kémiai fertőző behatások, ha a pár nő tagja X kromoszómához kötött recesszíven öröklődő betegséget hordoz, illetve, ha a pár egyik tagja autoszomális domináns módon öröklődő betegségben szenved. A korábbi vetélések, halva szülések is jelenthetnek kockázatot. Emellett nagy szerepe lehet az édesanya életkorának: 35 év felett a genetikai tanácsadás ajánlott, 37 év felett pedig kötelező.

Magzat neme és a kromoszóma vizsgálat

A családtervezés során gyakran felmerülő kérdés természetesen az is, hogy fiú vagy lány lesz-e a megszületendő baba. Fontos tudni, hogy az, hogy kislány vagy kisfiú érkezik a családba, valójában nem befolyásolható.

Mintegy száz éve még úgy gondolták, hogy a születendő gyermek neme kizárólag a nőktől függ, az ivari kromoszómák felfedezését követően azonban kiderült, hogy a magzat nemét genetikai szempontból a férfiak döntik el. Ennek oka, hogy a férfiak hímivarsejtjeibe csak egy darab ivari kromoszóma kerül be: ha a megtermékenyítendő petesejttel egy X-kromoszómát hordozó spermium egyesül, a magzat neme lány lesz, ha viszont egy Y-kromoszómát hordozó hímivarsejt kerül a petesejtbe, fiúcsecsemő fog születni (a férfiak testi sejtjei egy X és Y ivari kromoszómát, a nőké pedig két X-kromoszómát tartalmaznak).

Alapvetően tehát a férfiak határozzák meg, hogy milyen nemű gyermek fog születni, de ha a nő szervezetében zajló folyamatokat is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a kérdés ennél bonyolultabb.

A magzat nemét befolyásoló tényezők

• Sejtfelszíni jelzőfehérjék (antigének): Az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek felületén helyezkednek el, amelyek a petesejt külső burkán található receptorokkal hozhatók összefüggésbe.
• Fogamzás időpontja: Az X- és az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek alakjában tapasztalható különbségek okozhatják a nemek arányában bekövetkező eltérést. Az X-kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek feje lapos alakú, míg az Y-kromoszómás spermiumoké kerekebb. Az úszási sebesség eltérése a tüszőrepedést követően elvileg lehetővé tenné, hogy az Y-spermiumok hamarabb elérjék a már jelenlévő petesejtet: ebben az esetben nagyobb eséllyel születne fiú.
• Pszichés tényezők: Feltehető, hogy pszichés tényezők is befolyásolják a nemek arányát, például háborúkat követően az átlagnál több fiú születik.
• Anyai táplálkozási szokások: Kutatások szerint a magas kalóriabevitelű nők 56 százalékának született fia, míg a kevés kalóriát fogyasztó csoportban csak 45 százalék volt a fiúcsecsemők aránya.

NIPT tesztek, például a Panorama® teszt, segítségével a magzat nemét is pontosan meg lehet határozni, amelyet kérésre a betöltött 12. terhességi hét után közlünk a szülőkkel. Ikerterhesség esetén a Panorama® teszt 100%-os biztonsággal (zéró hibával) állapítja meg külön-külön a magzatok nemét is, az egyéb NIP tesztek Y-kromoszóma meghatározásához képest.

Szűrővizsgálatok a várandósság alatt

A várandósgondozásról szóló EMMI rendelet három kötelező ultrahang szűrővizsgálatot rendel el: az első trimeszteri (11-13 hét), a második trimeszteri (18-22. hét) és a harmadik trimeszteri (30-32. hét). Ezen szűrővizsgálatoknak köszönhetően Magyarországon a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása 0,4-0,6%.

Hiába a képzett ultrahang-specialista, és a csúcskategóriás ultrahang-készülék, csak arra hagyatkozva a Down-szindrómás magzatok mindössze 60-70%-a szűrhető ki. Ezt az alacsony detekciós rátát hivatottak segíteni a laboratóriumi tesztek.

Kombinált szűrés

A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. A szűrővizsgálat a 11-14. terhességi hét között egy vérvételből és egy ultrahangvizsgálatból áll. Lelet a vérvételtől számított egy-másfél órán belül elkészül, tehát megvárható.

