A gyermek világrahozatala során számos kérdésben a döntés az Ön kezében van. Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk segítségére lenni abban, hogy már a várandósság alatt felkészülhessen a szüléssel kapcsolatos eseményekre, tudnivalókra.
A szüléskor minden szükséges esetben a szülést segítő szakemberek tájékoztatják majd Önt saját és magzata állapotáról, az indokolt és lehetséges tennivalókról, de ezek már ismerős témák lesznek, ha előre elolvassa a tájékoztatót.
Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek is, amelyekben Ön nem dönthet, nem gyakorolhatja a beleegyezés vagy a visszautasítás jogát. Ha előre nem várt, sürgős, életet- vagy tartós egészséget veszélyeztető helyzet alakul ki, amelyben Ön, magzata, vagy mindketten érintettek, az Ön beleegyezése nélkül is elvégzik a szükséges beavatkozásokat.
A családközpontú szülészeti ellátás
A családközpontú szülészeti ellátás egyik alapja a szülés természetes lefolyásának támogatása. A természetes szülés azonban nem csupán a hüvelyi úton történő szülést jelenti. Ilyenkor az orvos és a szülésznő törekszik arra, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett történjen.
Támogatják, hogy a szülés lehetőleg magától induljon meg, elsősorban a betöltött 41. hét (40 hét + 6 nap) előtt, de kellő mérlegelés és az Önnel történő közös döntés alapján a betöltött 42. hétig (41. hét + 6 napig) is kivárható.
Ha a szülés az élettani, természetes módon, megfelelő ütemben halad, a méhszáj fokozatosan tágul, a magzat szívműködése kifogástalan, jó esély van arra, hogy a magzat hüvelyi úton megszületik. Ilyen esetben felesleges korábban szükségesnek tartott beavatkozásokat végezni (például vénás infúzió adása a méhtevékenység erősítésére, evés és ivás tiltása, a magzati szívműködés folyamatos ellenőrzése, gyógyszeres /pl. epidurális, azaz gerincbe adott/ érzéstelenítés, gátmetszés).
A feleslegesen alkalmazott rutineljárások ronthatják az Ön komfortérzetét, emelhetik a gátmetszés, vagy a császármetszés előfordulásának esélyét. Fontos a személyre szabott ellátás, hogy a szülési folyamat támogatása az Ön és magzata állapotának megfelelően történjen.
A várandósgondozás során, a gondozást végző szakemberek segítségével készíthet szülési tervet, amely segít átgondolni a szülés egyes szakaszaiban azokat a körülményeket, amelyekben döntési lehetősége van.
Fontos tudnia, hogy a szülési terv nem biztos, hogy minden esetben és részletében teljesülhet majd. Ennek lehetnek egészségügyi okai és más, előre nem látható körülmények befolyásolhatják azt.
Egészségügyi szakemberképzés céljából az egyetemi és szakképzésben résztvevők jelen lehetnek az ellátása során, amennyiben Ön ehhez hozzájárul. Oktatókórház esetén azonban tudnia kell arról, hogy a képzésben részesülők az Ön előzetes hozzájárulása nélkül is jelen lehetnek. A képzésben résztvevők természetesen minden esetben figyelemmel vannak az Ön emberi méltóságára, így szeméremérzetére és valamennyi betegjogát tiszteletben tartják.
Az intézménybe érkezéstől a szülésig
1. Az intézménybe, szülőszobára érkezést követően felveszik személyes adatait, elkérik és áttekintik a várandósgondozási könyvét és egyéb egészségügyi dokumentumokat, illetve a szülési tervét, amennyiben rendelkezik ilyennel. Tájékozódnak a szülés előrehaladásáról, hogy a vajúdás melyik szakaszában van. Tájékozódnak fizikális és lelki hogylétéről, valamint a magzat állapotáról.
A vajúdás összetett élettani folyamat, így annak helyzetéről nem lehet egyetlen jelből, mérésből, vagy vizsgálat alapján tájékozódni. Ha eltérést nem tapasztalnak, a kórházi felvételre csak megindult szülés esetén kerül sor, ami azt jelenti, hogy rendszeres méhösszehúzódások vannak.
