Elhízás gyermekkorban: veszélyek és megelőzés

A kövérség világszerte problémát okoz, és Magyarországon is népbetegségnek tekinthető, a lakosság 60%-át érintve. Már a gyermekek körében is 5-15% körüli az arány, mely a pubertásban 15% fölé emelkedik, és csaknem kétharmaduk kövér felnőtté is válik. Az elhízott gyerekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi öt-tíz évben, és tíz-húsz százalékuknál magas vérnyomás vagy anyagcserezavar is előfordul.

Az elhízás okai

Kialakulásában az öröklött hajlamon kívül elsősorban a környezeti tényezők, mint a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód játszanak szerepet. Ezek pozitív energiamérleget eredményeznek, ami azt jelenti, hogy a szervezet hosszú időn keresztül több energiához jut, mint amire szüksége van. A felesleg napról-napra gyűlik, elraktározódik, és az évek során lassanként elformátlanítja a testünket. A gyermekkori elhízás, hasonlóképpen a felnőttkorihoz, a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás közötti egyensúly megbomlása miatt jön létre. Többségüknél a gondot a nem megfelelő összetételű és mennyiségű, az életmódi sajátosságokhoz nem igazodó tápanyag okozza.

A tv-nézés a gyermekkori elhízás kialakulásának egyik legelterjedtebb környezeti hatása. Léteznek még endokrin okok (pl. pajzsmirigy betegségek, kortizolfelesleg, növekedési hormon hiány, stb.), de ezek a gyerekek kb. 1%-ban azonosítottak csupán.

Kritikus időszakok az élet során

Az emberi élet során vannak kritikus időszakok a zsírszövet fejlődésében. A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírszövet tömege egyrészt úgy gyarapszik, hogy a zsírsejtek száma szaporodik, másrészt úgy, hogy a meglevő zsírsejtekben több zsír tárolódik. A zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával. A magas születési súly azután magában hordozza az elhízás kockázatát. A terhesség minősége, majd a magzat nagysága és életképessége, életkilátásai szoros kapcsolatban áll az anya előzetes egészségi és tápláltsági állapotával.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával egybehangzóan úgy véljük, hogy az anya a csecsemőjét lehetőleg 6 hónapos koráig (5-7 kg testtömeg elérése) kizárólag szoptassa, 6 és 12 hónapos kora között (tehén-, kecske-) tej helyett tápszert adjon. A szoptatás idején az anyának 2-2,3 MJ/nap többletenergia bevitele ajánlott, csak így lehetséges a terhesség alatt raktározott súlyfelesleg felhasználása, a kívánatos testtömeg visszaállítása.

A súlyfejlődés alakulása

Hosszabb ideig kell figyelemmel kísérnünk egy gyerek fejlődését ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani róla, igazán kövér-e. Szerencsére a csecsemőkori kövérség ritkán vezet később kövérséghez. A csecsemőkori elhízás 4-5 éves korra többnyire megszűnik, mintegy 3%-uk marad csak kövér. Más adat szerint a 6 hónapos korukban elhízott csecsemők 14%-ából lesz kövér felnőtt 20-30 éves korukra. A 2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi kövérség leggyakrabban majd csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel. Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kissé lassúbb. Így van ez a súlyfejlődésükkel is az első életévben. A szoptatott csecsemők növekedési üteme két éves kor után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfejlődésük azonban mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha gyermeke gyorsan fejlődik. Anyatejes csecsemő is elszenvedhet túltáplálást. Különösen az első napokban-hetekben gyakori a túltáplálás nem sokkal a szülészetről való hazajövetel után, amikor a család nem ismeri még egymást - különösen az első gyermeknél - és az újszülöttet minden hangadására megszoptatják, mert azt hiszik, hogy éhes.

Újabb adatok azt mutatják, hogy a csecsemőknek kevesebb táplálékra van szükségük, mint korábban gondoltuk. 6 hónapos korig ez kb. 600 kcal naponta. A nagy energiaigény féléves kor körül csökken, majd miután a csecsemő aktivitása folyamatosan nő, az energiaszükséglet a 6-7. Az első életévben a csecsemő megháromszorozza a születési súlyát, testfelszínét megduplázza.

