Korai petefészek-kimerülés: okok, tünetek és következmények

A korai petefészek-kimerülésről (Premature Ovarian Insufficiency, POI) vagy korábbi elnevezéssel korai petefészek-elégtelenségről beszélünk, ha a petefészek 40 éves kor előtt elveszti normális működését. A nők kb. 1 százalékánál alakul ki korai petefészek-kimerülés, a meddőség egyik lehetséges oka.

A petefészek normál működéshez szükséges az agyalapi mirigyben termelődő follikulus stimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH), a petefészkek által termelt ösztrogén, továbbá a peteérés, sárgatest-képzés összehangolt működése. Korai petefészek kimerülés esetén a petefészkek idő előtt elvesztik mind hormontermelő, mind pedig érett petesejt-képző szerepüket. Ez bekövetkezhet a petesejt-előalakok (primordiális tüszők) károsodása miatt, vagy kedvezőbb esetben csak az egyébként egészséges tüszők érési folyamatának zavara miatt is. Tudni kell, hogy 35 éves kor fölött természetes folyamat a petefészkek működésének csökkenése, a hormontermelés és a peteérés terén is, 50 éves kor körül pedig a természetes menopauza során is leáll a szerv működése. A korai petefészek-kimerülés során hasonló folyamat zajlik le, azonban a szokásosnál korábbi életkorban.

Mi történik korai petefészek-kimerülés során?

Ha a két petefészek (ovárium) elégtelenül működik, nem termelnek elegendő női hormont (ösztrogéneket) és elmarad a tüszők érése. Mindez csökkent termékenységet von maga után és számos nőt foszt meg a gyermekvállalás lehetőségétől.

Nem jelent teljes és végleges állapotot

A korai petefészek-kimerülést elkülönítik a korai menopauza fogalmától. Más-más a menstruáció és a terhesség lehetősége, illetve a két állapot kezelési lehetőségei is különböznek, bár a petefészek kimerülése elvezethet a korai menopauzához. A megkülönböztetést az indokolja, hogy korai menopauzában a menstruáció és a teherbeesés lehetősége teljesen megszűnik, míg korai petefészek-kimerülésben időről-időre jelentkezhet menstruáció, egyes következményei ösztrogén adásával kezelhetők, továbbá a teherbeesés sem kizárt, noha jóval kisebb valószínűségű, mint hormonálisan aktív nő esetében.

A korai petefészek-kimerülés nem azonos az elsődleges petefészek-elégtelenséggel sem, amikor valamilyen rendellenesség - általában genetikai eredetű betegség, pl. Turner-szindróma - miatt egy nőnek sosem volt peteérése és menstruációja. POI esetén ezzel szemben a hölgyek ciklusa korábban teljesen normális volt, és megfelelő kezeléssel nem teljesen kizárt a fogantatás.

A korai petefészek-kimerülés tünetei

A korai petefészek-kimerülés leggyakoribb tünete a rendszertelenné váló, kimaradó menstruáció (amenorrhea). Egyes nőknél mindig rendszertelen a menstruáció, míg mások csak terhesség vagy a fogamzásgátló tabletta elhagyása után tapasztalnak rendszertelenséget. A korai petefészek-kimerülés további tünetei a menopauzáéhoz hasonlítanak. Ilyenek a visszatérő hőhullámok, az éjszakai izzadás, a hüvelyszárazság, az ingerlékenység vagy a koncentrációzavar. Az ösztrogénszint csökkenése bizonyos szerveknél korai öregedést von maga után, leginkább a bőr, az erek, a csontok, az emlők és a nemi szervek esetében.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha azt veszi észre, hogy már három vagy több hónapja nem menstruált, keresse fel orvosát a háttérben álló okok feltárása érdekében. Számos más okból is elmaradhat a menstruáció, ide értve a terhességet, a stresszt, a fokozott fizikai igénybevételt, esetleg bizonyos életviteli szokások változását.

Milyen következményekkel jár?

A korai petefészek-kimerülésnek számos következményével is számolni kell.

• Meddőség. Korai petefészek-kimerülésben a nőknek kis százaléka képes teherbe esni és egészséges gyermeket szülni. A meddőség kezelése nagy kihívást jelent.
• Csontritkulás. Alacsony ösztrogén szinttel rendelkező nőknél fokozott a gyenge, törékeny csontok, azaz az oszteoporózis kialakulásának kockázata.
• Addison-kór. Korai petefészek-kimerülésben magasabb az Addison-kór kockázata, ami a mellékvesék csökkent mennyiségű hormontermelésével jár.
• Szorongás vagy depresszió. A meddőség vagy más, az alacsony ösztrogén szint okozta rendellenesség miatt egyes nők depressziósak, illetve szorongók lehetnek.

Rizikófaktorok

Számos rizikófaktor növeli a korai petefészek-kimerülés kockázatát, az életkor és a genetikai hajlam szerepét kell kiemelni. A petefészek-kimerülés kockázata a kor előrehaladtával nő: 35 éves korra 250 nőből egynél, míg 40 éves korra, már 100 nőből egynél elégtelen a petefészek működése. Ha egy családban előfordult már korai petefészek-kimerülés, akkor nagyobb valószínűséggel jelenhet meg a betegség. Az esetek 10 százaléka öröklődést mutat.

