A koraszülött gyermek fejlődési lemaradásai és támogatásuk

A koraszülés mindazon esetekre vonatkozik, amikor a baba a 37. várandóssági hét előtt jön a világra. Magyarországon a megszületett gyermekek 8-9%-a korababaként jön a világra. Ezek a babák alacsony testsúllyal születnek, súlyuk általában nem éri el a 2500 grammot. A koraszülöttség számos okra vezethető vissza, például méhen belüli fertőzésekre, az anya tápláltsági állapotára, gyógyszerszedésére, vagy a terhesség alatti traumákra. Fontos megjegyezni, hogy nagy különbség van egy 36 hetes és egy 28 hetes baba között, és a születési kor nagyban befolyásolja az életben maradási esélyeket, valamint a kialakuló betegségek és károsodások lehetőségét.

Amikor egy kisbaba a vártnál korábban érkezik, minden megváltozik. Más lesz a tempó, más lesz a figyelem, és sok lesz a félelem. A koraszülött gyermek idegrendszere is kisebb nagyobb mértékben érintett lehet, az oxigénhiányos állapot fejlődési rendellenességekhez vezethet. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. Ez mind nem rendellenesség - hanem egy más fejlődési tempó.

A méhen belüli fejlődés és a koraszülés sokkja

A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá. Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.

Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.

Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.

A koraszülött babák kommunikációja terhességi kor szerint

Az alábbi tájékoztató segítséget ad ahhoz, hogy a baba várható viselkedését és jelzéseit a terhességi kor alapján jobban el tudjuk helyezni. Fontos azonban, hogy ezek irányadó információk: minden baba egyéni, és a baba aktuális állapota (például a stabilitás, a fáradtság, a légzéstámogatás vagy egy kezelés utáni regenerálódás) mindig befolyásolhatja, mennyi inger számára a „jó”.

24-25. HÉT:

Ebben az időszakban a legfontosabb a pihenés és a stabilitás. A koraszülött idegrendszere még nagyon éretlen, ezért általában az a legkímélőbb, ha a baba csak a szükséges gondozás idején kap érintést, és akkor is inkább határozott, biztonságot adó, célzott módon. A simogató, „sok mozdulattal járó” érintés ebben az életkorban gyakran túl sok lehet. Ilyenkor a baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége. Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a babának most nyugalomra van szüksége:

• légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik;
• szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
• bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos elszíneződés jelenhet meg.

26-27. HÉT:

Ebben az időszakban a baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás. Sokszor az is nagy segítség, ha csendben megfigyeled őt az inkubátorban, és közben megismered a gondozás lépéseit. Nyugodtan kérdezz rá a szakszemélyzettől, hogy van-e lehetőség a bőrkontaktusra, és ha igen, mikor lehet ezt biztonságosan megpróbálni. A baba számára fontos lehet az is, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban. A stressz és a fáradtság jelei:

• légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik, légzéskimaradás is előfordulhat;
• szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
• bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos bőrszín;
• grimaszolás, homlokráncolás;
• karok-lábak csapkodása, ujjak „szétnyílása”, hullámszerű mozgása;
• csuklás, ásítás;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok.

28-30. HÉT:

Ebben az időszakban már gyakrabban megfigyelhetők olyan jelek, amelyek a baba stabilizálódását mutatják. A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre. A stabilabb állapot jelei lehetnek:

• nyugodt testhelyzet, pihenő karok és lábak, nyugodt arckifejezés;
• kéz vagy ujjak szopása;
• rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés (ami után gyorsan el is fáradhat);
• rövid ideig tartó fókuszálás, figyelem;
• szabályosabb szívverés és légzés.

Ezekben az esetekben viszont pihenésre van szüksége:

• légzésszám változása, légzéskimaradás;
• szívverés gyorsulása vagy lassulása;
• bőrszín váratlan megváltozása (kékes, szürkés, sápadt, foltos);
• grimaszolás, aggódó arckifejezés;
• csapkodó mozgások;
• csuklás, ásítás;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elhúzódás az érintéstől;
• „elnéz”, bambul, mintha kizárná a külvilágot;
• remegés;
• sírás;
• hirtelen álomba merülés.

31-33. HÉT:

Ebben a korban a baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát. Ha a baba állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki. Ezek a jelek mutatják, hogy babád kiegyensúlyozott:

• éber és csendes, megfigyel, rövid ideig képes fókuszálni;
• kezei a szájában, ujjait szopogatja;
• arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
• a hang irányába fordul;
• szívverése és légzésszáma szabályos.

Az alábbi esetekben nyugalomra van szüksége:

• karok-lábak csapkodása;
• légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása;
• homlokráncolás, grimaszolás;
• csuklás, ásítás, köpködés;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elnéz melletted, bambul;
• sírni kezd;
• hirtelen álomba merül.

