Magyarországon becslések szerint mintegy 200 ezer pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy számukra csak reprodukciós eljárások segítségével lehet gyermekük. Számos tényező állhat ennek hátterében, beleértve a gyermekvállalás későbbre tolódását, ami miatt egyre több 35 év feletti nő szül először. A lombikbébi program sok esetben segítséget nyújt az áhított gyermek elérésében, azonban a sikerhez más tényezők is hozzájárulnak.
A lombikprogram egy olyan mesterséges eljárás, amely során a petesejt és a hímivarsejt találkozása és a megtermékenyítés a test külső környezetében történik. Magyarországon az élve születések mintegy 2,5%-a származik lombikeljárásból. A mesterséges beavatkozások sikerességének egyik legfontosabb tényezője a leendő anya életkora.
Az életkor szerepe a termékenységben
A legnagyobb esély a beavatkozás sikerére a 24 és 34 év közötti nők esetében van, ebben az életszakaszban a nők 32%-a esik teherbe sikeresen. Ezzel szemben a 40-42 év közötti nőknek csak 13%-a ér el sikert. Az életkor meghatározó szerepet játszik a petesejtek mennyisége és minősége szempontjából is, mivel ezek az évek előrehaladtával csökkennek. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű petesejt, lehetőség van petesejt donor igénybevételére, ami általában 45 éves kor felett válik szükségessé.
A sikeres lombikprogram nagyban függ attól is, hogy milyen típusú termékenységi problémával küzd a pár. Előfordulhat, hogy csak az egyik félnél van jelen terhességet akadályozó tényező, de az is gyakori, hogy mindkét fél esetében problémát vagy betegséget diagnosztizálnak. Ezek csökkenthetik a sikeres beavatkozás esélyét.
A sikert befolyásoló életmódbeli és egészségügyi tényezők
A nők körében az egyik leggyakrabban előforduló állapot az endometriózis (az esetek kb. 45%-ában), míg a férfiaknál az ondóvezeték-elzáródás. Mindkét állapot fennállásakor jó eséllyel következhet be terhesség mesterséges beavatkozás eredményeképp.
Számottevően befolyásolja a teherbeesés sikerességét a nők testsúlya is. Tapasztalatok szerint több beavatkozásra van szükség túlsúlyos nőknél a lombikprogram sikere érdekében, mint az ideális testsúllyal rendelkezők esetében. Dohányzó nők esetében például jelentősen kisebb az esélye az embrió beágyazódásának, mint a nemdohányzóknál; általában kétszer annyi beavatkozásra van szükség a sikerhez, mint a füstmentes életet élő anyáknál.
A Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja azonosított egy markert, amely befolyásolja a mesterséges megtermékenyítés sikerességét. Céljuk az egyetlen, legjobban beágyazódni képes embrió kiválasztása.
A petesejtek optimális száma és a kezelés
Brit szakemberek jelentették be, hogy mintegy tizenöt petesejtet kell leszívni egyetlen menstruációs ciklus alatt ahhoz, hogy a legnagyobb legyen az esélye a lombikbébi kezelés általi teherbeesésnek. A közép-angliai Birminghami Egyetem kutatói több mint 400 ezer lombikbébi kezelés adatait elemezték Nagy-Britanniában 1991 és 2008 között. Ezen adatok alapján megállapították, hogy nagyjából tizenöt petesejt egyidejű leszívása esetén a legmagasabb a statisztikai valószínűsége a teherbeesésnek. Ezek az eredmények a petesejt-termelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek.
A petesejtleszívás és megtermékenyítés folyamata
A lombikbébi kezelés során a leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik. Az In vitro fertilizációs (IVF) eljárás esetén a petesejteket általában altatásban végzett, rövid műtét során nyerik ki. Ezek között találhatók érett és éretlen petesejtek is. Az éretlen petesejtek esetén az embrionális fejlődés és a teherbeesés esélyei lényegesen rosszabbak.
A megtermékenyült petesejteket ezután néhány napig tenyésztik, hogy kiválaszthassák a legalkalmasabb embriókat a beültetésre. Az embriókat általában vékony műanyag katéterrel juttatják a méhüregbe. A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz felhasználhassák őket.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tényezők
A lombikbébi eljárások sikerességét számos tényező befolyásolja. A legfontosabbak:
- Női életkor: A 24 és 34 év közötti nőknek van a legnagyobb esélye a sikeres teherbeesésre.
- Termékenységi problémák típusa: Bizonyos problémák, mint az endometriózis vagy az ondóvezeték-elzáródás, nem csökkentik jelentősen a lombikeljárás sikerességét.
- Életmód: A dohányzás, a túlsúly és az egészségtelen táplálkozás negatívan befolyásolhatják a fogantatás esélyeit.
- Korábbi terhességek: Korábbi sikeres terhességek növelik a mesterséges megtermékenyítés sikerességének esélyét.
- Donoros kezelés: Idősebb korban vagy súlyos termékenységi problémák esetén donor petesejt vagy spermium használata növelheti a sikeres teherbeesés esélyét.
A mesterséges megtermékenyítés, mint minden orvosi beavatkozás, rendkívül egyénfüggő. A siker sok tényezőtől függ, beleértve az alkalmazott módszereket, az általános egészségi és pszichológiai állapotot, valamint az életkort. A Repromedánál például 10 párból 7-nek csak egy IVF-ciklusra van szüksége a teherbe eséshez.
Hogyan működik az IVF | A termékenység története | BBC Earth Science
Tévhitek és tények a lombikbébi kezelésekről
Fontos tisztában lenni a lombikbébi kezelésekkel kapcsolatos tényekkel és tévhitekkel. Például, bár sokan úgy gondolják, hogy az 50% alatti sikerességi ráta gyengének számít, a 20-35% közötti ráta átlagosnak mondható, míg a 40% már igen jó aránynak tekinthető. Az egészséges, termékeny pároknak is csak 15-20% esélyük van a teherbeesésre minden hónapban, így a lombikeljárások 36%-os sikerességi aránya, az élve születések közel 30%-os arányával, figyelemre méltó.
A meddőséggel küzdő pároknak fontos, hogy időben forduljanak szakemberhez. Ha több mint egy éve nem sikerül a fogantatás, vagy ha a nő 35 évnél idősebb és hat hónap elteltével sem esik teherbe, javasolt meddőségi szakemberekhez fordulni.
tags: #legtobb #petesejt #beultetes #mennyisege