A csecsemőkori bélelzáródás és meconium aspiráció: Okok, tünetek és kezelési módok

A bél az emésztőrendszer kulcsfontosságú szerve, amely a magzatban a terhesség 10. hetében fejlődik ki. Az emberi lényeknek 20 láb hosszú vékonybélük és 5 láb hosszú vastagbelük van a hasban. A magzatban a belek a terhesség korai szakaszában kezdenek fejlődni. A terhesség 8-10. hetében egy kis, egyenes cső fejlődik ki a magzatban. Ahogy a magzat fejlődik, a cső növekszik és megnyúlik a gyomor és a végbél között. A baba hasi régiójában azonban túl kicsi a hely ahhoz, hogy helyet foglaljon a bélcsatornának, ezért a bélhurkok bedudorodnak a köldökzsinórba. Az első trimeszter végén a bél többszöri forgatással ismét illeszkedik a hasba. Ha a bélcső nem tekercselődik tökéletesen, az malrotációt okoz.

Malrotáció: Velünk született bélrendszeri rendellenesség

A malrotáció egy veleszületett deformitás, amely a magzat hibás béltekercselése miatt következik be. A malrotáció gyakran akkor derül ki, ha a csecsemő bélcsavarodása van, amelyet volvulusnak neveznek. Mivel a malrotáció jelentős kényelmetlenséget okoz a csecsemőkben, a szülők a hasi fájdalmat és a görcsöket veszik észre annak legkorábbi jeleiként. A csecsemők a csavarodás vagy az elzáródás miatt nehéznek találják az ételt a bélen keresztül tolni. Tipikus mintát láthat a csecsemők sírásában a kellemetlen érzés alatt. A csecsemő hajlamos felfelé húzni a lábát, majd körülbelül 10-15 percig elhallgat, majd újra sírni kezd.

A rosszul működő bél hajlamos magára csavarodni a baba hasában. Még a szövet vérellátását is megszakíthatja, és az érintett szövet idő előtti elhalásához vezethet. Ha továbbra is a vékonybél területére korlátozódik, akkor az állapotot midgut volvulusnak nevezik. Egyes esetekben a csecsemőknél szövetszalagok alakulnak ki a nyombélben (a vékonybél kezdeti része). Ezeket a zenekarokat Ladd bandáknak nevezik. A volvulus vagy Ladd-szalagok kialakulása a bélben potenciális életveszélyt jelenthet.

A malrotáció diagnózisa és kezelése

Mivel a bélrendszeri rotáció életveszélyes állapot, ha ennek a veleszületett rendellenességnek a jeleit és tüneteit észleli babájánál, ne vesztegessen időt azzal, hogy időpontot foglaljon gyermekorvoshoz további vizsgálatok céljából. Az orvosok a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálhatják a malrotációt gyermekeknél. Felírnak még hasi röntgent, bárium nyelés felső GI tesztet, bárium beöntést, ultrahang vizsgálat és CT vizsgálat, hogy részletes képet kapjunk a bélről. A bárium nyelés felső GI-tesztje segít kimutatni a bélrendszeri rendellenességeket és meghatározni a jejunum pontos helyzetét malrotációban. Itt az orvos krétás bárium folyadékot kínál a gyermeknek, hogy nyelje le. A bárium beöntés röntgenfelvételen a bárium olyan folyadék, amely a bélrendszert jobban láthatóvá teszi a röntgenfelvételen.

Mivel a malrotáció életveszélyes állapot lehet, az orvosok gyakran sürgősségi műtétet végeznek, hogy megmentsék a beteg életét. Ha a malrotáció volvulusszal (a bélcsavarodás) továbbra is társul, a hasi műtét orvosolhatja azt. A sebészek vágást vagy bemetszést végeznek az alsó hasban, hogy megvizsgálják a bélrendszert. Kicsavarják az érintett részt és helyreállítják a vérellátást. Néha a bél egy kis része elpusztulhat a vérellátás tartós hiánya miatt. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy a belek fennmaradó részei nem tudnak sebészeti úton kapcsolódni egymáshoz. Ennek kijavítására kolosztómiát végeznek, hogy lehetővé tegyék az emésztési folyamat folytatását. Kolosztómiával a bél fennmaradó két egészséges végét a hasban lévő nyílásokon keresztül vezetik át. A széklet a sztómának nevezett nyíláson halad át, majd a gyűjtőzsákba kerül. A sebészek ileostomiát végeznek malrotációs betegeknél az érintett bél gyors gyógyulása érdekében. Itt az orvosok a bél vágott végét a sztómának nevezett kis nyíláson keresztül a hasba viszik, ami lehetővé teszi, hogy a széklet egy zacskóba ürüljön. Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha csecsemőjén bélrendszeri rendellenességet észlelnek. Ha hosszabb ideig kezeletlenül hagyja, az életveszélyes lehet.

