A koraszülöttség definíciója szerint a 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. A given terhességi korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek.
Az inkubátorok, mint a modern koraszülött ellátás alapvető eszközei, már a 19. század végén megjelentek. Martin Couney, egy német-zsidó bevándorló, aki Michael Cohen néven született 1869-ben, úttörő szerepet játszott az inkubátorok amerikai bevezetésében. Bár orvosi képzettségét illetően kétségek merültek fel, Couney mintegy 6500 baba életét mentette meg találmányával és elkötelezettségével.
Couney 1896-ban a berlini világkiállításon szerezhetett ihletet az inkubátorok bemutatására, ahol hat koraszülöttet állított ki "gyerekkeltető" néven. Az inkubátor feltalálását egyébként Stephane Tarnier francia szülész nevéhez kötik, mely fejlesztést Pierre Budin, a modern neonatológia alapítója is folytatott. Couney a legmodernebb európai gépeket hozatta Amerikába, melyek acélból és üvegből készült, másfél méter magas szerkezetek voltak.
1903-ban nyitotta meg a Coney Island-i Infantoriumot, majd két évvel később egy hasonló intézményt Atlantic Cityben. Mindkét helyszín negyven évig üzemelt, és Couney látványosságként más vidámparkokban is megjelent. Az 1933-34-es chicagói világkiállításon már "inkubátordoktorként" emlegették, és több százezren látogatták meg.
Couney tevékenységét sokan kritizálták, többek között amiatt, hogy látványosságot csinál a csecsemőkből és kizsákmányolja őket. Azonban eredményei vitathatatlanok voltak. Az Egyesült Államokban az 1930-as évek végéig kevés inkubátor állt rendelkezésre, így Couney nemcsak babákat mentett meg, de orvosok is tőle tanulták az inkubátorok és módszereinek használatát. Julius Hess, akit ma a modern amerikai csecsemőorvoslás atyjának tartanak, hosszasan dolgozott együtt Couney-val.
A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével az inkubátorok is sokat fejlődtek. A mai modern inkubátorok nemcsak meleg és steril környezetet biztosítanak, de hangszigeteltek, a gyermek súlyát és hőmérsékletét is mérik, és elvégezhetők bennük diagnosztikus és terápiás vizsgálatok, valamint különböző beavatkozások.
Magyarországon is speciális neonatológiai rohamkocsik működnek, melyek teljeskörű intenzív osztályos feladatok ellátására képesek. A koraszülöttek ápolása rendkívül körültekintő ellátást igényel. Ellátásuk inkubátorban történik, mely megfelelő testhőmérsékletet biztosít és csökkenti a fertőzések kialakulását. Az ápolás során a "minimal-handling" elv betartása szükséges, melynek lényege az ápolási tevékenységek összerendezése, minimalizálva az inkubátorba való benyúlások számát. Ezáltal az inkubátor hőmérsékletét nem hűtjük le, és a minimális érintkezéssel csökkentjük a fertőzések számát, biztosítva a nyugodt pihenést a koraszülött számára.
A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük. Fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Táplálási zavarok esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni.
A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost. Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. A szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését.
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére.
A Semmelweis Egyetem koraszülöttosztályai jelentős fejlesztéseken mennek keresztül. Több mint 845 millió Ft értékben jutnak új műszerekhez, melyekkel az átlagéletkoruk öt év alá csökken, kevesebb karbantartást igényelnek, és magasabb szintű ellátást biztosítanak. A Semmelweis Egyetem Perinatális Intenzív Centrumai évente közel kétezer koraszülöttet és intenzív ellátást igénylő újszülöttet ápolnak.
A koraszülöttek túlélési esélyei jelentősen javultak az elmúlt évtizedekben, köszönhetően az orvostudomány és a technológia fejlődésének, valamint az olyan úttörőknek, mint Martin Couney, akik megnyitották az utat a koraszülött ellátás forradalmának.
A koraszülöttség statisztikái és kockázatai
A szülések 5-10%-a a fejlett országokban a koraszülött definíciója szerint koraszülés. Magyarországon évek óta 8% körüli az arány. A megelőzésre nem fordítanak kellő figyelmet, és a fenyegető vagy megindult koraszülés esetén a terápia nem mindig elég hatékony. Vannak olyan egyetemi klinikák, ahol a leghatékonyabb gyógyszereket nem alkalmazzák pénzügyi okokból.
Az újszülött minél kisebb súllyal születik, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A 12. hétig minden szervük kialakul, de még éretlen. Az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magnak. A 2500 gramm alatt született újszülöttek adják a születés körüli halálozás 80%-át.
Ha a koraszülött túléli élete első évét, nagy az esély a születés körüli megbetegedésekre, mint az agyi károsodás miatti fogyatékosság, koordinációs zavarok, tanulási és magatartási zavarok, érzékszervi károsodások. A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára hozzák be, és sok utókezelésre, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.
A koraszülött ellátás költségei és kihívásai
Egy fenyegető koraszüléssel felvett várandóssal kapcsolatban jelentős költségek merülnek fel, beleértve a kórházi ápolást és ellátást. A koraszülött részleg (PIC - perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum) egy intenzív osztály, ahol 24 órás folyamatos munka folyik. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, tápszerek, hypersteril körülmények) szükségesek. Egyes gyógyszerek, mint a légzést segítő surfactant, rendkívül drágák.
A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végzettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad. A lélegeztetett kis pácienseknek rendszeres és költséges vizsgálatokra van szükségük. A koraszülöttek néha hónapokig ezen az osztályon tartózkodnak.
A költségek a születési súllyal fordítottan arányosak. Nem értjük, mit spórol meg tulajdonképpen a tokolytikumokkal az Egészségbiztosítási Pénztár vagy a magyar gazdaság, hiszen nem a hatékony gyógyszereket használják. Egyes klinikákon csak magnézium infúziót, antibiotikumot és szteroid profilaxist kapnak a várandósok.
Sok kórházban a fenyegető koraszülés menedzselése abban merül ki, hogy elsődleges ellátás nélkül vagy maximum magnézium infúzióval mentővel áthelyezik a várandóst olyan központokba, ahol van koraszülött ellátás. Ez néha több órát is igénybe vehet, miközben a terhes nem kap megfelelő gyógyszert.
Ha a folyamat egy bizonyos ponton túlhalad, akkor már a leggondosabb kezelés sem segít leállítani a koraszülést. És még nem is számoltuk az utókezelések, a rehabilitáció költségeit, az emberi oldaláról nem is beszélve (szülők táppénze, gondozási segélyek, fogyatékkal élők támogatásának költségei).
Egy koraszülött nem kis anyagi és embertpróbáló teher egy család számára, mégha a végeredmény legtöbbször kárpótolja is a szülőket. Mint minden betegség, a koraszülés is előfordulhat jelentősebb kiváltó ok nélkül. Ugyanakkor megfelelő szűrések, rendszeres orvosi vizsgálatok segítenek kivédeni a koraszülést kiváltó tényezőket.
A praxisunkban az elmúlt 3 évben (2010-2013) alkalmazott módszerekkel sikerült a koraszülés átlagos előfordulását 66%-kal csökkenteni, valamint ismételt koraszülés vagy második trimeszteri magati vesztés "csak" 10%-ban fordult elő olyan várandósoknál, akiknek már volt ilyen szomorú eset az előzményükben.
tags: #koraszulott #inkubator #takarass