A tejtermelés és -áramlás számos tényezőtől függ, amelyek mind az anya, mind a gyermek szervezetében zajló folyamatokhoz kapcsolódnak.
A tejtermelés és áramlás biológiai háttere
Az ingerek az anya hipofízisébe kerülnek, ahol az agyalapi mirigy termeli a prolaktint, amely a tej termelődéséért felelős hormon a tejmirigyekben. A szívás szintén kiváltja az oxitocin felszabadulását - ez egy másik hormon, amely a laktációért felelős. Stimulálja a sejtek összehúzódását a bimbóudvarban és a tej kilövellését a tejcsatornákba (úgyn. oxitocin reflex, kiválasztás).
A nagyfokú fáradtság, idegesség, szorongás, félelem és fájdalom megakadályozhatják az oxitocin felszabadulását, ezzel gátolva a tej megindulását - a tej megreked a tejmirigyekben, nem jut el a mellbimbókig.
A szopóreflex és a szoptatás folyamata
A szopóreflex már a 17. terhességi héten kialakul. A baba már képes szopni a hüvelykujját. A teljes mértékben kifejlődött szopóreflex - amely magába foglalja a szopás, a nyelés és a légzés koordinációját -a terhesség 32. hetében jelentkezik. Ezért az újszülöttek többsége kész az emlőből való szopásra.
A gyermek szopóreflexével kezdődik. Ezt úgy lehet beindítani, hogy mellbimbóját hozzáérinti a baba ajkához. A gyermek szélesre nyitja a száját, erősen megfogja a mellbimbót és a mellbimbóudvart, kinyújtja a nyelvét - ez lehetővé teszi a mellbimbó megszívását, és vákuumot hoz létre a szájüregben. A mellbimbót nyelve hegyével nyalogatja, amivel stimulálja a prolaktin termelődését, a tejképződést és -áramlást. A gyermek ösztönösen módosítja a nyelv sebességét, amivel ellenőrzi a szopás és a tej áramlásának intenzitását.
Ez az ajkak és a nyelvizmok intenzív, aktív munkájának fázisa. A mellbimbó hossza a megszíváskor kétszeresére nő, aztán a nyelés idején visszahúzódik. A baba nyelve a kemény szájpadhoz nyomja azt, ez előidézi a tej kifolyását. Az ajkak összenyomják a bimbóudvart, a gyermek szájában vákuum keletkezik, ami elősegíti a tej beáramlását a szájüregbe. A lágy szájpad megemelt, a gégefedő lezárja a gége bejáratát, és a tej az emésztőrendszerbe folyik.
A gyermekek és a felnőttek szopása eltérő. A gyermek szájának anatómiája lehetővé teszi a belégzés, néhány szopási mozdulat, nyelés és kilégzés elvégzését (a baba nem lélegzik minden szopási szakasz után). Így a baba a fulladás kockázata nélkül ihat - a légző- és emésztőrendszer nem nyitott azonos időben. A legfontosabb dolog a szoptatás alatt, hogy meggyőződj a baba orrán keresztüli szabad légzéséről.
Az anyatej összetétele és a szoptatás időtartama
Az anyatej minden szoptatás elején sok vizet, kevés kalóriát tartalmaz - elsősorban a gyermek szomját oltja. A gyermeknek nincs gondja a tej leszívásával. Ezután azonban keményebben kell dolgoznia, mivel a tej sűrűbbé, kiürülése az emlőből lassúbbá válik, azonban éppen ez a tej csillapítja a gyermek éhségét.
A gyors és rövid szoptatás hatására a baba éhes marad, így súlya csak kevéssé gyarapszik, a szívás során lusta lesz és elutasítja a hosszú szopást. Ezen felül a rövid szoptatás gyenge tejleadást és a tej felgyülemlését eredményezi, ami akár gyulladáshoz is vezethet.