Fontos a csecsemő súlyfejlődése, hiszen, ha nem szabályszerűen gyarapszik a súlya, „ha nem tudja a könyvet”, akkor megbújó betegségre kell gondolnunk. Csak nem régen állnak rendelkezésre a csecsemők, ill. 0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a testhossz, a testtömeg, a testtömeg index, a fej- és felkar-körfogat adatait tartalmazzák.

Újabban a kövérséget is a káros szenvedélyek, a viselkedési devianciák körébe sorolják. A megelőzést már az igen korai gyermekkorban el kell kezdeni, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás következményei (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) Pedig a kövér gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül kilátástalan. Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is, mint pl. a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem kapott, vagy csak rövid ideig anyatejet. A ma túlsúlyos gyermek középkorúként potenciális szívroham-áldozat - figyelmeztetnek szakértők.

Az elhízás következményei

A kövérség az esztétikai hibán túl számos, az életet veszélyeztető betegség csíráját is magában hordozza, amelyek - mint az időzített bomba - csak hosszú évekkel később nyilvánulnak meg. Az egészségünket és életkilátásainkat elsősorban az alma-típusú kövérség veszélyezteti, ami arról ismerhető föl, hogy a has körfogata nő meg. A hormonális okból létrejött elhízás részaránya csak töredéke ennek a betegségre vezető állapotnak. A kövérség következtében vannak hormonális eltérések, de ezek másodlagosak, és nem a köztudatban élő elváltozások. A túlsúly nem mindig jelent kövérséget, hiszen a kisportolt gyerek jól fejlett izomzata miatt is lehet súlyosabb kortársainál.

Óvodába, iskolába kerülve pedig már számítani kell arra is, hogy a kövér gyerek nemcsak a mozgáson alapuló teljesítményekben, játékokban marad el normál súlyú társaitól, hanem előbb-utóbb pszichésen is hátrányba kerül, elszigetelődik, magányossá válik. Ördögi kör, ha ezek után a társai csúfolódásai, a kudarcai miatt szenvedő gyerek még több evéssel, még kevesebb mozgással járó nassolással, ülő játékokkal (például számítógép előtt) vigasztalódik.

Megelőzés és kezelés

Radikális étrendi, életmódi változtatásokra van szükség. Hatékonyabb, ha nemcsak a gyerekek esetében próbálnak erre odafigyelni, hanem az egész család igyekszik egészségesebben étkezni és élni. Akár bekövetkezett már a baj, akár még megelőzhető, az alábbi alaptanácsok egyformán hasznosak lehetnek:

• Legyen minél változatosabb, vonzóbb az étrend!
• Zsír helyett inkább margarint vagy olajat használjunk, és a gőzölés, a párolás egészségesebb a zsiradékban való sütésnél.
• A rántást érdemesebb felváltani a kevés liszttel, keményítővel készített habarással.
• Kevés sóval készítsük az ételeket, a változatos ízesítésre sokféle fűszert használhatunk.
• Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette.
• Kristályvíz, vagy természetes gyümölcs- és zöldséglevek tölthetik be az üdítők, szörpök helyét.
• Napi fél liter tej vagy tejtermék fogyasztása ajánlható mindenkinek.
• Rendszeresen, naponta többször is kerüljön az asztalra nyers gyümölcs, zöldségféle, saláta, főzelékféle.
• A finomított lisztből készülő fehér kenyérnél egészségesebb a teljes őrlésű barna.
• A napi 4-5 étkezésre lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között kerüljön sor, a kapkodva behabzsolt étel könnyen megbetegíthet gyereket, felnőttet egyaránt.
• Az étkezések sorában az egyik legfontosabb a méltatlanul hanyagolt reggeli!
• Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!

Az elhízott gyerekeket általában nem szabad fogyókúráztatni, helyette az egészséges táplálkozásra és a sok mozgásra kell törekedni. Érdemes szakemberrel, orvossal, védőnővel, dietetikussal megbeszélni, hol szorul változtatásra a gyerek étrendje, napirendje. A legtöbbet az segíthet, ha a teljes család együtt törekszik a helyes életmód kialakítására.