Meconium aspirációs szindróma (MAS)

A méhen belüli életben a magzatok, ha valamilyen okból oxigénhiányos állapotba kerülnek, akkor meconiumot, bélsárt ürítenek a magzatvízbe, annak zöldes elszíneződését okozva. Ez mindig magzati veszélyeztetettségre utal. A szülés alatt az újszülöttek aspirálhatják, félrenyelhetik a meconiummal szennyezett magzatvizet, amely így a légcsőbe, súlyosabb esetben az alsóbb légutakba jut. Ilyen esetben megszületés után a légcső gyors, alapos leszívása, a meconiumos magzatvíz eltakarítása feltétlenül szükséges. Ha ez nem sikerül megfelelően, kialakul a meconium aspirációs szindróma (MAS).

A mekónium (magzatszurok) sötétzöldes színű, masszasűrűségű anyag, ami a magzati bélben termelődik. Gyakorlatilag ez a baba első széklete. A magzatszurok nagyrésze (kb. 80 százaléka) víz, ezenkívül számos összetevőből áll (magzatvíz, epefesték, lanugo, bélhámsejtek stb.). A mekóniumot már a koraszülöttek bélrendszere is termeli.

Miért kerülhet mekónium a magzatvízbe?

Jelenlegi tudásunk alapján három fő oka lehet annak, hogy a baba "belekakil" a magzatvízbe:

• A terminusközeli magzat bélrendszere már kellően érett ahhoz, hogy bélmozgást produkáljon, ahogy azt majd a méhen kívül is teszi. Ez a bolygóideg izgalmát (vagus reflex) váltja ki, ami szívfrekvencia-csökkenéssel és a bélperisztaltika fokozódásával jár.
• A kitolási szakaszban a vagus reflex hatására elernyed a végbélzáró izom. Ahogy a baba áthalad a medencén, a vagus ideget erős inger éri. Ez az inger segíti a szülés utáni adaptációs folyamatot és egyúttal reflex-szerűen ellazítja a végbélzáró izmot is.
• Magzati distressz és oxigénhiány is állhat a mekóniumürítés hátterében. Ilyenkor az oxigénhiány következtében a végbél záróizma elernyed, a bélperisztaltika fokozódik, ami mekóniumürítéshez vezethet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magzati distressz és oxigénhiány előfordulhat mekónium jelenléte nélkül is.
• Terhességi kolesztázis (epesav túltengés) miatt már jóval a szülés előtt a magzatvízbe kakilhat a baba.

Veszélyes-e a mekóniumos magzatvíz?

A mekóniumos magzatvíz gyakori jelenség, a babák 15-20%-a már a megszületés előtt bizony kakil. A mekónium a születés utáni széklettel ellentétben nem tud fertőzést okozni, mert nincsenek benne baktériumok, csak víz és magzati szövetek. Idegrendszeri problémát is az oxigénhiány okozhat, aminek lehet tünete a mekóniumos magzatvíz, de egyáltalán nem feltétele.

A mekónium akkor válik veszélyessé, ha a magzat belélegzi azt, mert a sűrű anyag elzárhatja a légútjait, Mekónium Aspirációs Szindrómát (MAS) okozva. Ez egy rendkívül ritka szövődmény, ami akár halálos kimenetelű is lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a magzat végez ugyan apró légzőmozgásokat az anyaméhben, de hogy "levegőért kezdjen kapkodni", és mélyre szívja a mekóniumot, ahhoz súlyos oxigénhiányos állapot szükséges. Kitoláskor a magzat légútjai összenyomódnak, így kipréselve a nyák mellett az esetlegesen lejutott mekóniumot is.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogyha mekónium jelenlétét tapasztaljuk, próbáljuk minél több oxigénhez juttatni a magzatot. Ebben segíthet a függőleges helyzetben történő vajúdás és a lassabb - nem erőltetett -, az anya által irányított kitolás is. A köldökzsinór-ellátás során pedig rendkívül fontos megvárni azt, hogy köldökzsinór ne pulzáljon már. Sajnos mekónium jelenléte esetén módfelett káros gyakorlat, ha "leszívják" a baba légútjait, mert ilyenkor csak még mélyebbre nyomják azt.

A mekóniumos magzatvíz lehet csak opálos, zöldes folyadék, amiben a kaki majdnem teljesen feloldódott, de lehet sűrű feketés kenőcs is, ami szinte beboríthatja a baba testét és arcát. Ez utóbbi természetesen sokkal veszélyesebb!

