Debrecen városa évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít az anyatejgyűjtésre, amely alapellátási feladatnak számít, bár nem kötelező jellegű. Az anyatejgyűjtő állomás működtetése, annak ellenére, hogy nem elsősorban gazdasági szempontok vezérlik, fontos társadalmi és egészségügyi szerepet tölt be. Az állomás története, működése és a jövőbeli lehetőségei egyaránt figyelemre méltóak.
Az anyatejgyűjtés Debrecenben évtizedekre nyúlik vissza. Kezdetben a fővárosban és megyei városokban hagyományos gyűjtőállomásokon történt a tej leadása. Az 1960-as évek közepén Dr. Buda Károly debreceni főorvos szervezte meg a háztól házig történő anyatejgyűjtést, válaszolva az állandó anyatej iránti igény növekedésére és a begyűjtött mennyiség csökkenésére. Ez az új gyűjtési forma lehetővé tette, hogy a tejadó anyák a gyermekük szoptatása után fennmaradó többlet tejet otthonukban, meghatározott körülmények között fejhessék le.
A védőnők szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Ők tájékoztatják az édesanyákat az anyatej leadásának lehetőségéről, biztosítva ezzel, hogy a felesleges anyatej ne vesszen kárba, és javítva a rászoruló csecsemők esélyeit. Az anyatej adásánál a biztonság kiemelten fontos. A higiéniai előírások maradéktalan betartása elengedhetetlen mind a fejés, mind a tárolás során. Minden eszközt, ami az anyatejjel érintkezik, fertőtleníteni kell, legyen szó kifőzésről, sterilizáló berendezésekről vagy hidegsterilizáló folyadékról. A melleket is fertőtleníteni szükséges minden fejés előtt. A lefejt anyatejet azonnal fertőtlenített tárolóedénybe kell tenni és hűtőszekrényben tárolni. A szállításnak hűtőtáskában kell történnie, a hűtőlánc megszakítása nélkül.
A felhasznált anyatejet, a biztonsági előírások betartása miatt, már nem kell felforralni, hogy értékes alkotóelemei megmaradjanak. Egyszerűen beletöltik a cumisüvegbe vagy pohárba, és forró vízfürdőbe állítva melegítik a kívánt hőfokra. Fontos, hogy csak annyit készítsenek el, amennyit a baba elfogyaszt, mert az anyatejet nem szabad többször felmelegíteni.
Az anyatejgyűjtő állomás működtetése nem mindig volt zökkenőmentes. 2014 januárjában az önkormányzat által működtetett anyatejgyűjtő állomás bezárt, ami aggodalmat váltott ki a lakosság és a szakemberek körében. Kósa Lajos polgármester ekkor ígérte meg, hogy biztosítják a forrást az állomás működtetéséhez, és az intézmény hamarosan újra kinyitott. A jövőben az anyatejet leadó édesanyák magasabb árat kaptak: 3000 forintot literenként, ha maguk vitték be a tejet, és 2500 forintot, ha házhoz mentek érte. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) továbbra is 1800 forintot finanszírozott literenként, a különbözetet a város biztosította.
A döntés meghozatalában fontos szerepet játszott a Debreceni Egyetem (DE) gyermekklinikájának vezetője, Balla Lajos, valamint a DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, Póka Róbert professzor is. A Debreceni Egyetem Klinikai Központja, Általános Orvostudományi Kara és Bőrgyógyászati Klinikája nevében ünnepélyes keretek között emlékfát is ültettek a 70 esztendeje született dr. Jókayné dr. Bégány Ágnes egyetemi docens, egykori önkormányzati képviselő emlékére 2024-ben. Bégány Ágnes kiemelkedő szerepet játszott a város egészségügyi és szociális bizottságának elnökeként a betegségmegelőzés erősítésében, az egészségnapok megszervezésében és az anyatejgyűjtő állomás önkormányzati támogatásának biztosításában.
Az anyatejgyűjtő állomás új helyre költözött, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára, mivel az itt begyűjtött anyatej jelentős részét a klinika koraszülött osztályán használják fel. Másfél millió forintból alakították ki az új központot, amely korszerűbb és biztonságosabb körülményeket teremtett az anyatej gyűjtésére, kezelésére és továbbadására. Prof. dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kiemelte, hogy ez a helyszín az egészségügyi ellátás adott szegmensének legmagasabb szintjét képviseli, ami megnyugtató a városlakók, az orvtársadalom és az anyák számára.
Az emberi agy rejtélyei, Hogyan működik a memóriánk?
A politikai életben is visszhangot kapott az anyatejgyűjtő állomás kérdése. Kőszeghy Csanád Ábel jobbikos önkormányzati képviselő bírálta az állomás bezárását és követelte a fenntartási költségek biztosítását. Szegedi István, az Együtt-PM és az MSZP közös debreceni országgyűlési képviselőjelöltje szerint egy ilyen döntést nem lehet gazdasági alapon meghozni, hanem szakmai és erkölcsi kérdésként kell kezelni. Úgy véli, az önkormányzat nem mindig jó gazdája a feladatnak, ezért érdemes az egészségügyi ellátáshoz, az OEP által finanszírozott alapellátáshoz kapcsolni a működtetést.
A szükséges dokumentációt a védőnő biztosítja, melyet az anyatejet kapó csecsemő szülei a házi gyermekorvosukkal íratnak alá, és receptet mellékelnek hozzá. Ezt minden hónap nyolcadikáig kell leadni a társadalombiztosító ügyfélszolgálatán, ami alapján utalják a pénzt a kismamának. A pontos adminisztráció elengedhetetlen mind az anya, mind a védőnő, mind az orvos részéről. A szülőknek fel kell jegyezniük, mikor és mennyi anyatejet szállítottak el, valamint a csecsemő táplálását is vezetni kell egy füzetben.
A Debreceni Egyetem és az önkormányzat együttműködése révén a városban kidolgozott egészségterv létezik a betegségmegelőzés érdekében. A Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet megalapítása, valamint a Szent Anna utcai egészségfejlesztési központ révén a debreceniek számára minden nap „egészségnap” van szűrővizsgálati, egészségnevelési és mozgási lehetőségekkel.