34-36. HÉT:

Ebben a korban a baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot. Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában. Anyára váró üzemmód jelei lehetnek:

• csendes, éberen figyel;
• tekintete élénk, érdeklődő;
• figyel, koncentrál, érdekli, mi történik körülötte;
• szopja a kezét vagy az ujjait;
• arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
• a hang irányába fordul;
• nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét;
• ha sírni kezd, könnyebben vigasztalható;
• képes cumit szopogatni;
• szívverése és légzésszáma szabályos.

Nyugalomra van szüksége, mert fáradt és nyugtalan:

• karok-lábak csapkodása;
• légzésszám vagy szívverésszám megváltozása;
• homlokráncolás, grimaszolás;
• háta ívben megfeszül;
• csuklás, ásítás, köpködés;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elnéz melletted, bambul;
• sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható;
• hirtelen álomba merül (ilyenkor mintha kizárná a külvilágot).

Az idegrendszeri fejlődési lemaradások felismerése és kezelése

A koraszülötteknél nem mindig a születés után, hanem inkább az első év során látszik, hogyan haladnak a fejlődési mérföldkövek felé. Ezek az eltérések nem minden esetben jelentenek hosszú távú problémát, de jelzésértékűek lehetnek, hogy az idegrendszer még nem állt össze úgy, ahogy egy érett újszülöttnél. A sírás egyhangú, monoton volta, a gőgicsélés elmaradása is figyelemfelkeltő lehet.

Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki. Nehéz szelektálni az ingerek között, ezért nehéz a babának a figyelmét egy dolog felé irányítani. Nehéz az érzetek között különbséget tennie, így kevésbé tudja, mikor éhes, mikor álmos, és ezt kevésbé tudja finoman, pontosan jelezni a környezete felé.

A korrigált életkor szerepe

Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.

Korai beavatkozások és fejlesztések

A konduktív pedagógia egy nevelési forma, nem pedig terápia. Hosszú, időigényes folyamat, ahol a sérült ember szemléletének, aktivitásának, tanulási képességeinek kialakítása történik napirendbe ágyazva, a nap minden percében gyakorolva. A konduktív pedagógia kulcsembere a konduktor. A minél korábbi felismerés és foglalkoztatás érdekében az intézet konduktorai szűrőtevékenységet végeznek a potenciálisan veszélyeztetett újszülöttek körében. A korai konduktív nevelés az életkoruktól eltérően fejlődő csecsemőknek és kisgyermekeknek nyújt komplex fejlesztést.

Az aktív gyógytorna órákon a babákat provokáljuk, stimuláljuk, rávezetjük, tanítjuk, elmélyítjük a helyes mozgás kivitelezés fortélyait, apró elemeire szedjük a mozdulatot, majd összerakatjuk. A Dévény terápia mellett az aktív gyógytornában is részesüljön a baba. A konduktív nevelés azonban nem ér véget az intézet falain belül. Elengedhetetlen, hogy a gyermek otthonában is gyakorolhassa, megvalósíthassa a képességeinek megfelelő életvitelt, feladatai, kötelességei legyenek a mindennapi életben is.

A szülők szerepe a fejlődés támogatásában

A korai nevelés főszereplői az anya és a gyermeke. Az édesanya tanulja, gyakorolja a gyermekkel való együttjátszást, fejlődést, együttműködést a gyermek céljainak megfelelően, a célhoz a lehető legkevesebb segítséget nyújtva. Az anya metakommunikációja, jelenléte motiváló erő.

A koraszülött baba idegrendszere számára minden kapcsolódás, minden tapintás, ringatás, figyelem valóságos „fejlesztés”. A koraszülöttek számára különösen fontos az anyai test közelsége. Figyeld, mikor néz rád - és válaszolj rá: „Látom, hogy rám néztél!” Ahogy nő, és egyre többet mozog, erősítsd meg a testtudatát, egyensúlyát és koordinációját. Ne hasonlítgasd: mások gyereke más utat jár. A koraszülöttség esetén a türelem, a figyelem, a gyengédség még fontosabb, mint bárhol máshol. Itt nem lehet siettetni a fejlődést, de minden nap lehetőséget ad arra, hogy épüljön valami: egy apró mozdulat, egy szemkontaktus, egy mosoly. Nem az számít, hány hetesen született a kisbabád - hanem hogy mit kap attól a világtól, amibe érkezett.

