A koraszülöttség globálisan is az egyik legjelentősebb egészségügyi kihívás, és az újszülöttkori betegségek az egészséges életév veszteségek „rangsorában” az első helyen állnak. Az összes egészségben eltöltött életév veszteség 7,3%-áért az újszülöttkori betegségek felelősek, a veleszületett fejlődési rendellenességeket 2,1%-kal a 10. helyre becsülik. Ez a tény rávilágít a koraszülöttellátás fontosságára, melynek élvonalában állnak az olyan intézmények és civil szervezetek, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztálya, valamint a munkájukat támogató Segíts Élni Alapítvány.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztálya
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztálya hosszú múltra tekint vissza. Osztályunk az 1958-ban alakult kórházunk alapító osztályainak egyike, és 1962-től működik koraszülötteket ellátó osztályként. Jelenleg 59 ágyon működik, ebből 30 NIC (Neonatális Intenzív Centrum) és 29 újszülöttpatológiai ágy áll a páciensek rendelkezésére.
Betegeink száma évente 900-1000 fő, ennek csaknem fele intenzív ellátást igénylő újszülött. Évente 300 körüli beteget lélegeztetünk, és valamennyi lélegeztetési típus, mód alkalmazásához rendelkezünk eszközökkel és megfelelő klinikai gyakorlattal. Az osztály heti 5 x 6 órában neonatológiai szakrendelést is végez, ahol a volt betegeinket gondozzuk, illetve területről beutalt újszülötteket és fiatal csecsemőket látunk el. A Dr. Velkey László Gyermekegészségügyi Központ vezető főorvosa is kulcsszerepet játszik az ellátás színvonalának biztosításában.
A Segíts Élni Alapítvány: 24 Éve a Koraszülöttekért
Az osztály munkáját elkötelezetten segíti a Segíts Élni Alapítvány, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztályának közhasznú alapítványa. Az alapítványt 24 éve 7 édesanya hozta létre, hogy a koraszülötteknek segíthessenek. Már 15 éve foglalkoznak koraszülöttek mentésével és szállításával.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke Dr. Szűcs Ildikó, akinek elhivatottsága a gyermekgyógyászat iránt már az egyetemen megmutatkozott. "Kezdettől fogva, már az egyetemen is, amikor gyakorlatokat választottunk, mindig a gyermekgyógyászat irányába helyezkedtem." - mondja Dr. Szűcs Ildikó, aki első generációs orvos a családjában, de már gyermekkorában is vonzotta ez a hivatás. A nagyszülei krónikus betegsége, és az az irántuk érzett segíteni akarás fogalmazódott meg benne a gyógyítás vágyaként. Debrecenben született, és ott is végezte el az orvostudományi egyetemet. Férje is orvos, és három gyermek édesanyja.
Az alapítvány a befolyt összegekből speciális eszközöket, műszereket és olyan kiegészítőket vásárol, melyekkel kényelmesebbé, komfortosabbá tehetik a babák mindennapjait ellátásuk során - ismertette Afonyiné Kaló Tünde, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főnővére. Példaként említhető, hogy puloximétert vásárolnak az osztály részére.
Jótékonysági kezdeményezések az Alapítvány támogatására
A Segíts Élni Alapítvány támogatására különféle jótékonysági eseményeket is szerveznek. Például „Zöld szív” elnevezéssel az ÉSZAKERDŐ Zrt. jótékonysági fotókiállítást szervezett a Miskolc Plaza emeletén. A tárlaton a társaság dolgozói által készített képek voltak láthatók. A kiállítás megnyitóján dr. Sárhegyi Zoltán, az ÉSZAKERDŐ Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke kiemelte, hogy az erdész minden nap templomba megy, az erdő templomába, ahol olyan dolgokkal találkozik, amiket csak a hozzáértő, nyitott szívű ember láthat meg. A pillanat, amit az erdész munkája képvisel, része az örökkévalóságnak. Az örökkévalóságnak egy felemelő pillanata a gyermek születése.
A résztvevőket köszöntve Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője úgy fogalmazott, hogy az erdészek erdővel ápolt, különleges viszonya tetten érhető minden kiállított képen. Ezeket a fotókat nem hivatásos fotósok, hanem erdészek készítették, akik rajongásig szeretik munkájukat és munkahelyüket, az erdőt. A Miskolc Plaza-ban 47 képet állítottak ki, amelyeket az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai készítettek, és megvásárlásukkal az alapítványt lehetett támogatni.
