Középidős vetélés: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A vetélés a petesejt idő előtti elhajtását jelenti, és a terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt spontán vetélésnek nevezzük. Ha nem állapítható meg a terhesség kora, akkor az 500 g alatti vagy 30 cm-nél hosszabb, életjelenséget nem mutató magzat esetében beszélünk vetélésről. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel. Fontos kiemelni, hogy a vetélés említésekor először is tisztázni kell, mit is nevezünk vetélésnek.

A terhesség trimeszterei és a vetélés csoportosítása

A terhesség idejét harmadokra (trimeszterekre) szokás osztani. A 0-12. hétig az első, a 24. hétig a második, míg a 25. héttől a harmadik trimeszterről beszélünk. A spontán vetélések többnyire a várandósság első 12 hetében fordulnak elő; ritkábban a 12. és a 24. terhességi hét között. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.

A vetélések típusai terhességi kor szerint:

• Szubklinikai vetélés: Ha a terhesség megszakadása a fogantatást követő 2-3 héten belül zajlik, általában nem okoz tüneteket, - esetleg a késve érkező menstruáció bővebb kissé - ekkor beszélünk szubklinikai vetélésről. Ezek aránya nehezen határozható meg pontosan, egyes becslések szerint a fogamzások 65-70 százaléka végződik vetéléssel.
• Korai vetélés: A következő és a leggyakrabban felismert, az első trimeszteri (korai) vetélés. Az összes spontán vetélések 70 százaléka zajlik az első trimeszterben.
• Középidős vetélés: A fennmaradó 30 százalékot a középidős vetélések teszik ki, amelyek a 12. és 24. terhességi hét között jelentkeznek.

A vetélések csoportosítása gyakoriság és előfordulás szerint:

• Ismétlődő: ha két egymást követő terhesség fejeződik be vetéléssel.
• Szokványos (habituális): ha kettőnél több vetélés követi egymást. A habituális vetélés esetén a nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.
• Elsődleges (primer): ha az első két vagy több terhesség végződik vetéléssel.
• Másodlagos (szekunder): ha a vetéléseket szülés előzi meg.

A vetélés lefolyásának stádiumai és tünetei

A klinikai zárójelentéseken és a köznapi életben gyakran találkozhatunk a vetélések másfajta megnevezésével, melyek a vetélés lefolyásának stádiumaira utalnak:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Leginkább kevés hüvelyi vérzés és alhasi görcsös fájdalom jellemző. Az első trimeszterben inkább a vérzés, míg a másodikban az alhasi görcsök a jellemzőek. Sajnos az első trimeszterben fenyegető vetélés esetén nem sok gyógyszeres terápiás lehetőség van. Itt a "minden vagy semmi" elv érvényesül. A második trimeszteri fenyegető vetélésekben már több terápiás lehetőség nyílik.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek szinte ugyanazok, mint a fenyegető vetélésnek, de sokkal kifejezettebbek és a terhesség kiviselésének az esélye is csökken. Ekkor erősebb alhasi görcsök és hüvelyi vérzés mellett a méhszáj is tágul, ami rontja az esélyt. Az első trimeszterben a bővebb vérzés miatt a terhesség befejezése mérlegelendő, míg a második trimeszterben gyógyszeres vagy műtéti beavatkozással megkísérelhető a vetélés folyamatának feltartóztatása.
• Befejezetlen vetélés (abortus incompletus): Már nincs esély a terhesség kiviselésére, mivel bő darabos vérzéssel együtt peterészletek is távozhatnak. Ilyenkor a méh üregében visszamaradt részeket műtéti úton kell eltávolítani.
• Befejezett vetélés (abortus completus): Főleg koraterhességben a teljes terhesség "kiürül" a méh üregéből, nem szükséges műszeres műtéti beavatkozás, de gyakran van szükség a nagyfokú vérzés miatt kórházi megfigyelésre és műtétre vérzéscsillapítás céljából. Ennek eldöntésében sokat segít az ultrahangos vizsgálat.
• Elmaradt (elmulasztott, abbamaradt) vetélés (missed abortion): A vetélések egy különleges formája, amikor a pete elhalásakor nem következik be a kilökődés. Jellemző lehet a barnás, véres hüvelyi folyás, a második trimeszterben a magzatmozgás elmaradása. Az ultrahangos vizsgálat a magzati szívműködés hiányát vagy az embrió nélküli petezsákot mutatja. Ebben az esetben a terhesség minél rövidebb időn belüli befejezése indokolt.

