Az elmúlt évtizedben Magyarországon évente mintegy 8000 újszülött jött világra idő előtt vagy alacsony súllyal. A koraszülés, vagyis a terhesség 37. hete előtt világra jött újszülött, rendkívüli gondoskodást igényel élete korai szakaszában. Különösen igaz ez egy koraszülött gyermek esetén, hiszen a még fejlődésben lévő szervei és idegrendszere miatt különös védelem, odafigyelés és kísérés szükséges a baba és a családja számára.
Az idő előtt világra jött gyermekek számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, a finom idegrendszeri sérülésektől kezdve a cukorbetegségig és vérnyomásproblémákig. Ezek a babák érettségüktől függően kevéssé képesek az élethez való önálló alkalmazkodásra, kezdetben nehéz őket etetni, és hajlamosabbak különböző betegségekre is. Náluk gyakrabban fordulnak elő súlyos érzékszervi, bélrendszeri, illetve légzőszervi és idegrendszeri problémák, emiatt veszélyeztetett csoportba tartoznak.
Mi számít koraszülésnek?
A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm alatti), igen kis súlyú (1500 gramm alatti), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg.
A koraszülést többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel.
A koraszülés kockázata számos tényezőtől függ, de bizonyítottan növelik a valószínűségét a szenvedélybetegségek és az egészségtelen életmód. A cukorbetegség, dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, életmódbeli tényezők, anyai életkor, előző koraszülés és genetikai tényezők szintén befolyásolják a terhességi kimenetelét. A megelőzés kulcsfontosságú a koraszülés csökkentésében.
A koraszülöttek speciális ellátása
Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon. A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket.
A tudomány jelenlegi fejlettségének köszönhetően már a legtöbb esetben hatékonyan tudunk segíteni ezeknek a babáknak. Mivel ezeknek a babáknak a légzőrendszerük nagyon fejletlen, fokozott az esélye annak, hogy légzési elégtelenségben szenvednek, így ilyenkor invazív (beavatkozó) vagy noninvazív gépi légzéstámogatásra szorulnak.
Az inkubátorok, a speciális lélegeztető-, és újraélesztő gépek, valamint ballon és leszívó eszközök elengedhetetlen elemei a PIC osztályoknak. A koraszülöttmentők és a PIC osztályon dolgozók életmentő feladatot látnak el. Az előbb említett kezelések optimális esetben a koraszülött gyermek állapotának javulásához és fejlődéséhez vezetnek. Ebben jelentős szerepet játszik a PIC munkatársainak odaadó és kitartó munkája, valamint a szülők részéről tapasztalt szeretet és támogatás.
Családbarát PIC
Ahhoz, hogy a koraszülött gyermekeket a lehető leghatékonyabban kezeljék, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatalis Intenzív Centrumában létrehoztak egy egyedi szemléletmódot, a családbarát PIC-et. Ez a szülő folyamatos jelenlétét, és a babára állandó figyelmet fordító csapatot jelenti.
A PIC osztályokon nagyon szigorú a higiéniai rutin, és a szülőkön kívül senki nem látogathatja a babákat. A koraszülötteknek, mint minden babának a legjobb helyük a szüleik karjaiban van. A bőrrel való érintkezés, a testkontaktus bizonyítottan pozitív hatással van a fejlődésre, például a pulzus stabilitásának kialakulására és a testhőmérséklet kiegyenlítésére. Az érintés nemcsak a babáknak jó, hanem a szülőket is megnyugtatja.
A koraszülött csecsemőknek az evéshez is szükségük van segítségre. Ilyen esetben az orrukon keresztül vezetnek be egy csövet, amely anyatejet juttat a gyomrukba, később pedig megtanulnak szopni.
A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett.
Utógondozás és hosszú távú támogatás
Az újszülött osztályról hazaengedett családok sokszor igényelnek szorosabb kapcsolatot, rendszeresebb szakmai tanácsadást és gyakoribb találkozásokat. Ezért kiemelten fontos az utánkövetésük.
A Gézengúz Alapítvány dr. Schultheisz Judit gyermekorvos alapításával 1990 óta támogatja a koraszülött, idegrendszeri sérüléssel világra jött vagy az eltérő fejlődésű gyermekek ellátását. A hiánypótló ellátás ma már országszerte öt központban érhető el. A szervezet munkatársai a szülés pillanatától támogató hátteret biztosítanak a családoknak. Jól érthető információkat nyújtanak arról, hogyan kövessék a kicsik fejlődését. A képzett szakembereken kívül speciális eszközök is segítik a fejlődést, ezek kölcsönzésére is lehetőséget teremtettek.
A Budapesti Korai Fejlesztő Központ programja
A Budapesti Korai Fejlesztő Központban működő, a mérsékelt rizikóval élő koraszülött babákat és családjukat ellátó és támogató programot több évtizedes munka és tapasztalat hívta életre. A program fő célja a családok kísérése, támogatása. A modern, kora gyermekkori intervenció családközpontú. A tanácsadásban segítő csapat különböző szakemberekből áll: orvos, gyógypedagógus, pszichológus és gyógytornász.
