Koraszülés jelei és gyakori kérdések

A koraszülés minden kismama rémálma, és sajnos világszerte egyre növekszik az előfordulási gyakorisága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 15 millió baba érkezik koraszülötten a világra, és közülük nagyjából 1 millióan nem élik túl az első négy hetet. Magyarországon az újszülöttek nagyjából 8-10 százaléka jön világra idő előtt, a terhesség 24. és 37. hete között. Ez az adat meghaladja a 6 százalékos európai átlagot. A koraszülések száma a világban folyamatosan nő, jelenleg 5-18% között van.

A koraszülés világméretű előfordulását és tendenciáit bemutató infografika

Mi számít koraszülésnek?

Koraszülöttnek a terhesség 37. hetében vagy azt megelőzően világra jött kisbabákat tekintjük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a gyermek életjelenséget mutat, születési súlya pedig ugyan az 500 grammot meghaladja, de nem éri el a 2500 grammot. Ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy az orvosok mentettek meg már ennél kisebb tömegű vagy korábban született magzatot is. Azok a babák, akik a 24. és 37. hét között születnek, a koraszülött kategóriába tartoznak. Egy egészséges újszülött átlagos súlya 3250 gramm. Az érett, de 2500 gramm alatti súllyal született babákat méhen belül retardált vagy sorvadt újszülöttnek nevezik.

A koraszülés szövődményeiről

A koraszülés okai és kockázati tényezői

Bár a pontos okokat nem lehet egyértelműen meghatározni, az esetek közel felénél akadnak olyan konkrétumok a háttérben, amelyek minden bizonnyal elősegítették a szülés korai megindulását. A koraszülést kiváltó ok, vagy okok egyelőre ismeretlenek, bár a cukorbetegség, a dohányzás, az anya életkora és szociális körülményei is befolyásolók lehetnek.

Kiemelt kockázati tényezők:

  • Ikerterhesség: Kifejezetten gyakori, hogy a kiírt időpontnál előbb indul meg a szülés.
  • Kórelőzményben szereplő koraszülés: Hasonlóan óvatosan kezelik azokat a nőket, akiknél a kórelőzményekben előfordult már koraszülés.
  • Fertőzések: Számos nemi betegség, felszálló hüvelyi fertőzés.
  • Szociális körülmények: Rossz szociális körülmények.
  • Anya krónikus betegségei: Magas vérnyomás, veseprobléma, cukorbetegség, epilepszia.
  • Méh rendellenességei: A méh rendellenes fejlődése, jóindulatú méhdaganat (mióma).
  • Anya életkora: Túl fiatal vagy túl idős kismamáknál is számolni kell bizonyos mértékű kockázattal.
  • Életmód: Dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat.
  • Korábbi terhességek: Terhességet megelőző abortuszok, vetélések.
  • Pszichés tényezők: Stressz és egyéb pszichés betegség.
  • Méhlepény problémák: Rosszul tapadt méhlepény vagy annak hirtelen leválása.
  • Magzati rendellenességek: Egyes magzati rendellenességek.
  • Anyai állapot: Kórosan alultáplált vagy kórosan alacsony testtömeg, kiszáradás.
  • Terhességi komplikációk: Baleset a terhesség alatt, húgyúti fertőzés, meddőségi kezelés, toxémia, preeclampsia vagy HELLP-szindróma korábbi terhességek során.
Diagram a koraszülést okozó tényezők gyakoriságáról

A koraszülés jelei - mikor forduljunk orvoshoz?

Minden kismama rémálma, hogy a szülés hamarabb indul be a vártnál, hamarabb folyik el a magzatvíz, vagy más jele van annak, hogy be kell menni a kórházba. Fontos, hogy hallgassunk a megérzéseinkre, és ha valami szokatlant tapasztalunk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!

Figyelmeztető jelek:

  • Folyni kezd a magzatvíz: Ha hirtelen vízvesztést tapasztalunk, vagy szivárogni kezd a víz, gyanakodjunk, hogy baj van!
  • Hüvelyi vérzés.
  • Hasi görcsök.
  • Intenzív méhösszehúzódások: 10-20 percenként jelentkező méhösszehúzódások, rendszeresen jelentkező jóslófájások.
  • Korai vajúdás.
  • Kitágult vagy kinyílt méhszáj.

Nem könnyű azonban megkülönböztetni a Braxton-Hicks kontrakciót a fenyegető koraszüléstől. Rendszertelen méhösszehúzódások, váratlanul jelentkező kellemetlen, feszítő érzés - ezek a Braxton-Hicks kontrakciók jellemzői. Ha a fenti jelek valamelyikét, vagy egyszerre akár többet is tapasztalunk, mielőbb forduljunk orvoshoz.

Táblázat a Braxton-Hicks kontrakciók és a koraszülés közötti különbségekről

Koraszülés megelőzése

A koraszülés, mint számos más egészségi probléma, nagyrészt megelőzhető. A folyamatot már a terhesség előtt el kell kezdeni általános szűrővizsgálattal, továbbá vitamin- és folsavkészítmények alkalmazásával. Dr. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista szerint sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a koraszülést. Az ezer gramm körüli koraszülöttek túlélési esélye ma már jelentősen javult, de orvosszakmai szempontból természetesen mindent meg kell tenni, hogy a koraszülések előfordulását megakadályozzuk, és az újszülöttek világra jöttének időpontját lehetőség szerint későbbi időpontra toljuk.

A koraszülés szövődményeiről

Koraszülött babák gondozása

Ha a babánk koraszülöttként jön a világra, akkor nagyon fontos, hogy higgyünk abban, hogy minden rendben lesz. Egy koraszülött baba szoptatására sokkal több időt, energiát és türelmet kell fordítani, hiszen a babának sok minden nehézséget okozhat még az elején. Ilyen például a nagy mellbimbó és a kis száj közötti téraránytalanság is. A legfontosabb ilyenkor a helyes mellretétel, ebben a szoptatási tanácsadó is tud segíteni, forduljunk bátran hozzá! A koraszülött babákat sokszor annyira kimeríti egy-egy szopizás, hogy akár 4-5 óra is eltelhet utána, amit alvással töltenek, mire újra tudnak szopizni. Ha már legalább 5 ml-t fogyaszt a baba, akkor beszélhetünk nutritív szopásról. A kenguruzás is előnyös lehet koraszülötteknél, gyakori, hogy ilyenkor a baba elkezd forgolódni, keresi az édesanyja mellét.

Fotó koraszülött babáról, akinél kenguruzást alkalmaznak

tags: #koraszules #jelei #gyakori #kerdesek