A perinatális halálozás, vagyis a magzati és csecsemőhalálozás a szülészeti és neonatológiai ellátás egyik legérzékenyebb területe. Ennek megfelelően a halva született magzatok és az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermekek esetében különleges szabályok vonatkoznak a halottvizsgálatra és az azzal kapcsolatos eljárásokra.
A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletek módosításai részletesen szabályozzák ezeket az eseteket, kiemelt figyelmet fordítva a pontos dokumentációra és a megfelelő eljárásrend betartására.
A perinatális halálozás fogalma és a kapcsolódó eljárások
Halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében, és az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta. Vetélést (korai, illetve középidős magzati halált) kell megállapítani, ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és 24 hétig vagy annál rövidebb ideig volt az anya méhében, illetve, ha a magzat kora nem állapítható meg, és testtömege az 500 grammot, testhossza a 30 cm-t nem érte el.
Ezekben az esetekben a halottvizsgálat keretében a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni. Ez a bizonyítvány speciális adattartalommal rendelkezik, és halva született magzat esetén nincs anyakönyvezési célú részleges adattartalmú változata.
A halottvizsgálat és a mentőtisztek szerepe
A halál bekövetkezésének tényét mentőtiszt is megállapíthatja. A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt azonban perinatális halálozás esetén helyszíni halottvizsgálatot nem végezhet. Ebben az esetben a halottvizsgálatot kizárólag az e jogszabályban erre feljogosított orvos folytathatja.
A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy mentőtiszt kezdi meg, kivéve az igazságügyi szakértő, az eseti szakértői megbízással rendelkező orvos vagy a halottvizsgálati szaktanácsadó által végzett előzetes vizsgálatokat.
A halottvizsgálati bizonyítvány és adattartalma
A halottvizsgálat keretében kitöltendő halottvizsgálati bizonyítvány adattartalma rendkívül részletes. Az űrlap különböző adatcsoportokat tartalmaz, melyek közül a helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt is kitölthet bizonyos pontokat. Fontos megjegyezni, hogy a halva született magzat esetén a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvezési célú felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
Az alábbi táblázat összefoglalja a halottvizsgálati bizonyítvány egyes adattartalmainak felhasználási céljait:
| Adatcsoport | Teljes adattartalom (C) | Eltemettetési célú (D) | Anyakönyvezési célú (E) | Statisztikai célú (F) |
|---|---|---|---|---|
| Elhunyt adatai | X | X | X | X |
| Hozzátartozó adatai | X | X | X | X |
| Elhalálozás körülményei | X | X | X | X |
| Halál oka | X | X | X | X |
| Perinatális adatok (halva született magzat) | X | X | - | X |
A kórbonctani vizsgálat jelentősége
A kórbonctani vizsgálat elvégzésére - az Egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - javaslatot tehet a kezelőorvos. Ebben az esetben a kezelőorvos összefoglalja a teljes kórtörténetet, feltüntetve a korábbi gyógykezelés alapjául szolgáló betegségeket, a halál közvetlen okát és az arra vezető, azt előidéző okot, valamint a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb kísérő betegségeket.
A kórbonctani vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kórlefolyást, a halál közvetlen okát, az arra vezető okot, a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb lényeges (kísérő) betegségeket is. A jegyzőkönyvet epikrízissel kell lezárni, melyben össze kell hasonlítani a kezelőorvos által megjelölt és a kórbonctani vizsgálat során megállapított haláloki diagnózisokat.
Mi történik a boncolás során?
Az elszállítás és temetés szabályai
Kórházon kívüli szülés (vetélés) esetén - ha a magzat halva született vagy élve született, de a születését közvetlenül követően meghalt - a szülésnél (vetélésnél) közreműködő, illetve a halottvizsgálatot végző orvosnak az anya és a holttest (abortum) kórházba való szállításáról kell intézkednie. A kórbonctani vizsgálat után a halott azonnal temethető.
Ha a halálesetnél hatósági eljárás keretében az ügyben eljáró hatóság eljárási cselekményt végzett, és annak adata megismerhető, ennek jegyzőkönyvi másolatát a hatóság a helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak - a betegdokumentációhoz történő csatolás céljából - átadja. Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során eljáró hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság eljárása keretében a halottvizsgálatot végző orvos azt állapítja meg, hogy a halál természetes úton következett be, ezt a tényt - a hatósági ügyiratszám feltüntetésével egyidejűleg - a vizsgálatot végző orvos a halottvizsgálati bizonyítványon rögzíti.
tags: #ksh #perinatalis #halalozas