A méh falának bordázottsága és a méhen kívüli terhesség: átfogó útmutató

A terhesség egy összetett és csodálatos folyamat, amely során az anya teste jelentős változásokon megy keresztül. Bár a legtöbb várandósság problémamentesen zajlik, vannak olyan esetek, amikor különböző szövődmények léphetnek fel. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a méhen kívüli terhesség, amely során a megtermékenyített petesejt nem a méhüregben ágyazódik be, hanem azon kívül tapad meg.

Mi a méhen kívüli terhesség?

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. A terhességek körülbelül egy százaléka végződik méhen kívüli várandósságként.

A nem megfelelő beágyazódás többféleképpen történhet: a leggyakoribb az egyik petevezetékben, de az is megeshet, hogy a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. Speciális esete a méhen kívüli terhességnek a nyakcsatorna-terhesség, amely során a petesejt értelemszerűen a méhüreg helyett a nyakcsatornába ágyazódik.

Tünetek és felismerés

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel járhat, mint a méhen belüli terhesség, különösen a korai szakaszban. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Az esetlegesen elvégzett terhességi teszt is pozitívan jelezhet.

Akadnak azonban apróbb tünetek, amelyekből lehetséges következtetni, hogy a petesejt nem megfelelő helyen ágyazódott be:

• Barnás folyás, pecsételő vérzés: A méhen kívüli terhesség jelei közül az egyik leggyakoribb, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik. Fontos, hogy orvoshoz forduljunk, ha a váladéknak kellemetlen szaga lesz, égő érzést tapasztalunk, vagy viszketést, esetleg a színe zöldesre változik és az állaga vizes vagy épp túl kemény lesz.
• Hasi fájdalom, végbélfájdalom: Mivel a petevezetőkben beágyazódott petesejt növekedésnek indulhat, a kismama érezheti a több ponton kisugárzó feszítő fájdalmat. Húzó jellegű deréktáji fájdalom is előfordulhat.
• Heves tünetekkel kísért vérzés: Mivel az embrió növekszik, a petevezeték repedhet, emellett a vetélés is megkezdődhet, mégpedig a hasüregi szakasz felé. A vérzést ebben az esetben egyéb komoly tünetek kísérik, mint ájulás, heves szívdobogás, sápadtság, lecsökkent vérnyomás. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszíti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállítani.

Diagnózis

A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

• Hüvelyi tapintásos vizsgálat: Ezzel észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
• Hüvelyi ultrahangvizsgálat: Nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.

Kialakulásának okai és rizikófaktorok

A méhen kívüli terhesség létrejötte kiszámíthatatlan, de akadnak bizonyos tényezők, amelyek növelik az esélyét a kialakulásnak. A fő ok a méhen kívüli terhesség kialakulásában, hogy bizonyos tényezők lassíthatják a megtermékenyített petesejt útját a méhbe, amely normál esetben 3-4 napot tesz ki.

A rizikófaktorok:

• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen, beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Kismedencei gyulladások: A főként szexuális úton terjedő kismedencei területeket érintő gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét. A leginkább veszélyes gyulladás ebből a szempontból a Chlamydia trachomatis.
• Hasi műtétek, petevezetékben történt beavatkozások, meddőségi kezelések: A hasi műtétek mellett gyakran okozhatnak méhen kívüli terhességet a petevezetőkkel kapcsolatos kezelések (például az elzáródott vezetők kifújása), illetve a petefészek stimulációját elősegítő meddőségi kezelések.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel. Az ismétlődési kockázat 12,5 százalék.
• Méhen belüli fogamzásgátló eszközök: Ezek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe, de a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg.
• Dohányzás: Egyes kutatások alapján a dohányzás is rizikófaktorként könyvelhető el.

A méhnyak vizsgálata és szerepe a terhességben

A méhnyak (cervix) a méh folytatása, amely a hüvelybe nyúlik. Átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.

A méhnyak változásai a ciklus során és terhesség alatt

A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközünk, ha teljesen felnyúlunk.

• Még nem szült nőknél: a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pontszerű kis nyílás a közepén.
• Már szült nőknél: nagyobb, inkább cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.

A ciklus elején a méhnyak lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.

A méhnyak vizsgálata a terhesgondozásban

A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Mégis a legtöbb terhesgondozási találkozáskor, valamint a kórházi vizsgálatnál kézzel vizsgálnak.

A terhesgondozás során a kézi hüvelyi vizsgálatnak egy normál várandósságnál az égvilágon semmi hozzáadott értéke nincs és nem szolgál semmiféle információval sem az anya, sem a kisbaba egészségi állapotáról. Éppen ezért lehetséges Nyugat-Európában eljutni a szülésig anélkül, hogy valaki akárcsak egyszer is kézi hüvelyi vizsgálatot végzett volna. Természetesen más a helyzet, ha valamilyen problémánk van: vérzés, abnormális hüvelyi folyás, viszketés, hüvelyi kellemetlenség, amit ki kell vizsgálni. A hüvelyi vizsgálat akkor is indokolt, ha valamilyen kockázati tényező merül fel a méhnyak működésével kapcsolatban: például többszöri abortusz, korábbi méhnyak probléma, legalább öt korábbi szülés vagy ikres várandósság.

A modern álláspont az, hogy a hüvelyi vizsgálatnak a terminus közeledtével sincs sok hozzáadott értéke. A méhnyak állapotából csak saccolni lehet, hogy mi fog történni, de nem lehet bizonyosan megmondani, mikor indul be a szülés.

A méhnyakrák és megelőzés

A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül. Éppen a sejtek gyors cserélődése miatt az esetek nagy százalékában ezen a területen alakul ki a méhnyakrák. Sajnos ez a fajta sejtelváltozás általában nem érzékelhető, az éves rákszűrésen viszont kiderül, és kezelhető.

Terhességi szövődmények és megelőzésük

A terhesség nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

Szövődményre utaló jelek

Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

• A várandósság során bármikor: elhúzódó vagy súlyos hányás; hüvelyi vérzés; szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás; súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés; folyamatos fogyás; láz vagy hidegrázás; fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor; állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés; ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens); ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.
• A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt): tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban; erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik; hüvelyi vérzést tapasztal.
• A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában: látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek; hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon; erős bőrviszketés; ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog); májtáji fájdalom; bevérzések jelentkezése a bőrön; vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése; hüvelyi vérzés.

Prevenció

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait. A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

• az alkohol és a drogfogyasztástól;
• a dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
• a nehéz fizikai megterheléstől;
• a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).

A méhen kívüli terhesség kezelése

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön.

Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni.

tags: #korai #terhessegnel #a #meh #fala #tobb