Manapság szerencsére már egyre több szó esik arról, hogy miként lehet a törvény szigorával is lesújtani a családon belüli erőszakot elkövetőkre, de az nem vitatható, hogy amennyit látunk - és az áldozatok magukból láttatni engednek - az a jéghegy csúcsa, vagy még inkább a jéghegy csúcsának a legteteje.
Pedig az is többszörösen bebizonyított tény, hogy a családon belüli erőszak következményei nem csak addig tartanak, amíg a sebek begyógyulnak. Ráadásul ez nemcsak a nőre igaz, hanem a babára is. Pedig természetesen senki számára nem kérdéses, hogy a történetben ki a támadó és ki az áldozat. Ráadásul az ilyen történetekben még egy elszenvedő fél is van, ha a családi erőszak tettese egészen odáig elmegy, hogy egy várandós nőt üt el.
Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben az 1991. LXIV. törvény 19. cikk és a 1997. XXXI. törvény 6. § (5) alapján. Ez a szabályozás valójában nem biztosít „extra” védelmet a gyerekeknek, hiszen a felnőttekkel (de még az állatokkal) kapcsolatban is érvényes a zéró tolerancia.
A bántalmazás formái és jelei
Az erőszaknak számos formája van, de mindegyik megengedhetetlen: fizikai erőszak, lelki, érzelmi bántalmazás, mérgező szavak, a másik megalázása, kiszolgáltatott helyzetbe hozása, elzárása a külvilágtól, anyagi ellehetetlenítése, közvetett módon való bántalmazása (például más családtagon keresztül) vagy zaklatása, szexuális együttlétre kényszerítése, szexuális kihasználása és zaklatása - ez mind-mind erőszaknak számít.
Fizikai bántalmazás
A fizikai bántalmazás vagy erőszak kategóriája a sérülések vagy különféle szenvedések megelőzésének hiányát jelöli. Ez szándékos vagy gondatlan cselekedet vagy mulasztás, amely a gyermek testi sérüléséhez, központi idegrendszer károsodásához vagy legsúlyosabb esetben halálához vezethet. Történhet testi erővel, de valamilyen eszközzel is, mely magatartás fájdalmat okoz a gyermeknek. A családon belüli erőszak körében nyilvánvalóan a szándékos cselekedeteken van a hangsúly, ami lehet egyszeri, lehet rendszeresen visszatérő cselekmény.
Fizikális elhanyagolásra utaló tünet lehet az alultápláltság, a leromlott fizikai állapot, állandó éhségérzet, kiszáradás, rossz fogazat, ápolatlanság, hiányos ruházat, elhanyagolt bőrfertőzések, testi vagy szellemi fejlődésbeli elmaradás és a túl gyakori balesetek.
- Megrázott gyermek szindróma: A csecsemők és kisgyermekek megrázása az egyik leggyakoribb bántalmazási forma, amely az agyi gyűjtőerek feszüléséhez vagy szakadásához vezethet. A nyakcsigolya sérülése akár a gyermek halálát is okozhatja. A külsérelmi nyom hiánya késleltetheti a kórisme időben történő felállítását.
- Bőrelváltozások: Horzsolások, hámsérülések, hegek, zúzódások, véraláfutások, égések vagy harapási nyomok főként a háton, a törzsön, a fej és a nyak hátsó részén, valamint a haj rángatásából származó hajvesztés.
- Arc-, nyak- és fejsérülések: Az ütlegelés jele lehet a bevérzett szemhéj vagy arc.
- Fojtogatás nyomai: Az arcon apró bevérzések láthatók, különösen a szemhéjaknál. A ruhával vagy párnával végzett fojtogatás azonban gyakran nem jár külsérelmi nyomokkal.
- Csonttörések: Döntő többségük a felkart és a combcsontot érinti, de gyakori a koponyatörés is. Egyéves kor alatt a combcsont törése szinte kizárólag bántalmazás miatt jön létre.
- Belső sérülések: Jelei nem feltűnők, a rugalmas hasfal bőrén sokszor a nagy erőbehatás ellenére sem észlelhető zúzódás.
- Égési sérülések: Előfordulhat szándékos forrázás, cigarettacsikk, forró vasaló vagy láng okozta sérülés.
A fizikai bántalmazás köré soroljuk a „Münchausen by proxy” szindrómát is, ami azt jelenti, hogy a szülő - általában az anya - a gyermekének olyan betegséget tulajdonít, melynek tünetei másnak fel sem tűnnek, gyakran viszi orvoshoz a gyermekét, súlyos esetben saját maga okozza a tüneteket vagy a betegséget a gyermekénél. Ez a gyermekbántalmazás nagyon súlyos formájának tekintendő.