Különösen fontos az éjjeli szoptatás. Főleg a szülés utáni első napokban. Az éjszakai tej zsírosabb, így kalóriadúsabb is. Természetesen figyelni kell arra, hogy a gyermek szopik-e, vagy csak tartja a mellbimbót a szájában.
Vannak olyan gyerekek, akik gyorsan, falánkan szopnak, elég nekik 5-7 perc. Körülbelül napi 8 alkalom aktív szoptatás, ami legalább 20 percig tart, megfelelő a kicsi táplálásához.
Szoptatással kapcsolatos aggodalmak és megoldások
Terhes vagy és szoptatni szándékozol? Vagy lehethogy már megszültél és most információk után keresel mivel problémáid vannak a szoptatással? Néha, ami természetesnek tűnik, nem egyszerű, főleg az elején. Szoptathatok császármetszés után? Lesz tejem? Fogja tudni a babám, hogyan kell szívni?" Ezek a kérdések gyakran aggasztják a leendő kismamákat a tervezett császármetszés előtt. Sok anyuka aggódik, hogy a mellei képesek-e elegendő mennyiségű tejet termelni.
Hogy a szoptatás kezdetei sikeresek legyenek, szüksége lesz magabiztosságra, türelemre, támogatásra a szeretteitől és sok hasznos ismeretekre és tippre, amelyek megnyugtassák a félelmektől és kételyektől. Mégha sok anyuka aggódik is, a szoptatás nem teszi kevésbé vonzóbbá a melleket.
A szoptatási kudarc legfőbb okai a fájdalmas, befordult vagy lapos mellbimbókkal kerülhetnek összefüggésbe. Az etetés során a baba néha lenyeli a levegőt, amely felhalmozódik az emésztőrendszerben és kólikát, puffadást vagy elzáródást okozhat.
Meddig és hogyan szoptass? Hogyan változik meg a tejtermelődés a szülés után? Mi a különbség a kolosztrum és a valódi tej között? Hogyan kell mellre helyezni?
A szoptatás nem fájdalmas! Amennyiben az anya mell mégis fáj az első pár alkalom után is, utána kell járni a problémának, mert lehet, hogy komolyabb probléma húzódik a háttérben. Elképzelhető, hogy a megfelelő technikát nem sikerült még elsajátítani, és ez okoz fájdalmat. Viszont a mellbimbó kisebesedhet a szoptatás következtében. Ezt fontos kezelni, és erre célra számos kenőcs és krém érhető el a piacon. Emellett vannak bimbóvédők is, ezek is segíthetnek a problémán. Amennyiben ezt a megoldást választjuk, lehetőleg pillangó alakút keressünk, hogy a kicsi orra érintkezzen az anya bőrével, és érezze az illatát.
Nem mindegy, hogy a szoptató anyuka mit fogyaszt. A táplálkozásnál oda kell figyelni arra, hogy olyat ne fogyasszon, amitől a kicsi közérzete rossz lehet. Például a káposzta puffasztja a kicsit is. Továbbá a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére is figyelni kell. Lehetőleg csak vizet fogyasszon, de a koffeines, cukros üdítők mindenképpen kerülendők.
A táplálkozásban megfigyelhetőek lesznek növekedési ugrások. Érdemes rá felkészülni, hogy a kisbaba táplálkozásában lesznek olyan hullámok, amikor hirtelen nagyobb lesz az étvágya. Vannak olyan esetek is, amikor az anyatej termelése a szokottnál eltérőbb - túl sok, vagy érzékelhetően túl kevés tej termelődik, és a fenti technikák nem válnak be.
A szárazonállás és az átmeneti időszak a tejhasznosítású állatoknál
A szárazonállás a tejelő tehenek elapasztását követő időszak. Első fele a valódi szárazonállás, amely a tőgy aktív involúciójából - szó szerinti magyarításban visszafejlődéséből - és a teljes involúciós állapotból áll. Valójában itt arról van szó, hogy a tejtermelés leállásával a tőgy mirigyállománya fokozatosan leépül.