Ötletes tálalással nem nehéz vonzóvá tenni a sok színes gyümölcsöt, zöldséget, minden lelemény jól jön, de ennél még fontosabb, hogy a gyerek lássa: a többieknek is ízlik. Aligha van esély az elhízott gyerek súlyának normalizálódására, ha például neki külön készítenek salátát, miközben a család marad a jól bevált paprikás csirke-nokedlival ebédnél. Apróságnak tűnik, de a szavak is fontosak: önbeteljesítő jóslattá válhat például, ha a család a kicsit Daginak, Gombócnak, Dundinak becézi.

Táplálkozási szokások Magyarországon

A kétezres évek elején egy nagyszabású szűrővizsgálatot végeztek el Magyarországon az OÉTI szakemberei. A vizsgálat eredményei szerint a testtömegindex (BMI) alapján a kamaszok 10 százaléka bizonyult soványnak, 15 százaléka pedig túlsúlyosnak, illetve elhízottnak minősült. A hasi típusú elhízás jeleit fedezték fel a lányok 20, a fiúk 24 százalékánál. A kérdőíves vizsgálat az étkezési szokásokra is fényt derített.

A felmérés eredményei:

• A fiatalok körében jellemző a rendszertelenség: a serdülők közel 40 százaléka nem reggelizik, 18 százaléka nem ebédel, és 25 százaléka nem vacsorázik naponta.
• Rendszeres közétkeztetést a gyermekek mindössze 23 százaléka vesz igénybe, 6,5 százalékuk pedig hetente többször étkezik gyorsétteremben.
• A rendszeresen ebédelők többi része - mintegy 61 százalék - otthon eszik, legjobb esetben még uzsonnaidő előtt.
• Különösen elgondolkodtató az az adat, hogy a helytelen táplálkozási ritmus a lányokra inkább jellemző, vagyis azok, akiken múlik majd a következő generáció szokásainak kialakítása is, nagyobb arányban követnek egészségtelen életrendet.

A felmérés szerint baj van a táplálék összetételével, minőségével is:

• Nem megfelelő a tej-, tejtermék-fogyasztás, körülbelül egynegyedük nem eszik mindennap gyümölcsöt, a főzelékekkel, zöldségfélékkel még inkább hadilábon állnak: csak a 28 százaléka eszik naponta legalább egyszer nyers-friss zöldségfélét, zöldfőzeléket pedig egyharmaduk csak heti egyszer, maximum háromszor.
• Jellemző a túlsózás is: a fiatalok 80 százaléka kisebb-nagyobb mértékben utána sózza ételeit.
• A megkérdezettek 90 százaléka iszik valamilyen cukros-szénsavas üdítőitalt, 36 százalékuk rendszeresen naponta többször is. Hasonlóan nagy arányban nassolnak: édességet, cukorkát, csokoládét 41 százalékuk fogyaszt naponta legalább egyszer.

Ugyanakkor a diákok több mint fele (57%) csak a tornaórákon sportol. Sajnos, életmódjuk más káros szokásokban is leképezi a felnőttekét: a 15-18 éves fiúk 35 százaléka, a lányok 30 százaléka dohányzott, a fiúk 15, a lányok 6 százaléka rendszeresen fogyasztott alkoholt is. A rendszertelen étkezés, az összetételében nem megfelelő táplálkozás és az elégtelen fizikai aktivitás kétségtelenül hozzájárul az elhízás és az egyre korábban jelentkező szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Ezek első jelei megdöbbentően korán jelentkeznek: magas vérnyomást a tanulók mintegy 4 százalékánál mértek.

Táplálkozási igények 1-2 éves korban

Az 1 éves kor mintha vízválasztó lenne ebből a szempontból: innentől kezdve sokan hajlamosak lazítani a szabályokon, mondván, egy ekkora gyerek már elég nagy ahhoz, hogy szinte bármit ehessen. Valójában azonban 1 éves kor után is még óriási mértékben eltér a gyermekek tápanyagigénye a felnőttekétől, ezért még ekkor is körültekintően kell összeállítani az étrendjét. Az első 1000 napban kapott tápanyagok és vitaminok a baba jövőbeni egészségére is kihatnak, szülőként a mi felelősségünk, hogy megadjuk a legjobb alapokat. Hétszer annyi mikrotápanyagra van szükségük testsúly kilogrammonként, mint egy felnőttnek! Egy 1 éves baba szükségletei tápanyag tekintetében távolról sem egyeznek egy felnőttével. Testsúly kilogrammonként nagyjából hétszer annyi tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek, ugyanis életük első 1000 napjában hatalmas fejlődésen mennek keresztül.