Érzelmi bántalmazás
Lelki bántalmazásnak tekintendő a gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely súlyos és tartósan káros hatást gyakorol a gyermek személyiségfejlődésére. Idesorolható az értéktelenség, szeretetlenség, nemkívántság és hasznavehetetlenség érzésének vagy az állandó félelem és szorongás keltése. Érzelmileg bántalmazza a szülő a gyermekét akkor is, ha az életkorának vagy a fejlettségi szintjének nem megfelelő elvárásokat támaszt vele szemben, erőszakos és kegyetlen nevelési módszereket alkalmaz. Az ellenséges légkör, a megszégyenítés, a gyakori kritizálás és az érzelmi zsarolás szintén ebbe a körbe tartozik.
Az érzelmi bántalmazás következményeként hirtelen megváltozhat a gyermek viselkedése, hangulati ingadozásai léphetnek fel, elszigetelődhet a kortársaitól. Romolhat a tanulmányi teljesítménye, iskolakerülés is előfordulhat. Alvászavarok, rémálmok jelentkezhetnek, megszűnhet a korábban stabil szobatisztasága. Súlyosabb esetekben a serdülő gyermek önpusztító magatartást (önsértés, alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás, promiszkuitás) tanúsíthat, és az öngyilkosság kockázata is megnövekedhet.
Szexuális bántalmazás
A szexuális bántalmazás a gyermek szexuális cselekményekre kényszerítését vagy ösztönzését jelenti, beleértve a szexuális tartalmak számos szóbeli és egyéb formáját, a molesztálást és a gyermek pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe való bevonását. Szexuális visszaélésre utalhat a gyermek illetlen szexuális játéka, nemi szerveinek mutogatása is.
Általános tünetként személyektől és helyszínektől való rettegés, alvászavar, visszatérő hasi fájdalom, fejfájás, étkezési zavarok, kábítószer-használat, öngyilkossági késztetés és depresszió léphet fel. A szexuális bántalmazás testi jele lehet a külső nemi szervek vagy a végbéltájék fájdalma, gyulladása, viszketése, váladékozása, vérzése. További tünet lehet az ismétlődő fájdalmas vizelés és húgyúti fertőzés, a székletvisszatartás képtelensége. Serdülőkorban a túlfűtött szexuális érdeklődés, a kihívó szexuális magatartás, a nem kívánt terhesség, a szexuális partnerek gyakori váltogatása és a prostitúció hátterében szintén meghúzódhat szexuális bántalmazás. A szexuális bántalmazás súlyos formája a prostitúcióra való kényszerítés és a gyermekkereskedelem.
Elhanyagolás
Az elhanyagolás egy ugyanolyan súlyosságú traumának számít, mint a fent említett példák. Az elhanyagolás két részre osztható. A fizikai elhanyagolás jelöli a megfelelő táplálás, ruháztatás hiányát. Ide tartozik a nem megfelelő orvosi ellátások biztosítása, a nem megfelelő higiénia megteremtése. Továbbá az iskoláztatás hiányosságai is a fizikai bántalmazás köréhez sorolhatók.
A másik, az érzelmi elhanyagolás, amely szintén érzelmi bántalmazásnak minősül és a megfelelően támogató érzelmi háttér hiányát jelenti. Érzelmi elhanyagolást jelent a gyermek érzelmi biztonságra, állandóságra, szeretetkapcsolatra való törekvésének, valamint érzelmi kötődésének mellőzése vagy elutasítása. Tünete lehet az egykedvűség, közömbösség, alacsony önértékelés, beszédfejlődési zavar, a kommunikációs és koncentrációs nehézségek, visszahúzódó viselkedés és az iskolai teljesítmény romlása. Serdülőkorban önpusztító magatartásformák (alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer-használat), különböző lelki zavarok (depresszió, agresszió, szorongás) és gátolt társas kapcsolatok jellemzik ezt az állapotot.
Terhesség alatti bántalmazás és a magzat fejlődésére gyakorolt hatása
A családon belüli erőszak hatásai köztudottan túlmennek a fizikai sérülések begyógyulásának időtartamán. A bántalmazó családban felnőtt gyerekek későbbi életük során hajlamosabbak pszichés zavarokra, egyes testi betegségekre, és a békében és szeretetben nevelt csemetékhez képest nagyobb eséllyel lesz belőlük bántalmazó vagy áldozat - mint az közismert.