Az Ön jogai a szülés alatt
2. Mind a vajúdás, mind a szülés ideje alatt joga van arra, hogy az Ön által megjelölt nagykorú személy folyamatosan Önnel lehessen. Ahhoz is joga van, hogy az Ön által választott személy az esetleges műtétes szülésbefejezés (császármetszés) esetén is Ön mellett legyen.
A szülőszoba felszereltsége és a vajúdás támogatása
3. Szülőszobában az Ön ellátását szakmai és kényelmi eszközök segíthetik. A szülőszobákban a vajúdást megkönnyítő eszközök állhatnak rendelkezésre (például: bordásfal, vajúdó labda, kád, zuhanyzó, zene, szülőszék, állítható szülést segítő ágy, szék, franciaágy, függeszkedő kötél, kis matrac stb.).
4. Amíg a szülés élettani folyamatként halad, Önnek lehetősége van arra, hogy a vajúdási és szülési testhelyzetet megválassza. A vajúdás alatt minden testhelyzetet, ami az Ön számára kényelmes és megfelelő (ülve, állva, sétálva, guggolva, térdelő pozícióban, négykézláb stb.), a szakemberek is támogatják.
Fájdalomcsillapítás és magzati megfigyelés
5. A szülés alatt igénybe vehet fájdalomcsillapítást, figyelembe véve azt, hogy az az Ön számára a lehető leghatékonyabb megoldás legyen. Elsősorban a nem gyógyszeres, így mellékhatások nélkül alkalmazható fájdalomcsillapítási lehetőségeket (például: speciális légzési technikák és lazító gyakorlatok, masszázs, illóolajok, meleg víz lazító hatása kádban vagy zuhanyban, szabadon választható testhelyzet a szülőszoba felszerelései között leírt eszközök használatával) érdemes előnyben részesíteni.
Ezeket a módszereket a szülésre felkészítő programok során részletesen megismerheti, megtanulhatja kísérőjével együtt.
6. Alacsony kockázatú várandós anya vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos szívhanghallgatás (CTG ellenőrzés) nem feltétlenül szükséges. A tágulási és a kitolási szakban is ezzel egyenértékű az időközönként végzett (intermittáló) szívhang ellenőrzés.
Ha az időközönként végzett szívhanghallgatás során rendellenességet észlelnek, akkor áttérnek a folyamatos CTG észlelésre. A folyamatos CTG észlelés a várandósság utolsó heteiben végzett magzati szívhang ellenőrzéssel és a méhösszehúzódások mérésével azonos vizsgálat. Ekkor két érzékelőt rögzítenek egy-egy rugalmas széles szalaggal az Ön hasára. Az egyik a magzat szívhangját, míg a másik a méhösszehúzódásokat észleli.
Beavatkozások a szülés során
7. Folyamatosan nyomon követik az Ön és magzata általános állapotát. Hüvelyi vizsgálatot a vajúdás alatt csak a szükséges gyakorisággal végeznek a szülés haladásának megfelelően. Mindaddig nem szükséges beavatkozni, amíg az anya és a magzat állapota ezt szükségessé nem teszi.
Ilyen beavatkozás lehet például a burokrepesztés, a méhösszehúzódásokat támogató (oxitocint) tartalmazó infúzió, bizonyos esetekben a gerinckörüli (epidurális) érzéstelenítés, vagy egyéb gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) alkalmazása. Ezek megfelelő, biztonságos használata a szülés további lefolyását segítheti.
Végzése javasolt lehet, ha a szülés elhúzódik, valamint ha gyenge, ritka méhösszehúzódások (fájásgyengeség) vannak a szülés bármely szakaszában; rossz vagy nem kielégítő magzati szívhangok az időközönként végzett rövid szívhang ellenőrzés során, esetleg olyan kórállapot áll fenn, ami ezt szükségessé teszi (pl. előzetes császármetszés után hüvelyi szülés, oxitocin infúzió adása stb.).
Várt pozitív hatása: A folyamatos magzati szívhang ellenőrzésének (CTG) célja a magzat állapotának ellenőrzése.
Esetleges kockázata: A magzati szívműködést ábrázoló görbe értékelése igen nehéz feladat, amely bizonyos esetekben félrevezető információt adhat, ugyanakkor segíthet a magzati veszélyállapot felismerésében, melynek megítélése fontos az esetlegesen szükséges beavatkozások eldöntéséhez. A szülést kísérők az esetek egy részében kórosnak értékelhetnek olyan görbét, amely mellett a magzat mégis kiváló állapotban születik. A folyamatos CTG alkalmazása növelheti a beavatkozások (pl. császármetszés) esélyét.