A program a mérsékelt rizikójú koraszülöttek családjai számára elérhető, ami jelenti a súlyos születési komplikációk hiányát, a kevésbé extrém születési súlyt és a relatíve hosszabb gesztációs időt. A programba való jelentkezés már a kórházban tartózkodás ideje alatt is megtörténhet. Az intézményben pedig egy komplex állapotmegismeréssel kezdődik a közös együttműködés.
A program egyedülálló abból a szempontból is, hogy a szülők igénye szerint az újszülött csecsemő korrigált 3 hónapos koráig az otthonukban látogatja őket a szakember.
A Program főbb elemei:
- Fejlődésneurológiai nyomonkövetés: melyet gyermekneurológus végez. Célja, hogy a gyermek fejlődésének irányát és ütemét figyelje.
- Gyógypedagógiai kísérés és tanácsadás: az intervenciós program gerincét ez adja. A családdal foglalkozó gyógypedagógus pedig a család körül felálló team koordinátora.
- Mozgásfejlesztés illetve kiegészítő terápiák: egyéni mozgásterápia vagy idővel csoportos foglalkozásokat is biztosít az intézmény.
- Utánkövetés: a hosszú távú nyomonkövetés fontos része a Programnak. A protokoll szerint 1 és 2 éves korban komplex fejlődési kontrollvizsgálaton vesznek részt a családok.
- Hosszú távú nyomonkövetés: a gyermek 5 éves korában ajánlja fel a Program a családoknak a kontroll vizsgálatot. Ennek során elvégzik a Sindelar-program vizsgálatát, valamint TSMT állapot- és mozgásvizsgálati felmérését.
- Közösségbe helyezés segítése: azok a családok, akik a gyermek közösségbe kerüléséig részt vesznek a Programban, kérhetik a segítő team segítségét a megfelelő közösség megtalálásában, elhelyezési javaslatában.
A program szemlélete, hogy a prevenció és ha szükséges, a korai intervenció kiemelkedő fontosságú. A programban dolgozó szakemberek a gyermek fejlődésének nyomonkövetése mellett nagy figyelmet fordítanak a gyermeket körülvevő környezetre, a konzultációs és tanácsadói attitűdre.
Milyen következményekkel járhat a koraszülöttség?
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki.
A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Tapasztalataik arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőtt korig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni.
Ugyanakkor egyre több bíztató jel utal arra, hogy ezek a megfontolások kezdenek teret nyerni. Kiváló példa erre, hogy quality of life (QL) kérdőíveken a legtöbb olyan ember, aki a külső megítélés szerint az életminőségét súlyosan rontó károsodással él együtt, megközelítőleg ugyanolyan válaszokat ad, mint azok az embertársai, akinek nincs semmilyen károsodása. Ez a csoport úgy vélte, hogy a fontosnak vélt állapotok a gyermek és családja egész életét végigkísérik majd.
Példák a koraszülöttség felnőttkori hatásaira
Sarra Hoy egy 29 hetesen világra jött gyermek édesanyja, gyermeke ebben az évben kezdte meg az iskolát. Alexandra Peacock 24 hetesen született 1994-ben, és földrajzot tanít egy középiskolában. Juliëtte Kamphuis 28 hetesen látott napvilágot 1980-ban, és krónikus tüdőbetegségben (BPD) szenved.
Alexandra Peacock 1994 januárjában született, 24 hetesen, 538 és fél grammal, és 30%-os túlélési esélyt kapott. Ennek ellenére semmilyen fogyatékossága vagy speciális szükséglete nincs, ami megcáfolja azt, amiket az orvosok hittek a kilencvenes években. Gyermekkorától kezdve egészen a serdülőkorán át gyakran ő volt a legkisebb és legvékonykább az osztálytársai között. Az egyetlen egészségügyi problémája a kis hallójárataival és a fülkürtjeivel van, ami azt jelenti, hogy a hallása nem 100%-os. Matematikával vannak nehézségei, hosszabb időbe telik megoldani egy-egy feladatot és nehézséget okoz, ha gyorsan kell fejben számolnia.
Juliëtte Kamphuis 1980-ban született a 28,5. terhességi héten 1250 grammal és 37,5 cm-el. A regionális kórház, ahol született, nem rendelkezett az extrém koraszülött babák ellátásához szükséges eszközökkel és szakértelemmel. A szüleinek többször is vissza kellett vinniük a kórházba, főként légúti fertőzések és táplálkozási problémák miatt. Felnőttként krónikus tüdőbetegségben szenved, ami a koraszülöttsége eredménye.
Mire kell figyelniük a szülőknek?
Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
- Táplálás: A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük. A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam.
- Légúti fertőzések: A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
- Szemészeti vizsgálatok: Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt.
- Hallás: Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését.
- Szájpad és fogazat fejlődése: A különböző lélegeztetési módozatok befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok.
A szülői lelki támogatás fontossága
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
tags: #koraszulott #babaknak #segitenek