Az Anyaság Kihívásai és a Támogató Környezet Fontossága
Dr. Szűcs Ildikó rámutat, hogy ha az anya nem tudja gyakorolni az anyaságot, segítségre van szüksége. „Mondhatják, hogy ’szerintem…’ Ez nem szerintem kérdése: az anyának az a dolga, hogy a gyermekéhez maximálisan odaforduljon. Neki a feladata! Ezt hívjuk anyaságnak. Ha ezt nem tudja gyakorolni, akkor nekünk segítenünk kell.” - hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy meg kell ismertetni olyan viselkedési mintákkal, hogy képes legyen a saját maga boldogságára is végezni azt. Ebben reményei szerint hatékony szerepet kap a közelmúltban átadott Baba-Mama Szoba.
A modern társadalom új kihívásokat hoz az anyaság terén. Tapasztalják a szülészeten, hogy néhány napos újszülött mellett is ugyanolyan fontos a mobiltelefon, a tablet, a laptop, és az, hogy a harmadik életnapon hazamehessen az anyuka, mint az, hogy a gyerek jól legyen. Ez egy keserű kritika, hiszen ez nem mindig volt így. „Látjuk, hogy ez egy probléma, ám nekem nem tisztem az ítélkezés ezen anyák felett. Tény, hogy módosul az úgynevezett X-Y-Z generáció viszonya az utódjához, a biológia alapigazságait azonban támogatnunk kell, hagyni érvényesülni. Orvosként meg kell mutatnom egy másik utat, amit nekik járniuk lehetne/kellene.” - mondja. Dr. Szűcs Ildikó azt is megjegyzi, hogy az emberek követelik a jogaikat, de a saját felelősségüket a magzatuk, majd a gyermekük gondozása és ápolása tekintetében hajlamosak elfelejteni.
Az érzelmi kötelék kialakulása rendkívül fontos, nem csak a szülők és a gyermek között, hanem az egészségügyi személyzettel is. Dr. Szűcs Ildikó fájdalmasan említi: „Akiket tartósan nem látogatnak, majd a legvégén hazaadunk a csecsemő számára ismeretlen szülőnek. Akkor a lányok, a nővérek megsiratják ezeket a gyerekeket. Különösen azt a két-három együtt töltött hónapot, amiben anyja helyett anyja volt a nővér a kicsiknek. Féltik, hogy miként fog boldogulni a kisbaba.” Ezért is lett alapító tagja a „Melletted a helyem” országos egyesületnek, mely összefogja a koraszülöttséggel foglalkozó egészségügyi szakszemélyzet, a döntéshozók, a civil szervezetek és a koraszülött gyermekek szüleit képviselő különböző szervezetek munkáját.
Tudományos Fejlődés és a Koraszülöttség Komplexitása
A koraszülöttellátás történetében az egyik legnagyobb áttörést John Fitzgerald Kennedy, egykori amerikai elnök koraszülött gyermekének tragikus esete hozta. A kisfiú a 34. hétre, 2 kilogrammos testsúllyal született, és abban az időszakban az így született gyermekeket nem lehetett minőségben lélegeztetni. A kicsi három naposan légzési elégtelenségben halt meg. „Mindig kellenek katarzisok, ami rávilágít arra, hogy változtatni kell. Például arra, hogy a hatalom, a pénz sem tesz sérthetetlenné, és a természet törvényeit tisztelni, de feszegetni kell.” - mondja Dr. Szűcs Ildikó.
A megrázó eset kapcsán óriási kutatások kezdődtek hihetetlen nagyságú pénzből az újszülöttgyógyászat területén szerte a világon, ám így is több mint 25 esztendőnek kellett eltelnie, hogy azt az anyagot felfedezzék, ami kellett volna ahhoz, hogy az elnök fia élve maradjon. A ’90-es évek elején került be aztán a klinikumba, mindenütt szinte egyszerre, így Magyarországon is a gyógyszer. Azok a gyerekek, akik meghaltak volna az első héten, élve maradtak, azonban a többi szerveiknél problémák adódtak, újabb és újabb betegségek jöttek elő. Ezeket most is folyamatosan kutatják. Ez nem egy lezárt dolog, hanem esélyt kaptunk és kapunk a tudomány által.