Esetleges kockázata: Az erősebb méhösszehúzódások a magzat számára nagyobb megpróbáltatást jelenthetnek. Gátmetszés végzése szükséges, ha a magzatot a túlzottan feszes gátizom tartja vissza, vagy a szülés (kitolási szak) idejét az anya, vagy a magzat állapota miatt le kell rövidíteni.
Ha császármetszés elvégzése válik szükségessé, a műtét alatti fájdalomcsillapítás gerincközeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítéssel történik. Altatásban csak igen ritkán végeznek császármetszést. Sürgős császármetszés esetén előfordulhat, hogy anyai vagy magzati érdekből az írásbeli tájékoztatásra nincs lehetőség. Ilyen esetben a szülést kísérő szakemberek a műtét előtt röviden tájékoztatják a kialakult helyzetről.
Az elhúzódó kitolási szak, illetve a hosszú ideje eltűnt méhszáj növelheti a méhen belüli fertőzést (chorioamnionitis) és a gátizomzat sérülését, valamint a szülés utáni erős vérzés kockázatát. Ha arra külön orvosi indok nincs, rutinszerűen nem ajánlott irányítani a kitolás menetét, nem ajánlott a hosszantartó hasprés sem.
A lepényi szak és az újszülött első percei
8. A lepényi szak a magzat megszületésétől a méhlepény és burkok megszületéséig tart. A gyermek megszületését követően a méhlepénynek és a burkoknak is meg kell születni. Ennek időtartama változó, általában 1 órán belül magától, gyógyszer és más beavatkozás nélkül lezajlik.
A másik eljárás során a lepény megszületését aktívan irányítják. Ez úgy történik, hogy a magzat megszületése után intravénásan (közvetlenül a könyökhajlat vagy az alkar vénájába juttatott injekcióval) vagy izomba (intramuscularisan a bőr alatti izomszövetbe juttatott injekcióval) oxitocint adnak. A köldökzsinór leszorítást és elvágást 1 perc után, de 5 percen belül végzik, és a lepény megszületését pedig annak ellenőrzött, óvatos húzásával segítik elő.
Ha a lepény 1 órán belül nem születik meg, akkor gyakrabban fordul elő súlyos szülés utáni vérzés, magasabb a méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis) és a műtétes beavatkozást igénylő kórállapot kockázata. Ilyen esetben szükség lehet a méhlepény kézzel történő eltávolítására, amelyre leggyakrabban műtői körülmények között kerül sor, a megfelelő fájdalomcsillapítás és higiénia elérése érdekében.
9. Az újszülöttet a megszületés után - állapotának figyelembevételével - a lehető leghamarabb az anya hasára, mellkasára teszik és közvetlen bőr-bőr kapcsolatban betakarják. Ajánlott már a lepényi szakban elősegíteni a kötődés kialakulását és a szoptatás megkezdését. Az újszülött mellre jutása növeli az anya saját oxitocin termelését, ami elősegíti a méh összehúzódását, így a lepény természetes leválásának valószínűségét.
Ezen idő alatt is ellenőrzik az Ön és újszülöttje általános állapotát.
Az "aranyóra" és a korai kötődés
10. Minden szopásra képes, kiegyensúlyozott, jó állapotú újszülött számára biztosítják az azonnali bőr-bőr kapcsolatot (kontaktust) és a szopás lehetőségét, azaz az újszülöttet hasra fektetve az Ön hasára, mellkasára helyezik. A lepény megszületése után ajánlott a bőr-bőr kapcsolat folyamatos, megszakítás nélküli fenntartása.
Az életjelenségek figyelésén túl a további vizsgálatokat az aranyóra utáni időszakra ajánlott halasztani. Az aranyóra elnevezés azt a születést követő egy órás időszakot jelenti, amikor az újszülöttek döntő többsége saját maga elkúszik az anya melléig és ott önállóan szopni kezd. Az újszülött a következő, nagyjából újabb egy órán keresztül - kisebb, nagyobb megszakításokkal - a mellre tapadva marad.
