Várpalota, 2023. szeptember 22. - A Trianon Múzeum ünnepélyes újranyitásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke mélyrehatóan elemezte a magyar nemzet helyzetét, különös tekintettel a határon túli magyar közösségekre és a demográfiai kihívásokra, beleértve az abortusz kérdését is.
Kövér László 2020-ban hangsúlyozta, hogy soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint akkor. Azt is megjegyezte, hogy Európa napjainkban egy „illegális migrációnak álcázott tervszerű lakosságcserére irányuló operatív művelet” áldozata, és az Európai Bizottság működését Károlyi Mihályhoz és társaihoz hasonlította, megjegyezve, hogy ez a jövőben sem lesz másként.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: „bár talán szeretjük magunkat annak látni, nem Európa mártírjai vagyunk, hanem Európa túlélői”, és a túlélés receptjét „mindenkivel készek vagyunk megosztani”.
Kövér László szerint a nemzet határok feletti egyesítésének programját folytatni szeretnék, hogy - függetlenül a határoktól - „úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk”. Ehhez azonban sok múlik az utódállamok politikai elitjének hozzáállásán, ami miatt a 100. évforduló különösen érzékeny időszak.
A határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, mivel ezeket - mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt - már megalkották. Intenzív gazdasági kapcsolatok zajlanak Romániával és Szlovákiával, de Lengyelországgal is. A határokon túl óvodák, iskolák, bölcsődék felújítása is folyamatban van, ami hihetetlenül fontos.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából egy dokumentumban szeretnék összefoglalni, hogy hová jutott a nemzet száz év alatt. A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést azonban Kövér szerint további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni.
A házelnök a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták kapcsán kifejtette: „Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti”, azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, „ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban” is.
A politikus szót ejtett a „halál kultúrájáról” is, amelyet szerinte az szolgál, aki magánügynek tartja a gyerekvállalást és ellenzi az állami beavatkozást. Kövér a kommunisták egyik nagy bűnének nevezte az abortusz legalizációját Magyarországon 1956-ban.
A III. Budapesti Demográfiai Csúcson Kövér László hangsúlyozta: „Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul. Egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával”. A demográfiai adatok „könyörtelen pontossággal közlik”, hogy a meghasonlás fenyegeti az ezeréves államisággal rendelkező Magyarországot. „Nem a bölcsők, hanem a koporsók országa, háza leszünk.”
A közelmúltban Pintér Sándor belügyminiszter „szívhangrendelete” kapcsán felmerült az abortusz kérdése. 1990-ben Orbán Viktor a Reform magazinnak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi kilencvenezres abortuszszámot nem emberek, hanem szörnyetegek akarják két-háromezerre leszorítani. Akkoriban Kövér László is hasonlóan vélekedett: „Lányaink, asszonyaink nem hobbiból járnak abortuszra.” Hozzátette, hogy az abortuszvitát kormányzati útra terelni meggyőződése szerint ugyanolyan hiba lenne, mint az állami iskolákban a hitoktatást kormányintézkedéssel bevezetni.
A 32 évvel ezelőtti cikkben Orbán elismerte, hogy bár a Fideszben is vannak viták, „várhatóan az abortusz korlátozása ellen lépnek majd fel”.
Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülése - Kövér László beszéde - HírTV
A 2023-as évben Magyarországon újra napirendre került az abortusz szabályozásának kérdése. A Belügyminisztérium rendelete értelmében a terhességmegszakítás előtt kötelező meghallgatni a magzat szívhangját, meg kell nézni a magzat ultrahangképét és a szív pulzálását. Ezt a lépést sokan embertelen lelki terrornak tartják, míg mások a „halál kultúrája” elleni küzdelem részeként értékelik.
A vita kapcsán felmerült Kövér László és Magyar Péter konfliktusa is, ahol Kövér „új Károlyi Mihálynak” nevezte Magyar Pétert, utalva az ellentmondásosan megítélt politikusra.
A nemzetmegmaradás és a demográfiai kihívások kezelése továbbra is központi témái a magyar közéletnek, melyekben az abortusz kérdése is szervesen megjelenik, éles vitákat generálva a társadalomban és a politikai színtéren egyaránt.