A szűrést kifejezetten erre a célra felkészült centrumban lehet elvégeztetni. Ezekben a centrumokban áll rendelkezésre a pontos eredmény kimutatásához szükséges háttér: a vizsgálatra célirányosan felszerelt nagyteljesítményű vizsgálókészülék, megfelelő képesítéssel rendelkező ultrahangos szakember és speciális labor. A vizsgálat során mérik a magzat ülőmagasságát (CRL), koponyaátmérőjét (BPD), koponyakörfogatát (HC), haskörfogatát (AC), a combcsont hosszát (FL) és a tarkótáji vizenyőt (NT).

Megfelelő centrumban, megfelelő vizsgáló készülékkel és alkalmas labor háttérrel a szakemberek 95-97% biztonsággal szűrik a Down-szindrómát, 50-60% biztonsággal a másik két vizsgált számbéli kromoszóma-rendellenességet, a Patau és Edwards kórt. Ezek a vizsgálatok sem az anyát, sem a magzatot nem veszélyeztetik. Mindössze körülbelül 1-1,5 órát vesznek igénybe, így mire a kismama az ultrahang vizsgálaton is túl van, meg is kaphatja a leletet.

NIPT (Non-invazív Prenatális Teszt)

A laboratóriumi szűrőmódszerek másik nagy csoportja az anyai keringésben lévő magzati DNS kimutatásán alapuló tesztek (NIPT). Ezek a tesztek elve azon alapszik, hogy az anya és a magzat között kétirányú sejtforgalom is van. Az anyai és a magzati vérkeringést a méhlepény kapcsolja össze, amely számos anyag és sejt számára biztosít átjárást. Azáltal, hogy egyes DNS-tartalmú sejtek is átjuthatnak rajta, lehetőség van a magzat genetikai állományának vizsgálatára anyai vérvétel segítségével. Ezt nem invazív szülés előtti diagnosztikának hívjuk (NIPT = non-invazív prenatális teszt).

A modern prenatális ellátás egyik legnagyobb előrelépése, hogy a magzat genetikai állapotáról anyai vérvétellel, a magzatot nem veszélyeztetve szerezhetünk információt. A várandósság során a méhlepényből kis mennyiségű magzati eredetű DNS-töredék kerül az anya keringésébe. Laboratóriumi módszerekkel kimutatható, mely kromoszómákhoz tartoznak ezek a töredékek, és arányaik megfelelnek-e a vártnak.

Ezekből a darabokból lehetőség van különböző kromoszóma-rendellenességekre következtetni, 98-99%-os detekciós rátával. Mint minden szűrővizsgálatnak, ennek is megvannak a korlátai. Elhízott várandósok esetén több álpozitív esetet találunk, illetve gyakrabban fordul elő nem informatív eredmény (nincs elegendő magzati DNS-frakció a mintában).

A NIPT diagnosztika fontossága abban rejlik, hogy pontosabban mutatja ki az esetleges magzati eltéréseket az első és második trimeszterben végzett vérvizsgálatokhoz képest. Amennyiben a NIPT pozitív eredményt vagy megnövekedett rizikót mutat kromoszomális eltérésre, úgy mindenképpen korionboholy-biopszia vagy amniocentézis vizsgálat javasolt.

A vizsgálat a magzat szempontjából teljesen szövődménymentes, szemben az invazív diagnosztikai módszerekkel. Negatív eredmény esetén számos kockázatos beavatkozástól megkíméli a kismamát. A nem invazív teszt alkalmazásával 89%-ban megelőzhetők a feleslegesen igénybe vett invazív vizsgálatok. Fontos azonban kiemelni, hogy a negatív teszt nem biztosít arról, hogy a terhesség a továbbiakban komplikációmentes lesz.

A PrenaTest anyai vérmintából végzett genetikai vizsgálat, a magzat genetikai rendellenességének vizsgálatára szolgál (9-20. terhességi hét között). A méhlepényből a magzat sejtjeinek DNS darabjai az anya vérébe kerülnek, és ott szabadon keringenek. Ezeket a DNS darabokat vizsgálják, hogy melyik kromoszómából származnak és megfelelő mennyiségben vannak-e jelen. Ezzel a kromoszómák számbeli többlete vagy hiánya mutatható ki.