Eddig azonban nem tudtunk arról, hogy a bántalmazás már az anyaméhben kifejti a hatását. Ez a kutatás az első, amely az anya terhesség alatt elszenvedett bántalmazása és a megszületett gyerek pszichés tünetei között tárt fel összefüggéseket. Kiderült, hogy a bántalmazott nők babái sokban különböznek szerencsésebb társaiktól: a magzatkorban bántalmazásnak kitett gyerekek életük első évében jóval több, trauma-túléléssel kapcsolatos érzelmi és viselkedéses tünetet mutattak.
Ezzel kapcsolatban legutóbb a manchesteri egyetem kutatói tették közzé egyik vizsgálatuk eredményeit. Eszerint a bántalmazó kapcsolatból született gyermekeket hosszú távon is károsítja, ha édesanyjuk családon belüli erőszak áldozata volt: az adatok szerint a gyerekek értelmi képességei bánják édesanyjuk megveretését, hiszen kiderül, hogy 8 éves korukra 50 százalékkal nő az esélyük arra, hogy a gyenge IQ-val rendelkező gyerekek közé sorolódjanak.
Hogyan befolyásolhatja a prenatális stressz a babád életét?
Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy míg a nem bántalmazó kapcsolatból született gyerekek 13 százalékának IQ-ja nem éri el a 90-et, addig ez az arány majdnem 23 százalékra emelkedik akkor, ha az anya várandóssága előtt és alatt fizikai erőszakot kénytelen elszenvedni. Még rosszabb a helyzet azokban az esetekben, amikor az anyát várandóssága alatt rendszeresen verik, az ilyen terhességből született gyerekek több mint egyharmadának IQ-ja esik a 90 alatti kategóriába.
Ez viszont már csaknem háromszoros emelkedést jelent azokhoz a várandósságokhoz képest, melyekben egyáltalán nem éri fizikai bántalmazás az anyát. A vizsgálatba három híján 4000 anya-gyermek párt vontak be és az eredményeket a Wellcome Open Research című szaklapban tették közzé.
IQ-szintek a terhesség alatti bántalmazás függvényében
| Anyai bántalmazás típusa | IQ 90 alatti gyermekek aránya |
|---|---|
| Nem bántalmazó kapcsolat | 13% |
| Fizikai erőszak a terhesség előtt és alatt | ~23% |
| Rendszeres verés a terhesség alatt | >33% |
„Az nem volt ismeretlen számunkra, hogy Angliában és Walesben - ahol a vizsgálatot végeztük - minden negyedik, 16 évesnél idősebb nő szenved el életében legalább egy alkalommal családon belüli erőszakot, és az is kiderült már korábban is, hogy ez kihat az ilyen terhességekből született gyermekek testi és szellemi fejlődésére is. Szintén nem meglepő senki számára, hogy az IQ nagyban meghatározza, hogy az illető milyen karriert képes befutni felnőtt korában. Azzal azonban kevesen foglalkoztak, az anyát ért családon belüli erőszak befolyásolja-e közvetlenül az IQ-t. Pedig ez egy elég jól mérhető jelzőszáma az értelmi fejlettségnek” - magyarázza a vizsgálat vezetője.
Hangsúlyozni kell, hogy bár félre lehetne söpörni az eredményeket azzal, hogy á, ezek „olyan” családok, úgyhogy biztosan egy csomó más hátrányos helyzet is befolyásolja, hogy az eredmények így alakulnak, ezeket a járulékos tényezőket is figyelembe vették a kutatók, és még így is igaz maradt az összefüggés a családon belüli erőszak és a születendő gyerek IQ-ja között.
A káros hatások okai: A stresszhormonok szerepe
Hogy mi okozza a káros hatást, arról a mostani kutatás nem ejtett szót. Ezzel kapcsolatban azonban korábban már több vizsgálat is megjelent. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a dolog a fokozott stresszel áll összefüggésben. Stresszhatásra az anyai szervezet nagyobb mennyiségben termeli a stresszhormonnak is nevezett kortizolt, ami igazoltan károsan befolyásol sok mindent - többek között a magzat agyi és ezen keresztül értelmi fejlődését is.
Ha csak egyszeri, rövid stresszről van szó, akkor a kortizol a barátunk, de ha krónikus stressz hatására rendszeresen túl magas a szintje, akkor az már káros folyamatokat indít be a hormonrendszerben és az idegrendszerben. A kortizol extrém magas szintjei pedig károsítják a központi idegrendszert, vagyis ahogy a tanulmány egyik szerzője fogalmazott, nagy dózisban mérgezőek a fejlődő agy számára.
