Kinyó Ferenczy Tamás „Látlelet egy kórházról - Tétényi - 1956” című 51 perces dokumentumfilmje egy budapesti kórház, a Tétényi út 12-16. szám alatt ma Szent Imre Egyetemi Oktatókórház néven ismert gyógyintézet 1956-os történetét mutatja be. A Tétényi úti kórház (ma Szent Imre Egyetemi Oktatókórház) ’56 októberében szinte hadikórházzá vált, a Péterfy után talán ide hozták a legtöbb sebesültet. Összesen majd ezer sérült kapott itt valamilyen ellátást, ám a kórház ezen missziója mindeddig feltáratlan maradt. A megrázó dokumentumfilm részben a dolgozók helytállásáról szól, illetve arról, hogy hihetetlen szervezőmunkával, hadi orvosi tapasztalatai segítségével Pálóczy József, a munkástanács elnöke és a kórház igazgatóhelyettese hogyan szervezte meg az önkéntes ápolónők munkáját a forradalom okozta kaotikus napokban.
A forradalom árnyékában: A Tétényi úti kórház hadikórházzá válása
A Tétényi úti kórházba már 1956. október 23-tól kezdve folyamatosan érkeztek a sebesültek, naponta átlagosan mintegy százan. A kórház dolgozói közül sokan nem tudtak megjelenni munkahelyükön az utcai harcok miatt; az ápoltak száma viszont ugrásszerűen megnőtt. A Péterfy után talán ide hozták a legtöbb sebesültet. Gyakori volt, hogy a harcokban lőtt sebet kapó sérülteket „né”-vel megtoldott „asszonynéven” helyezték el a szülészeten, így védve őket az azonosítástól.
Az önkéntes ápolók hihetetlen helytállása
A forradalom okozta kaotikus napokban az önkéntes ápolók, akik jórészt a Képző- és Iparművészeti Gimnázium kollégiumának tizenhat-tizenhét éves diákjai voltak, vállaltak oroszlánrészt a sérültek ellátásában. Ezek a főként harmadik osztályos, 16-17 éves lányok és fiúk véradás közben értesültek róla, hogy a kórház ápolóhiánnyal küzd, sok dolgozójuk nem tudott bejönni munkahelyére. Megkérdezték tőlük, maradnának-e… Számosan mondtak igent. Pálóczy József igazgatóhelyettes-főorvos, akit aztán a munkástanács elnökének is megválasztottak, és az eredetileg református diakonissza Ella főnővér pillanatok alatt bevonta őket a munkába. Evvel kezdetét vette életük egy olyan szakasza, amit aztán évtizedekre eltemettek magukban. Többen mesélik, hogy szinte önkívületben tették a dolgukat. Fel sem tűnt, hogy napok óta nem ettek, nem aludtak. A viaszsárga betegek jajgatása, a gyereküket kereső szülők páni félelme, a 27 sérüléssel behozott 18 éves kiskatona tekintete életre szóló nyomokat hagyott lelkükben.
A fiatalok, akik később művészekké váltak, mint például Csikai Márta és Szathmáry Gyöngyi szobrász, Horváth Mária, Tordai Éva és Kormos Gabriella festő, Faltis Róbert grafikus és Mihály Árpád tájépítész, idézik meg a filmben a történelmi napokat. Horváth Mária festőművész elmondása szerint: „Korábban egy csepp vértől is rosszul voltam, a forradalmi körülmények azonban elnémították az érzékszerveimet.” Elsőként egy toroklövéses beteg operációjánál kellett asszisztálnia, amit zokszó nélkül meg is tett.
Denveri nagymama mesél arról, hogyan menekült el Magyarországról az 1956-os forradalom alatt
Megrázó sorsok és emberfeletti helytállás
A film fokozatosan telik meg személyes sorsokkal. Számos megrázó történetet ismerhetünk meg, melyek rávilágítanak a forradalom brutalitására és az emberi helytállás nagyságára. Bekerült a kórházba egy négyéves kislány, az anyja ott halt meg mellette, amikor a lakásukat találat érte. Kifogytak az altatószerből, a kislány roncsolódott karját helyi érzéstelenítésben kellett levágni. Opitz Klára önkéntes ott ült mellette, fogta az ép kezét és végig mesélt neki a műtét alatt. Egy 18 éves fiút például huszonnégy sérüléssel hoztak be, akit végül nem sikerült megmenteni. Ágh István költő, aki az október 25-ei Kossuth téri sortűzben sebesült meg, a Tétényibe került, de a zsúfoltság miatt csak a szülészet folyosóján tudtak számára helyet szorítani. A földet a mindenhonnan folyó vér miatt állandóan törölgetni kellett, idézi fel Ágh István. Mellettük a termekben újszülöttek voltak, akik a lövések hangjára mind egyszerre rezzentek meg. Később levitték őket a pincébe, papot hívtak, aki mindegyiküket megkeresztelte.