A teljesség igénye nélkül:

• Egy gyereknek kilogrammonként 5,5-szer több vasra, 4-szer több kalciumra, és 3-szor több esszenciális zsírsavra van szüksége, mint egy felnőttnek, valamint D-vitaminból, fehérjéből, cinkből is jóval több kell neki.
• Ha tehát kisgyermekünk ugyanazt eszi, amit mi, a felsorolt tápanyagokból is ugyanannyit fog kapni, ami neki kevés. Sajnos mégis minden második baba ugyanazt eszi, mint a felnőttek.
• Így nem csoda, hogy az 1-3 éves kisgyermekek 65 százaléka kevesebb D-vitamint visz be mint szükséges lenne, 42 százalékuknál a kalcium, 24 százalékuknál a vas bevitele marad el az ajánlott mennyiségtől.

Segíthetnek a vitaminbevitelben a junior gyerekitalok. A fehérje az izmok, a szervek fejlődéséhez szükséges, ugyanakkor túl nagy mennyiségben a későbbi elhízásért is felelős lehet. A D-vitamin és a kalcium a csontok megfelelő fejlődéséhez kell, a vas pedig azért, hogy a szervekhez eljusson az oxigén, illetve, hogy az agy fejlődhessen.

Konkrét táplálkozási javaslatok 1-2 éves korra

Zsírok

A zsírok eltérő adatokat találni, de fontos, hogy az egészséges zsírok a kisgyermekek étrendjének elengedhetetlen részei, és nem szabad őket túlzottan korlátozni vagy betiltani. A 2 évesnél fiatalabbak számára nem szabad korlátozni a zsírt. Több típusa van, annyit érdemes megjegyezni, hogy a gyermek olyan forrásból jusson hozzá a zsírhoz, ami a leginkább egészséges, pl. halak (omega-3, heti 2x fogyasztva, pl. lazac, tonhal), avokádó, normál tejtermékek (nem light), többféle növényi olaj (olíva-, mogyoró-, repceolaj pl.), dió (darálva), tojás.

Fehérjék

A test minden sejtje fehérjéből áll, ami elengedhetetlenné teszi ezt a fő tápanyagot az egészséges növekedés és fejlődés szempontjából. A fehérje például állati eredetű termékekben található, például tejtermékekben, tojásban, tenger gyümölcseiben és húsokban, illetve nagyon jó források a babfélék, a diófélék, a néhány zöldségféle és a gabonák (eltérő biológiai értékkel, amelyet az esszenciális aminosavtartalmuk határoz meg. A legnagyobb biológiai értéke az állati eredetűeknek van, komplett fehérjéknek is hívjuk őket. Emlékezzünk: a túl magas fehérjebevitel az első 2 életévben elősegítheti az elhízást, testsúlygyarapodást (nem feltétlen elzsírosodást!). A napi fehérjebevitelt könnyű túllőni kisgyermekkorban. Fontos, hogy amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét/állati eredetű fehérjét, szakember segítségét kell kérni, hogy a kieső tápanyagok ne okozzanak gondot.

Szénhidrátok

A szénhidrátok a szervezet legfontosabb és könnyen elérhető energiaforrásai. A gyermekek és a felnőttek egészséges étrendjének szükséges részét képezik. A szénhidrátok két fő formája: egyszerű szénhidrátok (vagy egyszerű cukrok, beleértve a fruktózt, a glükózt és a laktózt), és összetett szénhidrátok (vagy keményítők, olyan élelmiszerekben találhatók, mint keményítőtartalmú zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, rizs, kenyerek és gabonafélék). Egyes élelmiszerek szénhidrátjai (leginkább az egyszerű cukrot vagy fehér lisztet tartalmazók) könnyen lebomlanak, és gyorsan megemelik a vércukorszintet. A komplex szénhidrátok (amelyek teljes kiőrlésű gabonákban találhatók) viszont lassabban bomlanak le, lehetővé téve a vércukorszint fokozatos emelkedését. A cél a változatosság. Ajánlott ebben a korban különösen a graham-lisztet használni, nincs kesernyés íze, elfogadják a kicsik. Emellett szerepeljen az étrendben barna rizs, bulgur, teljes kiőrlésű és sima pékáru, jó minőségű keksz (pl. A 2 évesnél idősebb gyermekek egészséges kiegyensúlyozott étrendjének tartalmaznia kell a szénhidrátokból származó kalóriák 50-60%-át. A kisgyermeknek pontos életkoruktól, méretüktől és aktivitási szintjüktől függően naponta körülbelül 1000-1400 kalóriára van szükségük.