Mivel a mekóniumos magzatvíz egyik oka az oxigénhiány is lehet, ezért feltétlenül azt javaslom, hogy ha burokrepedéssel kezdődik a vajúdásod és azt tapasztalod, hogy a magzatvíz nem áttetsző, hanem sárgás-zöldes, barnás esetleg feketés, akkor feltétlenül menj be a kórházba, hogy CTG-vel ellenőrizzék a baba állapotát, függetlenül attól, hogy beindult-e a vajúdás vagy sem. Fontos tudnod azonban, hogy ha a baba szívhangja megfelelő, akkor a kakis víz önmagában nem indok sem a szülés azonnali beindítására, sem egyéb beavatkozásokra! Viszont azért, hogy az MAS-nek még kisebb esélyt adj, ha kakis volt a magzatvíz, akkor meg inkább törekedj arra, hogy a szülés a maga természetes medrében, természetes ritmusában maradjon!

Veleszületett fejlődési rendellenességek általában

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Teratogének és hatásaik

A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

Vírusfertőzések

• Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürkehályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
• Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
• Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
• Cytomegalia vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
• Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.

Paraziták

Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.

Sugárzás, vegyszerek, gyógyszerek és keringési zavarok

• Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
• Gyógyszerek: a terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A thalidomid nevű nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
• Keringési zavarok: például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.

Praenatalis diagnosztika és megelőzés

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. héten következik a következő ultrahangos vizsgálat.

Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

Bélelzáródás: Okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Bélelzáródás során egy olyan elzáródás keletkezik a vékonybélben vagy a vastagbélben, amely nem engedi át az ételeket és a folyadékokat, így akadályozva a tápanyagfelvételt és salakanyagürítést. Az akadály az esetek 80%-ában mechanikus, 20%-ában bénulás.

A bélelzáródás fajtái és okai

A belek elzáródhatnak mechanikusan "dugulás" útján, vagy paralitikusan "mozgásképtelenség" útján.

Mechanikus bélelzáródás

Mechanikus elzáródás során a belekben valamilyen fizikai akadály miatt nem tud mozdulni a széklet. Ilyenkor az akadály eltávolítása általában megoldja a problémát. A mechanikus okok elsősorban a belek beszűkülése vagy valamilyen "dugulás" miatt alakulhatnak ki.

Leggyakoribb okai:

• Bélösszetapadás: hasüregi vagy medenceműtét után jelentkezhet.
• Vastagbélrák: a tumor növekedése miatt a vastagbél beszűkül és eldugul.
• Bélbetüremkedés (invagináció): a bél egyik része betüremkedik a mellette lévő bélrészbe, leggyakrabban gyermekeknél.
• Sérv: a bél kitüremkedett részén jelentkezhet az elzáródás.
• Gyulladás: krónikus gyulladásos betegségek, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás.
• Divertikulitisz (béltágulat): a bél apró, kidomboruló kitüremkedései begyulladnak vagy megfertőződnek.
• Bélcsavarodás: a bél megcsavarodik önmaga körül, így egy helyen összezárul és elszorul.
• Impaktált széklet: besült széklet, amely külső beavatkozás nélkül nem tud távozni.

Paralitikus bélelzáródás

Paralitikus elzáródás esetén nincs mechanikai elzáródás. Ilyenkor a belekben azért nem tud mozogni a béltartalom, mert idegi- vagy simaizomproblémák miatt a bélmozgás leáll. A paralitikus elzáródás oka, hogy a belek izmai nem képesek mozgatni a bennük található tápanyagokat.

Lehetséges okai:

• Műtét: hasi vagy medenceműtét után a bélizmokat működtető idegek károsodhatnak.
• Fertőzés: egyes fertőzések okozhatják a bélműködésért felelős simaizmok leállását.
• Gyógyszerek: bizonyos gyógyszerkészítmények, amelyek az izmokra és az idegekre hatnak (pl. triciklikus antidepresszánsok, opioid fájdalomcsillapítók).
• Idegi betegség: például a Parkinson-kór.

A bélelzáródás tünetei

A bélelzáródás vezető tünete a hasi fájdalom, amely kezdetben görcsös, időszakosan jelentkező, később állandósul. (Bénulásos bélelzáródás során a fájdalom nem feltétlenül erős.) Emellett hányinger és hányás jelentkezik, amely teljes bélelzáródásban ismétlődik, nem szűnik, és székletet is tartalmazhat. Hatására megváltozhatnak a székelési szokások, kezdetben jelentkezhet hasmenés, majd a széklet és szelek teljes hiánya lehet jellemző. Kísérő tünet lehet a puffadás is. Előrehaladott bélelzáródás esetén deszkakemény has tapasztalható. A bélelzáródásos beteg elesett állapotú, gyenge. A szövődmények miatt előfordulhat láz, illetve szapora szívverés.