A spontán vetélés általános tünetei:

• Hátfájdalom
• Súlycsökkenés
• Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
• 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
• Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
• Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
• A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése

Ha a méh teljesen kiürül, akkor a vetélés teljes (komplett), ha a méh nem ürül ki teljesen, akkor a vetélés tökéletlen (inkomplett). Előfordulhat az is, hogy a magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán: ez az ún. missed abortion, amikor a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek. Néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hetet követően, akkor előbb a magzat távozik, majd a lepény.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Amennyiben nincs saját kezelőorvosa, a területileg illetékes nőgyógyászati rendelés beutaló nélkül felkereshető. Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre! Vérzés esetén, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadásakor azonnal érdemes orvoshoz mennünk.

A spontán vetélés okai és hajlamosító tényezői

A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. A vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Ez gyakran okozza valamilyen tápanyaghiány, ám akár - a férfi részéről - egy prosztatagyulladás is előidézheti. Gyakori vetélési ok a hormonszintek eltéréséből adódik. A terhesség siekrtelenségének oka lehet az anya szervezetében lévő eltérés, például méh- illetve méhnyak rendellenesség.

Kockázati tényezők és lehetséges okok:

• Idősebb anyai életkor: Gyakrabban láthatunk vetélést idősebb anyai életkorban. A 40 év feletti anyai életkor növeli a kockázatot.
• Korábbi vetélések: Ha a páciensnek volt már korábban vetélése.
• Életmódbeli tényezők:
  • Dohányzás (naponta több, mint 10 szálat)
  • Alkoholfogyasztás
  • Drogfogyasztás
  • Túlzott koffeinfogyasztás
• Egészségügyi állapotok:
  • Lázas állapot
  • Túlsúly vagy extrém túlsúly
  • Alacsony D-vitamin- és folsavszint
  • Anyai fertőzések (ivarcsatorna-fertőzés, bakteriális hüvelyfertőzés)
  • Cukorbetegség
  • Pajzsmirigy rendellenesség vagy működési zavarai
  • Véralvadási zavar
  • Lisztérzékenység
  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Környezeti hatások: Stressz.
• Hormonális eltérések:
  • Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
• Kromoszóma-rendellenességek: Kialakulhat új mutációként, vagy hordozhatja valamelyik szülő. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább. Ha a gyermek leendő szüleitől egy egészséges és egy génfelesleggel rendelkező, vagy épp hiányos kromoszómát kap, nagy rá az esély, hogy nem fog megszületni.
• Nőgyógyászati rendellenességek: Vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége (pl. Asherman-szindróma, méhfalak összenövése), a méhnyálkahártya pusztulása, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is.
• Méhnyak-elégtelenség: Lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat. Elsődleges a méhnyak elégtelenség, ha a méhszáj a 20. hét körül megnyílik (általában egyéb tünetek nélkül).
• Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.
• Kémiai terhesség: Az osztódásnak indult valamely rendellenesség (pl. az élettel összeegyeztethetetlen kromoszómadefektus) miatt a méhfalba ágyazódott embrió vérzés kíséretében - a szokásos menstruáció idején - távozik az anya szervezetéből, így sokan nem is tudják, hogy vetélésen estek át.

Bár sokan gondolják, hogy a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat valójában a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli, és az édesanya korával együtt nő.

A vetélés diagnosztizálása

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni. Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is. Ha a páciens vércsoportja Rh(D) negatív, úgy antiD profilaxisban részesítjük.

A spontán vetélés kezelése

A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel.

• Teljes vetélés esetén: Amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre, műszeres műtéti beavatkozásra.
• Tökéletlen vetélés esetén: Amennyiben az embrionális szövetek az anyaméhből távoznak, de a méh nem ürül ki teljesen, a terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny; ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik.

Várakozó álláspont és műtéti beavatkozás (műszeres befejezés)

Várakozó álláspont szintén elfogadható: ez általában 2 héten belül bekövetkező kiürülést eredményez, de elhúzódhat akár 3-4 hétig is. Amennyiben a beavatkozás szükséges, a műtéti beavatkozást műszeres befejezésnek nevezzük. Ezt vénás altatásban (TIVA) végezzük, azaz nincs szükség arra, hogy a légcsőbe tubust helyezzünk (intubálás), a páciens saját maga vesz levegőt. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart. Az altatást követően a hüvelyt és a szeméremtestet fertőtlenítjük, majd hüvelyi feltárást végzünk (hasonló, mint a rákszűrések során). A méh nyakcsatornáját szükség esetén 8-10mm nagyságúra tágítjuk, és úgynevezett Curette-kanál és/vagy vákuum-szívó segítségével a méhüreget kiürítjük. A beavatkozást követő 3-4 órával a páciens otthonába távozhat.