A szakemberek támogatják ezt a folyamatot, segítik az anya és az újszülött zavartalan kötődési folyamatát már az első 2 órában és azt követően is. Ha mindketten jó általános állapotban vannak, orvosi vizsgálatok, mérések, öltöztetés - az Ön kérését is figyelembe véve - akkor történik, amikor ezt a kapcsolatot nem zavarják meg.
Amennyiben az aranyórát valamilyen szakmai okból meg kell szakítani, vagy csak késleltetve lehet megkezdeni (pl. Császármetszés esetén az újszülöttet még a műtét ideje alatt, az aranyóra időszakában ajánlott az anya mellkasára, közvetlen bőr-bőr kapcsolatban elhelyezni.
Ami Catherine Howarddal Történt A Kivégzése Előtt Rosszabb Volt A Halálnál
Szoptatás és hazabocsátás
11. A szoptatásban a kórházban dolgozó szakemberek, de legfőképpen a csecsemőgondozó nővérek, kórházi védőnők és az újszülött ellátásában résztvevő orvosok segítenek az édesanyának. Számos intézményben laktációs tanácsadó is működik, aki kérésére tanácsot ad Önnek az anyatejes táplálásban.
A kórházi benntartózkodás során - többek között - elvégzik az újszülött számára előírt vizsgálatokat és beavatkozásokat. Az Ön és az újszülött állapotától függően bocsátható haza Ön és gyermeke a kórházból, melyről lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatják Önt.
Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget biztosít az anyának azonban arra, hogy a kórházat a fentiektől eltérően korábban elhagyja, amennyiben ezzel mások testi épségét nem veszélyezteti (például az újszülött egészségi állapota megfelelő, és a háziorvosi, védőnői ellátás biztosított). Ebben az esetben, az egészségügyi dokumentációban fel fogják tüntetni a távozását, illetve tájékoztatást kap az esetleges szövődmények kialakulásának lehetőségeiről és az újszülött számára kötelezően előírt vizsgálatokról.
Különleges helyzetek és igények
12. Előzetes császármetszést követően a várandósok egy része - orvosi mérlegelést követően - hüvelyi szülésbe bocsátható. Ennek lehetőségéről, feltételeiről, esetleges szövődményeiről, kockázatairól a gondozás során és a szülés indulásakor is tájékoztatást kap.
13. Amennyiben nem magyar az anyanyelve, Önnek lehetősége van arra, hogy a vajúdás és a szülés alatt tolmács legyen jelen. Amennyiben szükséges, és igényli, jeltolmácsot is igénybe vehet.
Az egészségügyi szolgáltató figyelembe veszi, és biztosítja az Ön egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához indokolt étrendet, és lehetőség szerint az Ön igényének megfelelően biztosítja az élelmezését. Az Ön kulturális és vallási meggyőződéséből származó kéréseit a lehetőségek adta keretek között figyelembe veszik és tiszteletben tartják az ellátás során. Javasolt ezeket a kéréseket a szülési tervben is rögzíteni.
Betegjogi képviselet
14. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy a várandósgondozás és a szülészeti ellátás során a tájékoztatása, az ellátása, illetve az Önnel szembeni bánásmód nem volt megfelelő, úgy fordulhat a betegjogi képviselőhöz is, aki az egészségügyi ellátótól független személyként fogja kezelni a megkeresését. A betegjogi képviselők elérhetőségéről az alábbi honlapon tájékozódhat (www.ijsz.hu), illetve elérhetőségük valamennyi egészségügyi intézményben jól látható helyen kifüggesztésre került.
Az újszülött első órái és napjai
A születéssel a méhen belüli életet követően az újszülöttnek gyakorlatilag azonnal alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. A megszületést követő percek döntő jelentőségűek az újszülött ellátásában. A megfelelő ellátás - vagy annak elégtelensége - akár a teljes életére kihatással lehet.
Az újszülöttek ellátása során a szakemberek arra törekednek, hogy az új környezethez való élettani alkalmazkodást segítsék, azonban az anya-gyermek kötődés kialakulását felesleges vizsgálatokkal ne zavarják meg.