A szárazonállás második fele az átmeneti időszak (ellés előtti és ellés utáni három hét) első három hetét képező előkészítés, amely alatt a laktogenezis-kolosztrogenezis, azaz a tej, illetve föcstej termelődése megindul. A szárazonállás időtartama és minősége létfontosságú a következő laktáció termelése szempontjából. A szárazonállás ideális teljes hossza 60 nap.
Az átmeneti időszakban az optimális táplálkozás kulcsfontosságú a tejtermelés és az egészség megőrzéséhez. A táplálkozási igények jelentősen megnőnek ebben az időszakban. A zsírsavigény ötszörösére, a kalciumszükséglet négyszeresére nő. Miközben ezek az igények nőnek, a szárazanyag-felvétel (DMI) jelentősen csökken, ami negatív energiaegyensúlyhoz (NEB) vezet.
Ez az energiahiány a szervezet tartalékainak mozgósításához vezethet, amely ha túlzott mértékű, komoly egészségügyi és termelési problémákat okozhat. A túlzottan kondicionált tehenek hajlamosak túlságos zsírmobilizációra, ami zsírmáj kialakulásához és glükózanyagcsere-zavarokhoz vezethet. Az alulkondicionált tehenek tartalékai nem elégségesek az energiahiány áthidalására, így nagyobb a klinikai ketózis kockázata. Az átmeneti időszakban a tehenek közel 75%-a tapasztal valamilyen egészségügyi problémát.
A laktáció szakaszai a fejés szempontjából
Fejés szempontjából az alábbi szakaszokat tudjuk megkülönböztetni:
- Föcstejképzés szakasza (Kb. egy hét, rendeletek szerint az ekkor termelt tejet nem szabad az árutejhez keverni, mert feldolgozásra alkalmatlan.)
- Frissfejős szakasz (Föcstejképzés után - ellés után kb. 100 nap.)
- Átmeneti szakasz (Leghosszabb szakasz, hossza kb.
A laktáció kezdete -leegyszerűsítve, lásd később!- az ELLÉS pillanata. Megszületik a borjú, beindul a tejtermelés. Különösen fontos az ellést követő 2-3 hét. Nagyon összetett és bonyolult élettani, biokémiai folyamatok zajlanak ilyenkor az anyaállat testében, ebben az időszakban különösen érzékeny és labilis a szervezete. Hajlamosak ilyenkor különböző anyagforgalmi megbetegedésekre, tőgygyulladásra, különböző lábvég megbetegedésekre, méhgyulladásra és ha mindez nem lenne elegendő az egész egy nagy oda-vissza ható szövevényes ördögi kört alkot!
Involúció alatt azt értem, hogy az ellést követően a méh méretbeli és szövettani szempontból visszalakul, és újra alkalmassá válik a vemhet kihordására.
A fejt teheneket a várható ellés előtt kb. 2 hónappal érdemes elapasztani.
A szárazonállás második szakasza az előkészítés. A következő laktáció már az előző végén lévő előkészítéskor kezdődik - nem az elléskor. Az előkészítés alatti takarmányozás, tartástechnológia, stresszhatás mind-mind elképesztően nagy hatással van az ellési lefolyására, a születendő borjú egészségére, és a későbbi tejtermelésre, sőt! Még a következő vemhesülésre is! Ebben az időszakban a legintenzívebb a vemhenépítés, ekkor termelődik a kolosztrum/föcstej, és a bendő-, valamint a tőgyszövete ekkor készül fel a következő laktációra.
Miért jó a szoptatás? A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A WHO javaslata alapján a csecsemőt legalább 6 hónapos koráig érdemes szoptatni. Ekkor a kicsinek még nincs szüksége másmilyen táplálékra.
Az előtej, másnéven kolosztrum az a tápanyagban gazdag anyatej, ami a szülés után követlenül termelődik. Fontos, hogy az újszülött a lehető leghamarabb hozzájusson ehhez a tápanyagban gazdag, immunerősítő anyatejhez.