A koraszülés kockázata
Egy másik, az American Journal of Obstetrics and Gynecology szakfolyóiratban közölt vizsgálat, mely 2660 portugál nő részvételével zajlott, rávilágított a fizikai erőszak és a koraszülés közötti kapcsolatra. A megkérdezett nők közül 217-en szültek idő előtt, és egynegyedük elismerte, hogy partnere megütötte, megpofozta, megrúgta vagy más módon fizikailag bántalmazta a terhesség ideje alatt.
Rodrigues és kollégái megállapították, hogy a fizikai erőszak sokszor közvetlenül vezet koraszüléshez a hasi tájékot ért trauma miatt. Ám a súlyos pszichológiai gyötrelem is jelentős tényezője lehet ezeknek az eseteknek. A kiváltott stressz ugyanis olyan hormonális változásokat okoz a nők szervezetében, amelyek hozzájárulnak a szülés idő előtti megindulásához.
Sajnos a magzatok bántalmazása kapcsán sokkal kisebb a beavatkozás lehetősége, mint az idősebb gyermekek esetén. Természetesen fontos az orvosi és védőnői figyelem a veszélyeztetett anyáknál, a korai felismerés és ellátás a szerfüggőségek esetén. A mindennapos stressz és szorongás hatásainak csökkentésében segíthet az édesanyának nyújtott pszichoterápiás segítség.
Szenvedélybetegségek és a magzat veszélyeztetése
A méhen belüli magzat veszélyeztetésének egyik legelterjedtebb esete az anya szenvedélybetegsége: nikotin-, alkohol- vagy droghasználata. Jellemző módon hazánkban a terhesség alatti alkoholfogyasztás és dohányzás elterjedt, és számos téves hiedelem terjedt el, ami támogatja a szerfogyasztást.
A rendszeres alkoholfogyasztásnak még pusztítóbb következményei lehetnek. A terhesség első harmadában, amikor a gyermek különösen sérülékeny, még az esetenkénti nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás is jelentős károsodást okozhat, ami később tanulási és viselkedési zavarokat okozhat. A rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó anyák gyermekeinek közel háromnegyedének fejlődésére kimutathatóan negatív hatással van az alkohol.
Magzati alkoholszindrómának nevezzük azt a tünetegyüttest, amit alkoholbeteg anyák újszülöttjeinél tapasztaltak az orvosok. A tünetek közé tartozik az arc jellegzetes deformitása, értelmi sérültség, viselkedési zavarok és szívfejlődési rendellenességek. Természetesen a droghasználó édesanyák veszélyeztetik leginkább magzatuk életét. Az anya vérén keresztül a gyermek is drogfogyasztóvá válik, ami korai terhesség vagy nagyfokú droghasználat esetén vetélést vagy súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat. A gyermekek később viselkedési problémákkal küzdenek, jellemzően alacsonyabb az intelligenciaszintjük.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis és a trauma feldolgozása
Magyarként büszkék lehetünk, hiszen két pszichoanalitikusunk, Hidas György és Raffai Jenő dolgozta ki az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét, amely nagy szakmai érdeklődést váltott ki az egész világon. Módszerüket arra a megfigyelésre alapozták, hogy a skizofrén betegekkel való terápiás munkában gyakran jelennek meg meghatározó születés körüli és előtti élmények. Olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a várandósság alatt megelőzhetőek a későbbi súlyos lelki betegségek. A terápia során az anya mély relaxált állapotban kapcsolatot teremt magzatával, a pszichoanalízis szavaival élve a kettőjük tudattalanja kapcsolódik össze. Az eredmények magukért beszélnek, az édesanyák nemcsak a gyermekükkel való kapcsolatot képesek pozitívan megélni, hanem egészen konkrét testi segítséget is tudnak nyújtani gyermeküknek, például a gyermek szívritmusának stabilizálásával.
Stanislav Grof, tavaly hazánkban járt neves pszichiáter kezdetekben LSD-vel, majd egy speciális légzésterápiával juttatta pácienseit módosult tudatállapotba. Azt tapasztalta, hogy ebben az állapotban lehetőség adódik a születés előtti és születés során tapasztalt traumák és elakadások közvetlen újraélésére, feloldására. Eredményesen használható szomatoterápiás módszer a haptonómia, a gyógyító érintés tudománya, melyet a holland Frans Veldman alkotott meg. Az érintésen, tudatos jelenléten és érzelmi kapcsolaton alapuló módszer a testi emlékezetet szólítja meg, és a bizalom és biztonság légkörét állítja helyre.