A tizenkilenc éves, haldokló Nemestóthy Csabát az utolsó pillanatban hozták be a mentők. Csikai Márta képzőművészeti gimnazista (szobrászművészként utóbb Pátzay Pál tanítványa) adott vért neki, ez mentette meg az életét. A dokumentumfilm megrázó pillanata, amikor a sérüléseiből teljesen soha fel nem gyógyult idős, bicegő férfi műtermében meglátogatja a festőnőt, vagy ahogy ő szólítja, a „vértestvérét”.
Magyar Katalin, a forradalom mártírja
A film egyik központi alakja Magyar Katalin, a 16 éves mosonmagyaróvári lány, aki a sebesültszállításban segédkezett, a teherautókból átalakított mentőkben. November 7-én a Liszt Ferenc tér sarkára indultak egy sebesült fiúért. Már betették az autóba, amikor valahonnan - háztetőről? tankból? - sorozat érte őket. A kisfiú fejlövést kapott, Katit is eltalálták, de még megpróbált a kapualjba kúszni. Társai sokáig keresték a hullakamrában a holtában is szép lányt, míg meglelték. Mint mondják, rengeteg volt ott a fiatal. Katit, egy lepedővel letakarva, fejére fehér kendőt kötve, a kórház udvarán temették el. Csak később kerülhetett végső nyughelyére. Kiderül az is: hiába kérték, Kati fényképe politikai okokból nem kerülhetett fel érettségi tablójukra; édesapját pedig lánya „ellenforradalmi” tevékenysége miatt börtönbe zárták.
Archív felvételek és egyedi dramaturgia
A filmtörténész, Varga János hívta fel a készítők figyelmét azokra a korabeli felvételekre, melyek annak idején a Fővárosi Tanács Tétényi úti Kórházában készültek. Ezek az első pillanatra jelentéktelennek tűnő felvételek a film során ismételgetve akkor válnak igazán drámaivá, amikor kiderül, hogy a hadikórházzá vált intézményben vagyunk, és az 1956-os önkéntes nővérek a videókat megtekintve nemcsak önmagukkal szembesülnek, hanem a munka során elhunyt önkéntestársukat, Magyar Katalint is felismerik. A film különleges dramaturgiát használ. A múltidéző egykori önkéntesek ugyanis nem tudtak az archív filmrészletekről, ott, a találkozón szembesültek a filmkockákon megelevenedő egykori önmagukkal - halljuk Kinyó Ferenczy Tamástól. - Ilyen mély pszichikai reakciók megragadására ritkán nyílik módunk, ez adja a dokumentumfilmünk egyik sajátos értékét - folytatja a rendező. - A film fokozatosan telik meg személyes sorsokkal. Az újra és újra felbukkanó, kezdetben még talán átlagosnak, érdektelennek tűnő archív snittek a megszólalók vallomásai nyomán átértékelődnek, életté válnak. Hiszen a történelmi hitelesség mellett a személyes sorsok adják ’56 lényegét. A kockákon megragadott tekintetek többet mondanak száz romos utcaképnél.
A „betiltott” film története
Kinyó Ferenczy Tamás „Látlelet egy kórházról - Tétényi - 1956” című, megrendítően lírai, egyszersmind dermesztően drámai produkciót, amely a forradalom áldozatait és minden áldozatra kész segítőit is hitelesen idézi meg, első ízben október 19-én, az eredeti helyszínen, azaz a nevezetes újbudai kórház, zártkörű rendezvényén vetítik. A film támogatója az 1956-os Emlékbizottság, vagyis a Terror Háza Múzeum volt. A megvalósításra Zsigmond Vilmos dokumentumfilmes pályázata alapján került sor. A Terror Háza a támogatás kifizetésének egyik feltételéül azt szabta meg, hogy a film nyilvánosság elé nem kerülhet, mozik és televízióállomások nem vetíthetik. Kinyó Ferenczy Tamás elmondása szerint: „Édesanyám egészsége ebben a küzdelemben roppant meg végleg, ez lett a mi végzetünk. Szimbolikus, hogy utolsó óráit éppen abban a kórházban töltötte, ahol a filmet forgattuk. Ott halt meg a Tétényiben, azon az emeleten, ahol az archív film is játszódott. Becsületbeli üggyé vált számomra, hogy kivívjam közös filmünknek a teljes nyilvánosságot. Nemcsak az ő emléke miatt, hanem mert közpénzből készült, így felelősséggel tartozom a szélesebb nyilvánosságnak is.” A rendező hozzátette, hogy a meglepő fejleményeknek köszönhetően könyv is készül a Tétényi úti kórház történetéről és magáról a forgatásról.
| Kórház neve | 1956-os szerepe | Sebesültek száma (becsült) | Különleges jellemzők |
|---|---|---|---|
| Tétényi úti kórház (Szent Imre Egyetemi Oktatókórház) | Hadikórház, sebesültek ellátása | Közel 1000 | Önkéntes ápolók (16-17 éves diákok), titkosított kezelések a szülészeten |