Magyarországon az újszülöttek mintegy 9%-a koraszülött, de még az érett újszülöttek közel 10%-a is azonnali szakszerű beavatkozást igényel a születés során és azt követően. Emiatt minden szülés esetén fel kell készülni az esetleges szövődményekre, biztosítani kell a tárgyi feltételeket, és jelen kell lennie újszülött-újraélesztésben jártas személynek is.
A szülés alatt jelentkező szövődményes esetekben a megszületést követő másodpercekben dőlhet el az újszülött életben maradásának kérdése és további életminősége is.
A szülést követően az újszülött állapota határozza meg a további teendőket. Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött keresőmozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.
A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:
- lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval);
- a köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán megszűnik. Az elmúlt években a WHO mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór-ellátás mellett foglalt állást, hiszen ez az újszülöttre számos pozitív hatással van;
- a szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.
Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín. Az értékelés során minden egyes szempontra 0, 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy az újszülött állapota mennyire felel meg az elvártnak (0 - nem megfelelő, 1 - részben megfelelő, 2 - megfelelő). Ebből adódóan az eredmény 0 és 10 között lehet.
Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke.
Az újszülött első orvosi vizsgálata
Az újszülött első orvosi vizsgálatát a szülést követő órákban el kell végezni. A szükséges vizsgálatok az alábbiakból állnak:
- fizikális vizsgálatok;
- a testméretek meghatározása;
- a kor meghatározása (gesztációs kor);
- a fejlettség meghatározása;
- esetleges szülési sérülések vizsgálata;
- veleszületett fejlődési rendellenességek vizsgálata.
Az elvégzendő fizikális vizsgálatok: a bőr, fej, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatóságának ellenőrzése.
Teendők hazabocsátás előtt és a gyermekágyas időszak
A hazaengedést megelőzően az ápolószemélyzetnek meg kell győződnie arról, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja újszülöttjét. Korai hazaengedés esetén a K-vitamin-pótlás szükségességéről, valamint a szűrővizsgálatok elvégzésének módjáról az anyát tájékoztatni kell. A kötelező BCG-oltás első adagját is hazaadás előtt kapja meg a csecsemő, valamint veleszületett anyagcsere-rendellenességek irányában is történnek laboratóriumi szűrővizsgálatok.
A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A hatodik hét végére rendszerint normalizálódnak a hormonszintek, megszűnik a szülés utáni természetes vérzés, visszahúzódik a has, a gátseb begyógyul.
A kórházi napokat követően az édesanya és az újszülött visszatérnek az otthonukba, és az elkövetkezendő időben összeszoknak, a család is idomul az új környezethez. Kialakítják a számukra kedvező új napi rutint.
Az új feladatok és felelősségek rengeteg kihívás elé állítják mind mentálisan, mind fizikailag az újszülöttet és családját. Azonban - mint minden emberi kapcsolat kialakításához - az anya-gyermek és az apa-gyermek kapcsolat kialakulásához is időre van szükség. Teljesen természetes, ha az anya és az apa az első pillanattól kezdve érzi a szoros kötődést, ahogyan az is, ha esetleg ennek kialakításához időre van szükségük. Az elkövetkezendő hetek erről szólnak egy új család életében.
Lásd még: Szülővé válás pszichológiája
A kezdeti időszakban a csecsemő a nap nagy részét alvással tölti, ilyenkor a szülők is megpróbálhatnak egy kicsit feltöltődni. A gyermekágyas hat hét végére a csecsemő rendszerint már ki tudja fejezni éhségét, szomjúságát, fájdalmát és egyéb érzéseit is (unalom, álmosság, boldogság). Ehhez szükséges, hogy az anya és az apa is megtanulja értelmezni a beszélni még képtelen csecsemő apró jelzéseit, és kialakuljon köztük a kommunikáció. Ebben az időszakban általában a napirend, az alvási és az étkezési szokások folyamatosan egyre kiszámíthatóbbakká válnak.
Fontos azonban tudni, hogy teljesen normális, ha nem megy minden tökéletesen és zökkenőmentesen ebben az időszakban. Egy új élet érkezése a családban érzelmileg és fizikailag is megterhelő, az új helyzetet a szülőknek és a kisbabának is szoknia kell. A szülés után jelentkezhetnek pszichés zavarok, hiszen a változó életkörülmények és a hormonális változások is meghatározók ebben az időszakban.