Vas

A kisgyermekek étrendjében nagyon gyakran hiányzik a vas, amely oxigént szállít a vérben, és ez adja a gyerekek energiáját, befolyással van növekedésükre, tanulási képességeikre, viselkedésükre, hogylétükre. A tehéntejben kevés vas van. A nagymennyiségű szintén veszélyeztetheti a kisgyermeket a vashiány miatt. A sok tehéntejet fogyasztó kisgyermekek kevésbé lesznek éhesek! Folytassa a vassal dúsított gabonafélék kínálását, amíg gyermek 2 éves nem lesz (olvassa el az összetevőket, legyen ott a vas!).

Kalcium

A kalcium az a szuper tápanyag, amely segít az erős csontok és fogak kialakításában. A legfontosabb most, amikor a gyermek növekszik, hiszen a csontok épülnek. A tej fontos része lehet a kisgyermek étrendjének. Általában 1-2 éves kor között a gyerekeknek teljes tejet (magas zsírtartalmú, pl. 3,6%) kell inniuk, hogy megkapják a normális növekedéshez és az agy fejlődéséhez szükséges étrendi zsírokat. Ha a túlsúly vagy az elhízás aggodalomra ad okot - vagy ha a családban előfordult elhízás, magas koleszterinszint vagy szívbetegség - beszéljen a gyermek kezelőorvosával, hogy csökkentett zsírtartalmú (2%) tej adható-e. Néhány gyerek nem szereti a tejet/tejterméket, vagy nem fogyaszthatja azokat. Ebben az esetben kalciummal dúsított növényi italok (csak olyan gyerek fogyassza rendszeresen, aki valamiért tejfehérjét nem fogyaszthat), dúsított gabonafélék segíthetnek. Három adag tejtermék naponta (pl. 1 pohár tej, 1 kispohár joghurt, 1 szelet sajt) elegendő a napi kalciumszükséglet fedezésére.

Rost

A gyerekeknek is szükségük van rostra. Többféle rost van, a lényeg, hogy az alábbiak szerepeljenek a gyermek étrendjében.

Életmódbeli tanácsok

• Fogadja el az ételekkel kapcsolatos erős preferenciákat. Bármennyire is irritáló ez a viselkedés, nagyon jellemző egy hároméves gyermekre. Továbbra is kínáljon különféle egészséges ételeket, és hagyja, hogy gyermeked kiválassza, melyiket és mennyit fog belőle enni.
• Bátorítsa, de ne erőltesse az új ételek kipróbálását. Kínáljon nagyon kis mennyiségű új ételt a gyermek számára, hogy megkóstolja („kalandfalat”), más, már megkedvelt, elfogadott ételekkel együtt. Ne számítson arra, hogy megeszik egy teljes adag ismeretlen ételt.
• Kapcsolja ki a tévét - főleg étkezéskor. A képernyőnézés nagy kihívást jelenthet hároméves gyermeked táplálkozásának szempontjából. A kisgyerekeket könnyen befolyásolhatják az egészségtelen ételek, például a cukros gabonafélék, a gyorsételek és az édességek hirdetése.
• Nem kell még kisgyermekének megcímkézni az ételeket, „jó” és „rossz”, egészséges vagy egészségtelen szerint. Hasznos, ha „mágikus szavakat” használ, jelzőket, amelyek segíthetnek, hogy a gyermeked elfogadja az ételt. Pl. Roppanós, extraédes paradicsom.

tags: #kover #kisfiu #14 #honapos