Egyik fontos dolog a korababák számára a ringatás, a különböző irányba való mozgás, hintázás és közben éneklés, dúdolás vagy csak ritmusos mondókák ismételgetése. Ezt legjobban az egy kötélen logó babahintákban tudjuk megvalósítani, melyet nagyon váratlan és változatos irányban lehet mozgatni. Az anya pocakjában is ez történik, a korbabák ezekből a mozgásokból, ingerekből kimaradnak az utolsó hetekben! Ezt szuperül lehet pótolni a fekvős baba hintákkal (Adamo, Beto, vagy No name) ösztönösen, ringatva vagy tervezetten a Mackógyógytorna hintás gyakorlatsorokkal I. II. III.

A babák fejformája általában oldalról lapított, ezért háton fekvésben elborul oldalra fejük. Figyeljük, hogy mindkét oldalra egyforma időt fordítsanak, mert ellapulhat a buksijuk. A babák lábfeje sokszor nagyon kifelé fordul. A helyes hordozó kiválasztása, hisz jóleső érzés babának, mamának, papának a testközelség… a hosszabb kórházi napok után. Eleinte a szövött kendő alkalmazása a leginkább ajánlott, esetenként a rugalmas. Léteznek az átlagosnál keskenyebb kendők is, kifejezetten koraszülöttek számára.

A babáknak, így a koraszülött kisbabáknak még inkább szükségük van a biztonságra. Elemi szükséglet az evésen, alváson túl az ölben, ringatva biztonságban lenni. A kisbaba számára ezt leginkább a szeretett gondozói képesek megadni. Már méhen belül hallják a babák szeretteik hangját, képesek őket a megszületésük után ezer közül is felismerni. Anya, apa, testvér hangját ismerik és megnyugtatja őket! Az éneklés, dúdolás a legnagyobb bajban is gyógyírt jelenthet. Biztonságosabban érzik magukat, ha beszélnek hozzájuk, elmondják nekik, mi fog történni velük, mert ez a szívükhöz szól.

Utógondozás és hosszú távú kilátások

Míg az élet kezdetén az éretlen szervezet szorul támogatásra, addig a kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket. Ezt követően is fontos még a szoros orvosi nyomon követés, hogy a későbbi növekedéshez, fejlődéshez és tanuláshoz szükséges biológiai akadályokat leküzdhessék a gyermekek. Mivel minden baba más, egyéni szükségletei vannak. A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett.

A hazaadáskori teendők között fejlődésneurológiai státuszvizsgálat, szemészeti és hallás-kontrollvizsgálat, valamint koponya UH képalkotó vizsgálat javasolt. Várható a személyes, szóban történő előzetes konzultáció, zárójelentés, valamint készülhet gondozási terv is a további tennivalókról. A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.

18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

Különleges figyelmet igénylő területek

A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem.

A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam. A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost. Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.

A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.

Szülői támogatás és lelki egészség

A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, ha kérdésünk van gyermekünk mozgás-, és kognitív fejlődésével kapcsolatban, ne késlekedjünk, kérdezzünk! Annyi lehetőség, hírcsatorna, szakember áll a rendelkezésünkre, éljünk a lehetőségekkel!

A PIC-en töltött időszak sok türelmet és kitartást kíván. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól.

A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Tapasztalataik arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőtt korig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni. Ugyanakkor egyre több bíztató jel utal arra, hogy ezek a megfontolások kezdenek teret nyerni. Kiváló példa erre, hogy quality of life (QL) kérdőíveken a legtöbb olyan ember, aki a külső megítélés szerint az életminőségét súlyosan rontó károsodással él együtt, megközelítőleg ugyanolyan válaszokat ad, mint azok az embertársai, akinek nincs semmilyen károsodása.

A koraszülöttség egyik következménye, hogy gyermeknek nagy valószínűséggel sajátos nevelési igényei lesznek. Az egészségre és a fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatások miatti aggodalom óriási. Nehéz ehhez segítséget találni. A barátok, akik mit sem tudnak a koraszülöttségről, azt mondják, hogy „két éves korukra utolérik a többi gyereket”, a család igyekszik megnyugtatni, hogy „már olyan sokat fejlődött”. A szülők megint olyan helyzetben találják magukat, amire a normál szabályok nem vonatkoznak. Segítség nélkül maradnak a programból való kilépésük és az iskolakezdés között.

A kétéves korig tartó támogatás arra jó, hogy csak a fizikai problémákkal küzdő gyerekek maradhassanak a rendszerben. Megdöbbentő belegondolni, hogy hány család tapasztalja meg ezt, segítség és útmutatás nélkül. Ha az újszülött intenzív osztályon töltött időszak engem, mint anyát sokáig befolyásol, akkor nagy az esélye, hogy a gyermekre is sokáig, minden bizonnyal kétéves korán túl is hatással lesz. De még nem említetted a gyerek tanárainak, hogy a gyerek koraszülött.

tags: #koraszulott #gyermek #lemaradasa