A természet törvényeihez mély alázattal kell állnunk, de nem csak az egészségügynek, hanem a szülőknek is. „Szokták mondani, hogy ’egészséges koraszülött’. Ez relatív fogalom, hiszen a koraszülött nem véletlenül koraszülött.” - figyelmeztet Dr. Szűcs Ildikó. Az, hogy a születés körül a koraszülöttben zajló folyamatoknak lesz-e utóhatása, akár éveknek kell eltelnie, hogy lássuk azt. A bővülő tudású neonatológia, a veszélyállapotok szerint, a koraszülötteknél meghatározott több csoportot, ezáltal hangsúlyozva, hogy még a legnagyobbakkal, a 34. és a 37. hét között született gyermekekkel is számos probléma lehet. Mindenki lát egy közel fejlett kisbabát, és azt hiszi, hogy tökéletesen egészséges.
Globális adatok a koraszülöttségről és képzések a szakembereknek
Az újszülöttkori betegségek globális egészségügyi terhét jól mutatja az alábbi táblázat, amely a WHO megbízásából készült elemzés eredményeit összegzi:
| Betegségcsoport | Globális egészséges életév veszteség (%) | Rangsor |
|---|---|---|
| Újszülöttkori betegségek | 7,3% | 1. hely |
| Veleszületett fejlődési rendellenességek | 2,1% | 10. hely |
A szakemberek képzése elengedhetetlen a koraszülöttellátás fejlesztéséhez. 2019. szeptember 30-án az Újszülöttjeinkért, Koraszülöttjeinkért Alapítvány szervezésében a debreceni és nyíregyházi PICi csapatoknál befejeződött a FINE (Family and Infant Neurodevelopmental Education) képzés 2. szintje. Legelőször 2018 februárjában hallhattak a szakemberek Magyarországon a FINE programról, a Budapesten megrendezett 4th Global Symposium for Preemies nemzetközi konferencián. 17 hónappal később, már minden kelet-magyarországi 3-as szintű újszülött intenzív osztály teljesítette a képzés első szintjét és a következő szintre készül.
Az Orvosi Hivatás és a Társadalmi Változások
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egészségügyi ellátás speciális helyzetben van. Dr. Szűcs Ildikó szerint: „Nem olyan könnyű Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből összepakolni. Máshonnan sokan elmennek, ám ebből a szempontból a megye egészségügyi ellátása jelenleg még kedvezőbb helyzetben van, hiszen ami látszólag hátránya a megyének - távolság a ’nyugati’ határtól, a nehezen értékesíthető ingatlanok miatti röghöz kötöttség, a relatív bátortalanság - eddig előnnyé vált, hiszen ezek miatt nehezebben mozdultak az emberek. A nővérellátás például stabilnak mondható volt. De ez a múlt, a vándorlás innen is elindult.”
Sok ismerőse és rokona él évek óta külföldön, és látja, hogy a több pénz mellett van árnyoldala is a külföldi létnek, az egy egzisztenciális lebegés, egyfajta hontalanság. „Amit meg lehet magyarázni, hogy miért jó, de azért többnyire mindenki átmeneti állapotként tekint rá.” - állapítja meg. Az orvos nem egyszerű szolgáltató, de a környezetünk, a társadalom szemléletének változásai, nemcsak nálunk, kezdik ebbe a kategóriába besorolni, pedig maga az orvoslás, a gyógyítás ennél jóval összetettebb. Túl a pénzen, az évtizedek óta emlegetett életpályamodellnek előremutató tartalmat kell adni, hogy nyugodtan, büszkén tudjon az orvos és az ápoló dolgozni.
A Koraszülöttek Napjának Megünneplése
A koraszülöttek napja, november 17., évente emlékeztet minket erre a fontos témára. Dr. Szűcs Ildikó beszámolója szerint a rendezvény nagyon vidám lett. „Kíváncsi voltam, hogy mennyien leszünk, de szerencsére sokan voltunk. Hétköznap lévén az iskoláskorúak kevesebben jöttek, és az a jövő zenéje, hogy legközelebb esetleg hétvégére szervezzük-e meg. Jó volt látni a kicsiket, az ovisokat és szüleiket, akik egymásra találtak örömben, bánatban.”
tags: #koraszulott #alapitvany #borsod