Fontos megjegyzések a műtét előtt és után:

• Méhszájtágítás: Fontos kiemelni, hogy a későbbi terhesség során fellépő méhszájelégtelenség elkerülése miatt azon páciensek, akik még nem szültek, vagy csak császármetszéssel szültek, a beavatkozást megelőzően méhszájtágítást kell kapjanak. Ez lehet tágító pálca formájában, vagy modernebb megoldás a gyógyszeres méhszájtágítás. Ezek kíméletesen puhítják méhszájat, így a műtőben előfordulhat, hogy tágításra már egyáltalán nincs szükség.
• Kockázatok: A műszeres befejezés „rutin műtétnek” számít, elvégzése alacsony kockázatokkal jár. Az esetek kb. 1%-ában találkozunk azzal, hogy akár véralvadék (haematometra), akár embrionális szövet marad vissza a méhüregben. Ezt erőteljes hasi fájdalom, láz, esetleg elhúzódó vérzés kísérheti. Ilyen esetben a beavatkozás megismétlésére van szükség. Előfordulhat gyulladás (<1%), mely antibiotikus kezeléssel orvosolható. A tünetek a fent említetthez hasonlóak. Szintén kevesebb, mint 1%-ban találkozunk perforációval. Perforációról akkor beszélünk, amikor a műtét során a méhizomzat megsérül, átlyukad.
• Utókezelés: A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. Egyéb megszorítás nincs. A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik. A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek. A következő terhesség befogadására onnantól alkalmas a szervezet, hogy a beavatkozást követő első menstruáció lezajlott.

A vetélés megelőzése

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:

• Egészséges életmód és táplálkozás: A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, az egészséges táplálkozással sokat tehetünk a megelőzésért.
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése: Fontos, hogy ha bármilyen baj felmerül, alaposan vizsgáltassuk ki magunkat és párunkat, valamint az is, hogy magunkat és babánkat védetté tegyük a fertőzésekkel szemben. Ezt utóbbit a leghatékonyabban a vitaminok pótlásával tehetjük meg: nők esetében speciális terhesvitaminokkal.
• Rendszeres testmozgás.
• Stressz kerülése.
• Káros szenvedélyek mellőzése: Alkoholfogyasztás, dohányzás, illegális drogok kerülése.
• Koffeinbevitel csökkentése.
• Gyógyszerszedés minimalizálása.
• Vitaminok és ásványi anyagok pótlása: A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki még egy átlagos ember tápanyagszükségletét is - hát még kettőét. Emiatt rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően. Lehetőleg olyat válasszunk, amelyben több, különböző tápanyag is jelen van (lehetőleg -citrát és -glükonát kötésekkel); így a különböző nyomelemek és vitaminok egymás felszívódását akár 80%-kal is javíthatják.

Egy kutatás szerint a habituális vetélés kockázatát némileg akkor csökkenthetjük, ha a következő teherbeesés még 3 hónapon belül sikerül. Ez azonban nem szentírás. A természet néha nehezen kiszámítható - azonban fontos, hogy amennyire csak lehet, felkészüljünk minden eshetőségre, és az esetlegesen felmerülő problémákra. Akinek már volt része spontán vetélésben, érthető, ha nem szeretné a későbbiekben a véletlenre bízni a baba érkezését. A Reprogenesis klinikán szakembereink segítségével kiderítheti Ön is, mi áll egy sikeresen végigvitt terhesség akadályában. A hormonszintek megmérésével, a kismedence ultrahangos vizsgálatával, egy immunológiai és egy genetikai vizsgálattal már biztosabb képet kaphat szervezete jelenlegi állapotáról, így teherbeesésének esélyeiről is.

A magzat elvesztésének pszichés hatásai

Fontos azonban a fizikai felépülésen túl a lelki vonatkozás is. Az embrionális és magzati veszteség - hasonlóan bármilyen veszteséghez - gyászfolyamat megindulásához vezethet. Ez nem törvényszerű, nincsen olyan, hogy valamit „kell” érezni. Elhúzódó hangulatzavar, depresszió esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni.

tags: #kozep #idos #veteles