A bélelzáródás tünetei jelentősen hasonlítanak más hasi betegségek tüneteire, ezért nagyon fontos a megkülönböztető céllal végzett hasi ultrahangos kivizsgálás.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok esetén kérjen orvosi segítséget, ha bélelzáródás gyanúja áll fenn, forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz! Amennyiben erős, fokozódó görcsös, kezdetben periodikusan jelentkező, majd állandósult hasi fájdalma van, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

A bélelzáródás diagnosztizálása

A bélelzáródás elsődleges diagnosztikai módszere a hasi ultrahang, azonban más kiegészítő módszereket is alkalmazhatnak alapos gyanú esetén.

1. Hasi ultrahang: az első számú diagnosztikus módszer hasi panaszok esetén. Gyorsan és fájdalommentesen vizsgálja az összes hasi szervet.
2. Fizikális vizsgálat: a belgyógyász által végzett vizsgálat, amely magában foglalja a kórtörténet felvételét és a tünetek bemutatását, valamint a has tapintását és sztetoszkópos meghallgatását.
3. Röntgen: hasi röntgenvizsgálat javasolt lehet, bár nem minden típusú bélelzáródást képes kimutatni.
4. CT (komputertomográfia): részletesebb képeket készít, amelyek nagyobb eséllyel mutatják ki a bélelzáródást.
5. Báriumos beöntés: báriumos kontrasztanyagot juttatnak a vastagbélbe, hogy megvilágítsák a röntgenképet és pontosan meghatározzák az elzáródás helyét és méretét.

A bélelzáródás kezelése

Az igazolt bélelzáródás kezelése jelentősen függ attól, hogy milyen probléma okozza azt, a legtöbb esetben azonban szükség van kórházi kezelésre. A bélelzáródás gyors kezelése nagyon fontos, mivel ennek hiányában akár életveszélyes szövődmények is kialakulhatnak.

A konkrét probléma kezelésének megkezdése előtt sokszor szükséges az állapot stabilizálása:

• Infúzió: a kiszáradás elkerülése érdekében folyadék és ásványi anyagok pótlása.
• Nazogasztrikus szonda: az orron keresztül a gyomorba vezetett cső a felesleges levegő és folyadék kiszívására.
• Katéter: a húgyhólyagba helyezett cső a vizelet elvezetésére.

A kellő előkészületek után az alábbi kezelési módszereket alkalmazhatják bélelzáródás kezelésére:

1. Báriumos beöntés: bélbetüremkedés esetén, különösen fiatal pácienseknél.
2. Diéta: részleges bélelzáródás esetén speciális, alacsony rosttartalmú diéta javasolt.
3. Műtét: ha semmi nem tud áthaladni a beleken, általában műtéti úton kell megszüntetni az elzáródást. A sebészek eltávolítják a problémás bélszakaszt vagy a mechanikus akadályt.

A mechanikus bélelzáródások egyes speciális kivételektől eltekintve önmagukban indokolják a sürgős műtéti beavatkozást. Funkcionális ileus esetén általában akkor tekintenek el a műtéttől, ha biztosak a kiváltó okban, mely nem igényel műtéti beavatkozást (pl.: alacsony kálium szint). Az orvosok bizonytalan hátterű bélelzáródás esetén gyakran döntenek a műtét - és a beteg biztonsága - mellett.

Konzervatív kezelés (nem műtéti) része lehet: gyomortartalom rendszeres leszívása; folyadék- és elektrolitpótlás; beöntés; bélmozgatás. Amennyiben a konzervatív terápia néhány órán belül nem eredményez nyilvánvaló javulást, a beteget - a súlyos, akár életet veszélyeztető szövődmények elkerülése érdekében - meg kell műteni.

A bélelzáródás kockázati tényezői és szövődményei

A bélelzáródás kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők jelenléte növelheti:

• Műtét: hasi vagy medencei műtét után gyakran alakulnak ki szöveti letapadások.
• Crohn-betegség: a belek falának megvastagodása szűkületet okoz.
• Rák: hasi rosszindulatú daganat, különösen műtét vagy sugárkezelés után.

Kezeletlenül hagyva az elzárt belek nagyon komoly, akár életveszélyes szövődményeket okozhatnak:

• Szövetelhalás: az elzáródott bél vérellátásának leállása miatt. Ez vezethet bélperforációhoz és fertőzésekhez.
• Hashártyagyulladás: a hasüreget támadó fertőzés, amely életveszélyes állapot.

A szövődmények elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy már a tünetek korai jelentkezésekor elvégeztessük a szükséges hasi ultrahangos kivizsgálást és konzultáljunk belgyógyász szakorvossal.

tags: #erosen #tagult #meconiummal #telt #belek