A korai petefészek-kimerülés két típusa

A korai petefészek-kimerülésnek megkülönböztetünk két formáját: primer formát, amelyben a petefészekben van a rendellenesség, és szekunder formát, amikor az agyalapi mirigy működése nem megfelelő. A petefészek-kimerülés pontos oka nem minden esetben deríthető ki, hacsak nem valamilyen egyértelmű előzmény (műtét, kemoterápia) vagy genetikai mutáció okozza.

Genetikai hajlam: Nagyjából az esetek negyedénél bizonyos kromoszóma-változások okozzák a petefészek-kimerülést. Ilyenkor gyakori a családi halmozódás. Ilyen rendellenességek többek között: Turner-szindróma; törékeny X szindróma. Ezek a genetikai betegségek azonban jellemzően már a korábbi életszakaszban kiderülnek, mert egyéb jellegzetes tüneteik is vannak.

Mérgező és vegyi anyagoknak való kitettség: Bizonyos vegyi anyagok nagy mennyiségben károsíthatják a szervezet egyes sejtjeit, ezáltal a petesejteket is. Mivel az éretlen petesejtek már születéskor jelen vannak a szervezetben, és nem termelődik belőlük több, károsodásuk végleges állapot. Egyes kémiai anyagok pedig gyorsítják a tüszők kimerülését. A petefészek-kimerülés általában az alábbi hatásokat követően alakulhat ki: kemoterápia; radioterápia; dohányzás, cigarettafüst; egyes rovarirtók; egyes vírusok.

Autoimmun betegségek: Az immunrendszer normális esetben a saját szervezetet védi a baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók megjelenésekor. Autoimmun betegségek esetén azonban a saját szöveteket ismeri fel idegennek, gyakorlatilag saját maga ellen fordul az immunrendszer. Az autoimmun betegség okozta petefészek-kimerülés esetén az immunsejtek a petesejteket vagy azokat az endokrin mirigyeket károsítják, amelyek a tüszőéréshez szükséges hormonokat termelik. Kutatások szerint az esetek mintegy ötödénél autoimmun betegség áll a háttérben - ez esetben tünet lehet egyéb autoimmun betegség jelenléte is (autoimmun pajzsmirigybetegségek, autoimmun eredetű Addison-kór).

A petefészek-kimerülés szövődményei

Fontos tudni, hogy a petefészek-kimerülés nem csupán a terméketlenség elvesztését jelenti. A hormonháztartás zavara miatt számos szövődménnyel járhat, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők vagy késleltethetők.

• Endokrin betegségek. Az endokrin mirigyeket érintő zavar az egész szervezetet érinti, így gyakori egyéb hormonális betegség kialakulása is (pl. pajzsmirigy-alulműködés, Addison-kór).
• Csontritkulás. Az ösztrogénszint csökkenése a csontok erősségének csökkenését okozhatja, ami törésekre hajlamosíthat.
• Szív- és érrendszeri betegségek. Az ösztrogénszint csökkenése hajlamosít a szívbetegségekre és a stroke-ra.
• Egyéb betegségek. Amennyiben a petefészek-kimerülést autoimmun betegség okozza, számos más betegség kockázata is megnő (cukorbetegség, száraz szem, vérszegénység, rheumatoid arthritis, lupus, myasthenia gravis).

A petefészek-kimerülés diagnosztizálása

A petefészek-kimerülés tünetei számos más betegséghez nagyon hasonlók lehetnek, ezért a diagnosztizálása nem mindig történik azonnal és könnyen. A petefészek-kimerülés diagnosztizálásához általában az alábbiakra számíthat:

• Kérdések a menstruációs ciklussal, korábbi betegségekkel (különös tekintettel a kemoterápiára és egyéb gyógyszerekre), az életmóddal és a munkahellyel (méreganyagoknak, rovarirtóknak való kitettség), korábbi műtétekkel és a családban előforduló betegségekkel kapcsolatban.
• Hormonvizsgálatok (FSH, prolaktin, AMH).
• Genetikai teszt (FMR1 gén a törékeny X szindróma kizárása érdekében).
• Csontsűrűségmérés.
• Ultrahangvizsgálat (amely a tüszők állapotát és a még megmaradt tüszők mennyiségét mutatja meg).

A petefészek-kimerülés kezelése

Bár a petefészek-kimerülés első hallásra véglegesnek tűnik, egyes esetekben van lehetőség a kezelésére. Bizonyos esetekben a termékenység is visszaállítható, így a gyermekvállalás is lehetségessé válik.

• Hormonpótlás. A hormonpótlás (progeszteron, ösztrogén vagy mindkettő) a menopauzaszerű tünetek enyhítésében segít: hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavarok és menstruációs zavarok. Ezenkívül segít megelőzni a csontritkulás és a szív- és érrendszeri panaszok kialakulását. Amennyiben még maradtak petesejtek, amelyek a megfelelő hormonhatásra képesek átmenni az érési folyamaton, a teherbe esés is lehetséges.
• Pszichoterápia. A korai petefészek-kimerüléssel való lelki megküzdés nagyon nehéz lehet, főleg, ha fiatal az érintett. Amennyiben a cél a teherbe esés, akár hormonpótlás mellett is érdemes felkeresni a pszichológiai tanácsadást, a lelki állapot ugyanis erősen befolyásolhatja a teherbe esést.

tags: #leallt #petefeszek #terhesseg