Valamennyi kismama rémálma, hogy idő előtt elfolyik a magzatvíz és beindul a szülés. A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik, vagy a 2500 grammos születési súlyt nem éri el, de már meghaladja az 500 grammot, vagy életjelenséget mutat a magzat a világra jöttekor (WHO 1961.). A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével ezeket a határokat már túlléptük. Már több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni. Ugyanakkor manapság egy mondjuk 35. hétre született baba is koraszülöttnek számít, ha a 2500 grammot nem éri el. A szakemberek általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babákat tekintik koraszülöttnek.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 15 millió kisbaba születik túl korán, körülöttük egymillió sajnos életét veszti az első négy hétben. Az elmúlt évtizedekben tendenciának tekinthető a koraszülések számának növekedése: jelenleg világátlagban 5-18 százalék között mozog. Magyarországon igen magasnak mondható, 9 százalék körüli ez az adat, ami a 6 százalékos európai átlagot is meghaladja. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. hét.
A koraszülést kiváltó ok, vagy okok egyelőre ismeretlenek, bár a cukorbetegség, a dohányzás, az anya életkora és szociális körülményei is befolyásolók lehetnek. Sok kismama tart attól, hogy koraszülött kisbabát hoz a világra. A korai érkezésnek nagyon sokféle oka lehet. Annak, ha a baba előbb szeretne a világra jönni, több előjele is van.
A koraszülés jelei
Ha hirtelen vízvesztést tapasztalunk, vagy szivárogni kezd a víz, gyanakodjunk, hogy baj van! Semmiképp nem jó jel a hüvelyi vérzés, az alhasi nyomásérzés, a kismedencei fájdalom. Ha a fájdalom görcsös és hasmenéssel jár, szintén gyanakodni kell. Ha a fenti jelek valamelyikét, vagy egyszerre akár többet is tapasztalunk, mielőbb forduljunk orvoshoz. Az is előjel, ha méhösszehúzódásokat érez a kismama, megreped a burok, elfolyik a magzatvíz. A terhesség legutolsó időszakában természetes a vizesedés, a kéz- és lábdagadás, az arc deformálódása.
A koraszülöttség kategóriái és túlélési esélyek
A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek enyhén koraszülöttnek.
A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik. Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. Az általam fellelt Magyar adatok nem ilyen részletesek ugyan, de hasonló adatokkal szolgálnak. Vagyis a jelenlegi szabályozás, ami szerint a 24. terhességi héttől ajánlják a koraszülöttek mentését, valószínűleg összhangban van az orvostudomány mai állásával és legtöbb esetben a babák érdekével.
A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvedjenek. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. hétre született babák túlélési esélye pedig már 80% felett van.
A legtöbb koraszülés a késői koraszülésben történik. Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval. A koraszülések további 20%-a a 32-33. terhességi héten, 15%-a a 28-31. héten történik. Az extrém koraszülöttség, ami a 23-27. hét között született babákat jelenti, az összes koraszülés 5-10%-át teszi ki.
A koraszülés lehetséges következményei és a gondozás
A koraszülöttnek nevezzük azokat a csecsemőket, akik élve születtek, mielőtt a terhesség 37. hete teljes lenne. Az orvosi fejlesztések létfontosságúnak bizonyultak a segítségnyújtásban, hogy a koraszülött babák egészséges életet éljenek. Ennélfogva nem minden korán született csecsemő tapasztal komplikációkat. A szövődmények kockázata attól függ, hogy milyen korán születik a baba. Egyszerűen szólva, a rendkívül koraszülöttek sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a késői koraszülöttek.
A koraszülöttek számos rövid távú szövődményt tapasztalhatnak, például légzési nehézséget az éretlen tüdőfejlődés miatt, szívbetegségeket (nyitott ductus arteriosus), agyi problémákat (belső vérzés), képtelenséget a testhőmérséklet szabályozására, emésztőrendszeri állapotokat, vérproblémákat (vérszegénység), anyagcsere-problémákat, látási problémákat és hallásproblémákat.
Az újszülött intenzív osztályon (NICU) vagy speciális óvodákon ápolják őket. Inkubátor támogatást kapnak, folyamatosan figyelemmel kíséri a baba életfunkcióit a kórházi személyzet. Intravénás csöveket használnak az etetési zavarok egyensúlyba hozása érdekében mindaddig, amíg a baba elég erős lesz ahhoz, hogy anyatejet szopjon. A vörösvérsejtszám általában alacsony a koraszülötteknél, ezt vérátömlesztéssel kezelhetik.
A legtöbb koraszülő szülőt, ha már az első nehézségeken túl vannak és otthon van a baba, az foglalkoztatja leginkább, hogy vajon hosszú távon milyen káros hatással lett a koraszülés a gyermekre. Erre a kérdésre sajnos egyetlen felmérés sem tud válaszolni, hiszen minden baba, minden szülés más, és a nagy átlagból levont következtetésekből nem lehet megjósolni, hogy egy adott koraszülött babára mi vár. Azonban, a statisztikák erőssége is ez a gyengéjük: a nagy számok alapján szolgálhat reménykeltőként is. Hiszen mindannyian hallottuk, hogy igen, a volt koraszülöttek között gyakoribb az ismert légzőrendszeri problémákon (asztma, súlyos alsó légúti fertőzésekre való hajlam) túl egy sor, főleg idegrendszeri betegség, mint pl autizmus, epilepszia, cerebrál parézis. Eme nagyon ijesztő betegségek azonban korántsem érintik a koraszülöttek nagy részét szerencsére, és inkább az extrém koraszülöttek (a 28. hét előttiek) esetében fordulnak elő nagyobb arányban.
A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelés, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak. A koraszülötteknek gyermekkorukban jellegzetes arcvonásaik és fejformájuk alakul ki. Ez annak köszönhető, mert életük első hónapjaiban még a csontosodás nem kellő mértékű.
"Kaleidoszkóp" - A korai gondozás és fejlesztés gyakorlata és művészete - Dr. Báló Mária előadása
Megelőzés és felkészülés a várandósságra
A korábban érkezett babák hatékonyabb megmentéséhez ismerni kell a koraszüléshez vezető okokat, rendszeresen vizsgálatokat kell végezni a várandósság alatt. Nagyon fontos, hogy a várandósságra és a szülésre is fel kell készíteni a szervezetet, hiszen ez tényleg egy nagy feladat, egy óriási vállalás. Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, azt a pluszt, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészségedet. A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin szint, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind létfontosságú feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében.
Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni.
tags: #koraszules #es #teljes #ido #szules