PrenaTest csomagok

1. PrenaTest - Alap: A 21-es kromoszóma triszómiát (Down-kór) szűri. Magzat neme igény szerint. Egyes terhesség esetén végezhető.
2. PrenaTest - Optimum: A 21-es, 18-as és 13-as kromoszóma és a nemi kromoszómák számának eltérését szűri. Külön igényelhető a DiGeorge-szindróma szűrése. Magzat neme igény szerint. Ikerterhességben is elvégezhető. Viszont ikerterhesség esetén a nemi kromoszómák számbeli eltérésére a vizsgálat nem ad eredményt.
3. PrenaTest Plus: A technológia képes a magzat teljes kromoszóma állományának vizsgálatára (az összes kromoszóma és nemi kromoszóma számbeli eltérést (duplikációját és delécióját vizsgálja). Olyan eltérést mutat ki, aminek klinikai jelentősége, magzat egészségére gyakorolt hatása ultrahang vizsgálattal tisztázható. Külön igényelhető a DiGeorge-szindróma szűrése. Magzat neme igény szerint. Ikerterhesség esetén is.

A Panorama® teszt a leggyakoribb magzati kromoszóma-rendellenességeket szűri anyai vérből kockázatmentesen. A NIP-tesztek közül egyedül a Panorama® képes valóban megkülönböztetni az anyai és a magzati DNS-t. A Panorama® teszt 13-féle, a magzatot érintő súlyos kromoszomális elváltozást vizsgál. A teszt a Down-, Edwards- és Patau-szindrómák mellett kiszűri a nemi kromoszóma számbeli eltéréseket, továbbá egyedüliként szűri a triploidiát, az anyai mozaicizmust és megállapítja az eltűnő ikerterhességet is.

Panorama® teszt csomagok

Invazív diagnosztikai vizsgálatok

Bár a fent felsorolt szűrőmódszerek némelyike közelítette a 100%-os detekciós rátát, azonban elérni azt soha nem tudja. Erre csakis a magzatvíz-mintavétel (amniocentesis, GAC) képes, ami a genetikai vizsgálatok „gold standardja”, az egyedüli diagnosztikus (és nem szűrő) módszer.

Magzatvíz-mintavétel (amniocentesis)

Amniocentesis során ultrahang vezérlés mellett egy tűvel az anya hasfalán keresztül megszúrják a méhüreget, és kevés magzatvizet nyernek. Ezt általában a terhesség 15. hete környékén végzik. A magzatvízben lévő magzati sejtek DNS-vizsgálata alapján a kromoszóma-rendellenességek 100%-ban szűrhetők. A beavatkozás nem rizikómentes. Hozzávetőlegesen 0,5%-ban fordul elő a beavatkozást követően vetélés.

Chorionboholy-mintavétel (CVS)

A chorionboholy-mintavétel (méhlepényboholy-mintavétel/biopszia, CVS) invazív vagyis testbe hatoló beavatkozás. Ekkor az ultrahangos ellenőrzés mellett a hüvelyen vagy a hasfalon keresztül egy vékony tűvel mintát vesznek a chorionboholyból (méhlepényből). Mivel a lepény is a magzatra jellemző genetikai információkat hordozza, így sejtjeiből megerősíthetők vagy kizárhatók a genetikai rendellenességek. Ez a vizsgálat a vetélés kockázatát 1-2%-kal megemeli. A vizsgálatra már a tizedik héttől kezdődően sor kerülhet.

Kordocentézis (magzati vérvétel)

A kordocentézis során nem szúrják meg a magzatot, hanem a hasfalon keresztül, a köldökzsinórból vesznek 2-3 ml vért. Ennek a beavatkozásnak már 3-5% a vetélési kockázata, így csak nagyon indokolt esetben jöhet szóba.

tags: #lehet #e #tevedes #a #kromoszoma #vizsgalatnal